Magyar Hírek, 1984 (37. évfolyam, 2-26. szám)

1984-02-04 / 3. szám

A MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGÉNEK LAPJA P. O. B. 292. Budapest 62. Főszerkesztő: Szántó Miklós Szerkesztőség: Budapest VI., Benczúr u. 15. H—1905 Telefon: 225-405 Felelős kiadó: Teszár József @ 84.0289 Athenaeum Nyomda Kozma utcai üzeme, Budapest. Rotációs mélynyomás Felelős vezető: Szlávik András vezérigazgató HU ISSN 0133—090X. INDEX: 26506 A Magyar Hírek előfizethető a Kultúra Külkereskedelmi Vállalatnál postán vagy külföldi partnereinél. Ha előfizet: megkapja a Magyar Hírek Kincses Kalendáriumát. Az előfizetési dijat szíveskedjék a Magyar Nemzeti Bank­hoz (H—1850 Budapest), a Kultúra Külkereskedelmi Vállalat 024/7. számú számlájára utalni csekk, illetve bank money­­order beküldésével, vagy nemzetközi postautalvánnyal el­küldeni a Kultúra Külkereskedelmi Vállalat címére. (H— 1389 Budapest, P. O. B. 149.) Előfizetési díj egy évre 9,— US $, légi szállítással: 18,— US $. Két évre 13,50 US $, légi szállítással 31,50 US $ vagy a fentieknek megfelelő, nemzetközi fizetési forgalom­ban elfogadott valuta. A feladott összeg rendeltetésénél szíveskedjék feltüntetni „MAGYAR HÍREK ELŐFIZETÉS”. A KULTÜRA KÜLKERESKEDELMI VÁLLALAT KÜL­FÖLDI PARTNEREI: ANGLIA: The Danubia Book Company, B. I. Iványi, 38 Chatsworth Road, London NW2 4DD. — AUSZTRÁLIA: Cosmos Book and Record Shop. 145 Acland St. St. Kilda. Vic 3182. — Globe Book Co. 702. George Street Sydney, N. S. W. 2000 — AUSZTRIA: Libro-Dlsco, Domgasse 8. A—1010 Wien. — BELGIUM: „Du Monde Entier” S. A. Rue du Mi­di 162. 1000/Bruxelles. — BRAZÍLIA: Livraria D. Landy LTDA, Caixa Postai, 01000. Sao Paulo. — DANIA: Fr, Ildikó Békési, Sondervangsvej 82, 2600, Glostrup — FINNORSZÁG: Akateeminen Kirjakauppa Keskuskatu 2. SF 00100 Helsinki 10. — FRANCIAORSZÁG: Société Ba­laton. 12 Rue de la Grange Bateliére 75009 Paris IXe. — HOLLANDIA: Club Quailton. Prinsenstraat 26., Amster­dam. — IZRAEL: Gondos Sándor, Béth Hakranot, Herzl 16. Haifa — „Hadash” Kölcsönkönyvtár. Nesz Ciona St. 4. Tel-Aviv (Kodd. No. 63904). — JUGOSZLÁVIA: Forum. Vojvode Misica broj 1. Növi Sad. — KANADA: Délibáb Film and Record Studio. 19. Prince Arthur Street West, Montreal P. Q. H2X 1S4 — Pannónia Books, P. O. Box 1017. Postal Station „B” Toronto. Ont. M5T 2T8. — Hun­garian Ikka and Travel Service. 1234 Granville Street, Vancouver B. C. V6z 1M4 — Europe Agency, 501—38 Ave­nue S. W Calgary 6. Alberta — NORVÉGIA: A/S Narva­­sens Litteratur Tjeneste P. O. Box. 6140 Etterstad, Oslo. 6. — NSZK: Üjváry—Griff 8000 München 81. Titurelstr. 2. — W. E. Saarbach GmbH. Follerstrasse 2 . 500 Köln 1. — Musica Hungarica 8000 München 40. Rümannstr. 4. — OLASZORSZÁG: Licosa. Via Lamarmora 45. 50121. Firen­ze. — SVÁJC: Magda Szerday, Teichweg 16. CH—4112 Münchenstein. — SVÉDORSZÁG: Esselte Tidskriftscentra­­ien P. O. Box 62. S—10120 Stockholm. — USA: — Center of Hungarian Literature 4418 —, 16th Avenue Brooklyn N. Y. 11204. — Hungarian Bookshop. 42. Monroe Street. P. O. Box. 145. Passaic, N. J. 07055. — Hungarian Books and Gifts Shop 216 Somerset Street, New Brunswick N. .1. 08901. 1899. — Otto’s Import Store, 2320 W. Clark Ave-Burbank. Ca. 91506. — Püski—Corvin, 1590 — 2nd Ave New York, N. Y. 10028. — VENEZUELA: Luis Taresay, Calle Iglesia Ed Vil- Iorla. Apt. n/21. C. 24. Caracas. Magyarországon a lap előfizethető a Posta Központi Hír­lap Irodánál, 1900 Budapest, V., József nádor tér 1., vagy postautalványon, és átutalással a KH1 215-96162 pénzforgal­mi jelzőszámra. Belföldi előfizetés egy évre: 180 forint. MEGRENDELÉS Megrendelem a Magyar Hírek című lapot □ egyévi időtartamra □ kétévi időtartamra □ Az előfizetési díjat ................. egyidejűleg át­utaltam a MAGYAR NEMZETI BANK-hoz (H— 1089 Budapest P. O. B. 149) a Kultúra Külkereske­delmi Vállalat 024/7. számú számlájára. □ Az előfizetési díjat ................... egyidejűleg csek­ken küldöm. Kelt: .......................................................................................... CÍM: ................................................................................. (Kérjük, címváltozását Is ezen a lapon közölje.) NÉV: .................................................................... MÓRA FERENC Három Matyi Szomorú kis iskola volt az a mienk, ahol én a betűvetést tanultam. Se ajtaja, se ablaka, ahogy a mese mondja. Azaz hogy volt bíz azon ablak, de csak akkora, hogy nem fért be rajta annak a bolon­dos napraforgónak a virágtányérja, ame­lyik előtte ágaskodott. Annál nagyobb volt az ajtó; máig is csudálom, hogy ki nem sétált rajta az egész iskolaszoba. S ezen az öreg ajtón akkora repedések vol­tak, hogy a tanító úrék macskája mindig azon ugrált be, ha a Bodri kutya meg akarta szabni a bundáját. Ti persze azt gondoljátok, hogy én most csak mókázok mesemondó jó ked­vemben. Az ám, azóta nagyon sok esz­tendő megette egymást: de a tenyerem tán még ma is csupa seb a padfaragástól. Nekünk magunknak kellett összeiszká­­bálni azt a padot, amelyiken ültünk, ösz­­szeállt két-két jó pajtás, s addig fúrt-fa­­ragott, míg meg nem volt a pad. Egyik végén ült az egyik gyerek, a másikon a másik. Bíz azon nem esett olyan kényel­mes ülés mint a mostanin, hanem azért mégis pingáltunk mink akkora ,,f” betű­ket, hogy alig fértek a palatáblára. Csak éppen a nyakravalójuk adott sok dolgot, azt sehogy se tudtuk jó helyre kötni. Be­le is merültünk a nagy munkába, úgy hogy meg se hallottuk a kopogtatást, a csupa hasadék ajtón. Csak akkor ütöttük fel a fejünket, mikor már a tanító úr előtt állt a jövevény. Mezítlábas, vékony­­dongájú, sápadt fiúcska. Csuda, hogy el nem vitte a szél, míg idáig ért. — Mi kéne, ha vóna, öcsikém? — kér­dezte a tanító úr. — Iskolába szeretnék járni — suttogta félénken a gyerek. — Miféle legényke vagy te? Mi szél hozott ebbe a mi falunkba? — Se apám, se anyám. Egy falubeli ro­konom hozott ide magához. — Kicsoda az a rokon? — öreg Banos pék. öreg Banos pék volt a legágrólszakad­­tabb ember a falunkban, belőle űzött tré­fát minden pajkos siheder. — Hát neked mi a neved? — Három Matyi. Mesében se lehet ilyen furcsa nevet hallani. Tanító urunk is elmosolyogta magát, s föltette a nagy kerek pápasze­mét, úgy vette szemügyre szegény Három Matyit. — Egy Matyinak is kicsi vagy, fiam, hát még háromnak! Hol adjak én most egyszerre három embernek helyet az is­kolában? Egyszerre összebújtunk valamennyien, és csendesen morogtunk: — Ide nem ül! Ide nem fér! Csináljon magának padot! Három Matyi zavarodottan sütötte le a szemét, s forgatta a kezébe konya ka­lapját. — Tudod mit, fiam — mondta a tanító úr. — Telepedjél meg a kuckóban. Ott lesz csak a jó világ a télen. Nagy boglyakemencéje volt az iskolánk­nak, annak a zuga lett a Három Matyi tanyája. Sose volt még kuckónak odava­lóbb lakója. Világéletemben nem láttam gyámoltalanabb teremtést a mi Matyink­nél. Jó kedvünket rajta tölthettük: soha annak szavát nem vehettük. Annál többet vette a tanító úr. Kará­csonyra Három Matyi volt a legjobb deák. Ha valami kérdést egyikünk se tudott: mondjad csak, Három Matyi! Ha írt, csu­pa gyöngyszem; ha leckét mondott, mint a vízfolyás. Hanem egyszer annál csendesebb lett Három Matyi, még ha a tanító úr kérdez­te is. Leckéjét ha fölmondta, csak mako­gott, hogy kín volt hallgatni. Mocskos, rendetlen az írása, hogy rossz volt néz­ni. Elhányta a betűket, hogy csak úgy ki­abált egyik a másikért. Ha a tanító úr megszólította, nem ugrott, mint a labda, hanem vánszorgott, mint egy törött szár­nyú veréb. — Mi bajod neked, Matyi fiam? — tu­dakolta tőle sokszor a tanító úr, megsí­­mogatva beesett, sápadt orcáját. — Nincs nekem semmi se — motyogta Matyi bágyadtan, s olyan fáradtan dőlt vissza a kuckóba, hogy szinte megsajnál­tuk. Nem haragudtunk már rá, hiszen nem volt már jobb deák ő se, mint mink. Nem dicsérte már a tanító úr se. . Szegény Matyi egyre fogyott, mint a megszegett kenyér. Egyszer megesett ve­le, hogy elaludt az iskolában, kezéből ki­esett a könyv, s nem ébredt fel a zajra. Nekitámasztotta a fejét a kemencének, s úgy elszundikált, hogy csak arra ébredt fel, mikor a tanító úr megrázta a vállát: — Kedves fiam, szedd össze a holmi­dat és menj haza. Aki elalszik a könyve mellett, annak nincs semmi keresete az iskolában. A fiú kivörösödött szemét a tanító úr­ra vetette, de nem szólt semmit, össze­szedte az egyet-mását, s könnybe lábadt szemmel kiment az iskolából. Tanító urunk szomorúan nézett utána, aztán kedvetlenül járt le s fel az iskolá­ban, kisvártatva pedig fölvette a kalapját. — Gyerekek, legyetek csendben. Elme­gyek Három Matyiékhoz. Nem is volt nekünk kedvünk semmi dévajsághoz. Azon tanakodtunk, mi lesz most Három Matyival, mikor egyszerre csak visszajött 4 tanító úr, karján hozta Matyit, mint egy beteg galambot. — Fiúk, álljatok fel! Tiszteljétek meg vele ezt a kis pajtásotokat, aki különb hős, mint Kinizsi Pál volt, Kinizsi Pál erős férfi volt, a hadakozás neki játék. Három Matyi gyönge, mint a harmat, s ez a gyönge gyerek négy hét óta alig fogta le a szemét éjféltől reggelig. Négy hét óta beteg az öreg Banos pék, s azóta Három Matyi süti helyette a kenyeret. Fiaim, becsüljétek meg ezt a kis hőst! Melyiktek ad neki helyet maga mellett? Talpraugrott az egész osztály. — Én is, én is! Egész életemben büszke leszek rá, hogy Három Matyi mellettem választott helyet magának.

Next

/
Oldalképek
Tartalom