Magyar Hírek, 1984 (37. évfolyam, 2-26. szám)
1984-12-22 / 25-26. szám
Tegyen egy kísérletet! Névnapon, születésnapon, ünnepi és egyéb alkalomkor ajándékküldeményeinek beszerzéséről, díszcsomagolásáról, továbbításáról gondoskodunk. Gondoljon szeretteire'. Küldjön ajándékai r Magyarországra! jréé Ps Megrendelés levélben, BOY Szállicási és S/olgáltató Leányvállalat Budapest Bjjcsy-Zsilmszky út 20. 105. Telefon 323-523 VI CÍYI IGINYBI SZOLGÁL ! ATASA1NKAT. K í KJ TN Rl'S/LI U S fÁJFKOZTAT ÁS f! rA y/s Magyarországon is a legnagyobb forgalmú autókölcsönző. Gépkocsiját a világ bármely AVIS, illetve utazási irodájában előre megrendelheti és Budapesten már a repülőtéren átveheti. 10 gépkocsitipusból választhat, automata váltós kocsi is bérelhető. Felvilágosítás: AVIS-IBUSZ Budapest, V Martinelli tér 8. Telex: 22-5545 m A „Báró” újra Szabó Miklós kalandos életéről, sikerekben oly gazdag pályafutásáról vaskos kötetet lehetne írni. Takaros Krúdy utcai lakásában ugyan jó két órát elbeszélgettünk, — egy hosszú nyakú üveg tartalmát is leengedtük a torkunkon —, de a harmincas évek futókirályának csak néhány epizódra futotta emlékei gazdag tárházából. Mindenekelőtt a sportolók körében ráragadt előnevének eredetét próbáltuk tisztázni. . . — Mondd Miklós, miért emlegettek téged annak idején „Báró” néven? — Akkoriban mindenki kapott valami nevet a sport világában, így Sir Jóska „Kaja”, Kovács József „Kiéri” névre hallgatott s engem „Bárónak” kereszteltek — mondta most, hetvenhatodik születésnapja előtt a kifogástalan eleganciával öltözött, fehér inget, nyakkendőt viselő Szabó Miklós, a harmincas évek futókirálya. — A nevet persze nem származásomnak köszönhetem, hiszen a Peterdy utcai kis szoba-konyhás lakásunkból, ahol a huzatos lichthof (világítóudvar) ablaka alatt szalmazsákon aludtam, legfeljebb visszatérő kínzó köhögést, váratlan lázakat hoztam magammal. Pincér apámnak az is nagy megerőltetést jelentett, hogy a polgárit elvégezzem. De nagy szerencsémre utána még a gimnáziumba is beíratott, ahol Holits tanár úr a városligeti fogócskázás, szaladgálás közben valahogy felfigyelt mozgásomra. A KAOE (Kereskedelmi Alkalmazottak Egyesülete) szakosztályába küldött atlétizálni a Millenáris pályára, s innen kerültem évek múltán az atlétika egyik akkori fellegvárába, a Magyar Atlétikai Clubba (MAC), a Margitszigetre. Ennek a klubnak többségében igazi bárók, grófok voltak a tagjai, s én akkor a MÁV-nál kapott 160 pengő fizetésem, s vasúti szabadjegyem „tőkéjéből” igyekeztem jól öltözni, nehogy megszóljanak. így, viszonylag jó ruháim révén ragadt rám ez a „Báró” név. — Melyiket tartod pályafutásod legnagyobb sikerének? — Világ- és Európa-rekordokat futottam. A sajtó akkoriban nem fukarkodott a jelzőkkel, dicséretekkel. Már csak a hiteles emlékezés kedvéért is írjál ki néhány címet az albumaimba ragasztott egykori újságcikkekből .. . „Szabó Miklós a legnagyobb középtávfutó tehetség...” „Szabó világrekordját méltatják Párizstól — New Yorkig ...” „Szabó Miklós a világ egyik legjobb középtávfutója” .. . „Nurmi óta nincs a világnak még egy olyan futója, mint Szabó Miklós”... „Szabó Miklós, a futókirály ...” — De mégis melyik volt a legemlékezetesebb ? — Talán a torinói Európa-bajnokság 1934-ben ... Kovács Kiéri a 110 méteres gátfutásban aratta első győzelmünket és nekem sikerült folytatni. A számomra talán legkedvesebb távon, az 1500 méteren pedig nem váltak be reményeim. Beccali, az olaszok nagy taktikusa legyőzött, „csak” második lettem. Lanzi, az olaszok másik kiválósága így még biztosabb győz-Szabó Miklós, a harmincas évek futókirálya ma hetvenhat évesen trófeái mellett 54 FOTO: DANIS BARNA
