Magyar Hírek, 1984 (37. évfolyam, 2-26. szám)

1984-12-22 / 25-26. szám

1. A kecskeméti rajzfilmstúdió. Évente 20-25 filmet készítenek itt 2. Pólyák Sándor operatőr az operatőri szobában 3. Francine Léger kanadai ösztöndíjas itt készíti saját filmjét ,,Solo" címmel 4. Gömöri Dorottya a népmesék sorozat egyik figurájával dolgozik 5. A festéktár 6. Háttérrajzok a Magyar népmesék­­sorozathoz 7-8. A stúdió épületét Kerényi József Ybl-dijas építész tervezte 9. Szűcs Edna rajzoló munka közben FOTO: REZES IWOI.NAR ESZTER inkon kívül és belül egyaránt — olyan jelenségeket fogalmazott meg az elmúlt esztendőkben az animáció nyelvén, mint a hata­lommal való visszaélés, a fasiz­mus időtlensége, a lakótelepi gyermekek problémái, vagy pél­dául azt a folyamatot, hogyan válhat erőszakká a gyávaság. A „napjainkat rajzoló” alkotók egyike Hegyi Füstös László is: nemrég — bármily hihetetlen is első hallásra — animációs filmet készített a statisztikai évkönyv­ből, .szellemesen, élményszerűen híva fel a figyelmet olyan ag­gasztó adatokra — s a mögöttük rejlő okokra —, amelyek valóban megoldást sürgetnek. Az egyedi filmek — Mikulás Ferenc műteremvezető szerint — az animációs műfajban rejlő művészi értékek kiaknázásának leghatékonyabb formái. Emellett kecsegtetőnek tűnik forgalmazá­suk is, nem kis részt a képmag­nó elterjedésének köszönhetően, ami lehetővé teszi, hogy többször is megtekintsünk egy-egy meg­kedvelt alkotást, s így felfedez­hessük valamennyi értékét. A külföldi kapcsolatok jelentősége Igaz, hogy a kézműves munka szép, ám lassú és drága korunk­ban. A kecskeméti műteremben a szellemi tőke ma sem párosul a kívánatos nagyságú anyagi tő­kével. Technikai felszereltsége el­marad a világszínvonaltól. Ezt a hátrányt a hátterek, figurák szín­­gazdagságával igyekeznek mér­sékelni, így műveik hosszabb ide­ig és drágábban készülnek, s ép­pen ezért nehezen tudják nyere­ségesen forgalmazni őket. Mivel drágább berendezések beszerzé­sében — a jelenlegi gazdasági helyzetben — egyhamar nem re­ménykedhetnek, a külföldi együttműködés, a koprodukció lehetőségeit keresik. Nemrégiben — a művészeti al­kotómunka. a kísérletezések, a tapasztalatcserék érdekében — egy ösztöndíjrendszert hoztak létre, ily módon teremtve kapcso­latokat a világ más tájain élő kollégáikkal. Kanadai, holland, belga, csehszlovákiai és más or­szágokból érkező művészek dol­goztak már a műtermekben, olya­nok, akik tanulni jöttek, s akik­től ugyancsak lehet mit ellesni, megtanulni. A jelentkezők közül előnyben részesítik azokat, akik cserelátogatási lehetőséget kínál­nak. A rajzfilmkészítés, ez a felnőtt ás gyerek közönség előtt egyaránt népszerű műfaj meghonosodott Bács-Kiskunban. Olyannyira, hogy a jövő évben egy nagysza­bású animációs filmszemlének ad otthont Kecskemét. A seregszem­­íe célja több rétű: A magyar rajz­filmek „megméretését”, a legje­lentősebb külföldi alkotások, ani­mációs kísérletek bemutatását szolgálja majd, nemzetközi fóru­mot igyekszik teremteni a leg­újabb jelenségek, eredmények megvitatására. A filmszemlére, eszmecserére számos, külföldön élő magyar rajzfilmes szakembert is Kecskemétre várnak. A tervek szerint háromévenként megren­dezendő animációs filmszemlét szeretnék mind szélesebb körűvé, ismertebbé tenni. KOLOH ELEK 49

Next

/
Oldalképek
Tartalom