Magyar Hírek, 1984 (37. évfolyam, 2-26. szám)
1984-11-10 / 23. szám
CűsMtB Az őszi ülésszak első napirendi pontjaként dr. Markója Imre igazságügy-miniszter tartotta meg expozéját, terjesztette be a tisztességtelen gazdálkodás tilalmáról szóló törvényjavaslatot. Gazdasági életünk rendjéért Dr. Markója Imre igazságügy-miniszter expozéját mondja E törvény megalkotásának szükségességét indokolva, mindenekelőtt a következőket emelte ki a miniszter: Gazdaságirányítási rendszerünk tervszerű, az áru- és pénzviszonyokat alkalmazó mechanizmusában alapvető gazdaságpolitikai és jogpolitikai érdekek fűződnek ahhoz, hogy — a megváltozott követelményekkel összhangban — hatékony fellépésre nyíljon lehetőség a tisztességtelen gazdasági tevékenység valamennyi formájával szemben. E törvény — gyűjtőfogalomként — mindazokat a gazdálkodói magatartásokat magába foglalja, melyek a versenytársak és a fogyasztók törvényes érdekeit sértik vagy veszélyeztetik, illetőleg az üzleti tisztesség követelményeibe ütköznek. A miniszter ezzel kapcsolatban utalt néhány, a fogyasztók széles körét hátrányosan érintő jelenségre — amelyeket a törvény megakadályozni hivatott, — egyebek között a tisztességtelen árképzésre, az áremelést megelőző, egyes esetekben előforduló mesterséges hiánykeltésre. Végül hangsúlyozta, hogy a jogi szabályozás csak megfelelő gazdasági környezetben töltheti be szerepét, akkor, ha a törvény rendelkezéseinek az érintettek következetesen érvényt szereznek. Hazánk külpolitikájáról Beszámolójában dr. Várkonyi Péter külügyminiszter hangsúlyozta, hogy a nemzetközi életben végbemenő kedvezőtlen folyamatokait nem tekintjük visszafordíthatatlanoknak. Hazánk és a fejlett tőkés országok közötti kétoldalú kapcsolatokról szólva kijelentette, hogy a bonyolultabbá vált időszakban is e kapcsolatok megőrzésére és lehetőség szerinti bővítésére törekszünk. Korábbi meghívásoknak eleget téve, az elmúlt év ÜLÉSEZETT AZ ORSZÁGGYŰLÉS szeptemberében George Bush, az Egyesült Államok alelnöke, ez év első felében pedig Margaret Thatcher brit és Bettino Craxi olasz miniszterelnök, valamint Helmut Kohl, az NSZK kancellárja tett hivatalos látogatást hazánkban. E magas szintű találkozóknak az adott helyzetben a kétoldalú kereteken túl nemzetközi jelentőségük is van, és ennek megfelelő figyelemben részesülnek. Jószomszédi és az élet minden területén gyümölcsözően fejlődő kapcsolataink ápolását és továbbfejlesztését szolgálta az elmúlt év őszén dr. Fred Sinowatznak, az Osztrák Köztársaság kancellárjának budapesti látogatása, valamint Losonczi Pál és Rudolf Kirschläger szövetségi elnök határmenti találkozója. A miniszter emlékeztetett Faluvégi ÍMjos miniszterelnök-helyettes japá-Dr. Várkonyi Péter külügyminiszter beszámolóját tartja FŐTÖK : MANEK ATTILA, MTI ni útjára, valamint a belga, az NSZK, az amerikai, a svéd. az osztrák, a spanyol, a dán és az ausztrál partnerrel létrejött külügyminiszteri találkozókra. „Joggal állapíthatjuk meg — mondotta befejező szavaiban dr. Várkonyi Péter —, hogy a Magyar Népköztársaság kormánya az elmúlt időszakban is aktív és eredményes nemzetközi tevékenységet folytatott. A hazai háttér, belső helyzetünk stabilitása tette lehetővé, hogy hazánk nemzetközi jó híre az elmúlt évben is tovább erősödött, külkapcsolataink elért szintje a nehezebb körülmények közepette sem szenvedett komoly károsodást. sőt bizonyos területeken tovább fejlődött.’’ Külügyminiszterünk kifejezte reményét, hogy „a béke változatlanul megvédhető, s a világhelyzet alakulása visszaterelhető az enyhülés útjára. A Magyar Népköztársaság a jövőben is minden tőle telhetőt meg fog tenni azért, hogy így lehessen.’’ A nyugaton élő magyarság és az óhaza kapcsolatairól A külügyminiszteri beszámolót követő hozzászólók között volt dr. Gosztonyi János Vas megyei képvi-Ür. Gosztonyi János, a Magyarok Világszövetsége főtitkára hozzászólását tartja selő, a Magyarok Világszövetsége főtitkára is. Elöljáróban tolmácsolta választókerülete és egész Vas megye lakosságának elismerését azért, hogy kormányunk külpolitikai tevékenysége nyomán egyre szorosabb kapcsolat alakulhat ki Vas megye és a szomszédos Burgenland, Stájerország, illetve Szlovénia között. Ezt követően az óhaza és a diaszpórában élő magyarság kapcsolatait, azok alakulását elemezte. „A nyugati és tengerentúli országokkal alakuló viszonyunk szempontjából fontos tényező — mutatott rá —, hogy milyen az ezekben az országokban élő magyarság viszonya a mai Magyarországhoz, illetve milyen az a politika, amelyet mi folytatunk irányukban.” „A hidegháború idején — emlékeztetett rá —, érdemi kontaktusok ezzel a nagyszámú magyarsággal nem voltak, nem lehettek, s ennek elsősorban a természetes családi, baráti, ismerősi kapcsolatok vallották kárát, sokszor súlyos emberi tragédiákat is maguk után vonva.” Az azóta kialakult, gyökeresen más helyzetben a nyugaton élő magyarsággal való kapcsolattartás alapelve részünkről az, hogy ezen a téren is tudomásul vesszük a realitásokat. „Senkit sem csalogatunk haza — ellenkezőleg, azt mondjuk, bárki, bármikor, bármilyen okból ment ki, legyen jó állampolgára befogadó országának, tartsa meg annak törvényeit és szokásait, mely neki most kenyeret ad. Emellett természetesen azt szeretnénk, ha megőriznék anyanyelvűket, ápolnák népi, nemzeti kultúránkat, s ha utódaikat is ilyen szellemben nevelnék. Azt szeretnénk, ha normális kapcsolatban maradnának szülőhazájukkal, méltányolnák a mai Magyarország eredményeit, s a maguk lehetőségei alapján elősegítenék hazánk és a befogadó országok közötti politikai kapcsolatok fejlődését. Akik mindehhez tőlünk segítséget kérnek, azoknak amiben tudunk, támogatást nyújtunk.” Dr. Gosztonyi János ezt követően arról beszélt, hogy e politika következtében megváltozott hazánk és a diaszpórában élő magyarság viszonya, aminek egyik jeleként évente 180 ezerre tehető a hazalátogatók száma. A későbbiekben dr. Gosztonyi János arról is említést tett, hogy egy újabb kormányintézkedés jóvoltából azok a nyugdíjas nagyszülők, akik unokáikkal való foglalkozás céljából utaznak nyugatra, három évig megszakítás nélkül kapják nyugdíjukat. E lehetőséggel rövid néhány hónap alatt csaknem ötszáz nyugdíjas nagyszülő élt. A Magyarok Világszövetsége tevékenységéről a felszólaló egyebek között elmondta, hogy e társadalmi kapcsolattartásra hivatott szervezetnek jelenleg 150 kisebb-nagyobb nyugateurópai és tengerentúli magyar egyesülettel, egyházközséggel, körrel, klubbal van — különböző intenzitású de rendszeresnek mondható — kapcsolata. Ezek a szervezetek, e szervezetek tagjai sokszor más álláspontot, ideológiát vallanak magukénak, mint magyarországi partnereik, másként vélekednek történelmünk egyes kérdéseiről, mai dolgainkról. „De — jegyezte meg dr. Gosztonyi János — valamennyien kiállnak a velünk való kapcsolatok mellett, örülnek a szocialista Magyarország eredményeinek, jó nemzetközi hírünknek.” Szólt a 15 éves anyanyelvi mozgalomról, amely „kiváló hazai és külföldi szakemberek közös védnökségével működik, s azóta egész intézményrendszert hozott létre." Ismertette a hazai és külföldi magyar értelmiségiek szakmai kapcsolattartásának eredményeit, említést tett az eddigi és a tervezett értelmiségi találkozókról, utóbbiak közül az agrárszakemberek jövő évi tudományos tanácskozását s a műszaki és természettudományos területen dolgozók 1986-os eszmecseréjét emelte ki. Mindezzel kapcsolatban a Magyarok Világszövetsége főtitkára megjegyezte: „ez a munka nem kis részt azért lett s lehet eredményes, mert támogatása — túlzás nélkül mondható —, közüggyé lett itthon. Az értelmiségi kapcsolatok fejlesztésének fő támasza a Magyar Tudományos Akadémia. Az anyanyelvi mozgalom azért is lehet sikeres, mert a Művelődési Minisztérium saját ügyének tekinti.’’ Befejezésül dr. Gosztonyi János utalt arra, hogy az óhaza és a diaszpórában élő magyarság sokoldalú kapcsolata az enyhülés periódusában alapozódott meg, ám — hangsúlyozta —. a nemzetközi helyzet feszültebb időszakában is folytatnunk kell a kapcsolatok építését, új területeken is keressünk lehetőséget közös tevékenységre, egyebek között a másod- és harmadgeneráció magyarul már nem beszélő, de hazánk iránt érdeklődést mutató tagjaival. * Várkonyi Péter külügyminiszter a hozzászólásokra válaszolva megerősítette, hogy a magyar kormány igen nagy jelentőséget tulajdonít a Magyarok Világszövetsége tevékenységének és örömmel tapasztalja, hogy az mind kiterjedtebb. Ezek után az Országgyűlés dr. Papp Lajosnak, a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökének beszámolóját hallgatta meg a tanácsok munkájáról, majd az ülésszak interpellációkkal fejeződött be. 3 )
