Magyar Hírek, 1984 (37. évfolyam, 2-26. szám)
1984-10-13 / 21. szám
AMERIGO TOT 75 ÉVES A budapesti Iparművészeti Főiskolán alkalmazott grafikát tanult, majd a dessau-i Bauhaus-ban végezte tanulmányait. 1930 óta él kiállóidon, 1933 óla Olaszországban. Három évtizedes távoliét után a 60-as években látogatott haza. Ekkor készítette szülőfaluja római katolikus temploma számára a ..Csurgói Madonna” gyönyörű bronzszoDrát, amelynek fényképét egyik karácsonyi számunkban közöltük. A „Tisztelet a Szülőföldnek” budapesti kiállítására készült albumban a művész összeállította főbb megbízatásainak listáját. Itáliai alkotásai közül a Goldoni család sírboltja (Milano 1940), a Termini pályaudvar fríze (Róma 1959—63.) és a Vatikáni Magyar Kápolna reliefje (1980) a legismertebbek. A közelmúltban önálló kiállítása volt a budapesti Vi-Szellemi életünk egyik tragikus jelensége, hogy történelmünk folytonossága gyakorta megszakad. A Horthy-korszakban ismeretlen maradt a századelő nagy reformnemzedéke, Rákosi alatt pedig a harmincas évek sok progresszív értéke sikkadt el. Most, hogy egyre inkább kezd helyreállni a történelmi folytonosság, egymás után lépnek elő a homályból jelentős figurák, nagyrészt olyanok, akik sajnos már nem érhették meg a felfedezés elégtételét. A most hetvenöt éves Fejtő Ferenc szerencsére köztünk van, ha a történelem kacskaringói elsodorták is a haza tájairól; Párizsban él, csaknem ötven esztendeje. Először a felbecsülhetetlenül hiteles kortanút ismertük meg néhány érdekes interjúból, két évvel ezelőtt pedig megjelent Agárdi Péter alapos, objektivitásra törekvő könyve Fejtő pályájának legmagasabban ívelő szakaszáról, a harmincas évekbeli eszszéiről, munkásságáról. Egy születésnapi megemlékezésnek, különösen le nem zárt pálya esetében, nem lehet feladata az író átfogó, tudományos értékelése, annál kevésbé, mert az életmű legértékesebb részének összegyűjtött kiadása még várat magára. Annyit azonban hézagos ismereteim birtokában is megkockáztathatok, hogy Fejtő Ferenc munkássága egész pályája során meglehetős egységesen tükrözi a jakobinus polgár utódának, a független szocialistának világnézetét. Kirándulása a kommunizmus mezsgyéire csak az ifjúság lobogása volt, de azt is vállalta minden következményével együtt. A humanista értékek keresésében nyitott volt nemcsak a marxizmus, de a kor minden antifasiszta szellemi áramlata felé. Munkássága visszanyúlt világnézetének történelmi gyökereihez: a polgárság hőskora, a felvilágosodás, a magyar jakobinusok, a reformkor és a jozefinizmus tanulságai éppen úgy foglalkoztatták, mint az utópista szocialisták és Jaures alakja. A hazai fasizálódás egyre ijesztőbb légkörében a nácizmus nagy mártírjának, Ossietzkynek a példáját idézi. Heine-könyvét a háború alatt pedig talán éppen azért írta, hogy a hazájától távol élt költő következetes degadó Galériában es önálló múzeuma nyílt Pécsett. Házat épített magának a budai Várban, melynek földszintje a Rézkarcoló Művészek Alkotó Közössége Galériájának ad otthont. A múlt év őszén avatták fel „A mag apoteozisa” című monumentális bronzreliefjét a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen. „Tót Imre hitem szobrász éposz-írója” — mondotta róla avatóbeszédében a költő Juhász Ferenc. Az Elnöki Tanács Amerigo Tot szobrászművészt, a magyar művészet önzetlen gazdagítása érdekében kifejteit tevékenysége, egész életműve elismeréseként, 75. születésnapja alkalmából a Béke és Barátság Érdemrenddel tüntette ki. A római magyar nagykövetségen bensőséges ünnepségen adták át a kitüntetést. B. Á. mokratizmusával erősítse magát az emigráns sors elviselésében. Alig van valamirevaló kortárs író, magyar vagy külföldi, akiről ne adott volna máig is helytálló értékelést. Központi figurája és emberi mértéke azonban József Attila maradt. Maga vallja, hogy legnagyobb és legmaradandóbb eszmei hatással József Attila volt fejlődésére. Az elsők közt mondta ki róla, hogy az Ady utáni nemzedék legeredetibb, legősibb s egyben leg értelmibb”, kétségkívül legkiválóbb költője. Tőle tanulta, hogy a politikai felelősség és az esztétikum nemcsak összeegyeztethető, de egymást k.egészítő követelmény az irodalomban. Mint a Szép Szó egyik szerkesztője, József Attilával egyetértésben a lap köré gyűjtötte a legjobb antifasiszta erőket. A szerencsétlen népiurbánus vita elmérgesedését józanságával igyekezett fékezni. Emigrációba is azért kényszerült, mert Horthy ügyészsége perbe fogta egy cikkért. Ez a cikk pedig a magyar parasztság józan ítéletéről, fasizmusellenességéről tett hitet, szemben a középosztály politikai ingatagságával. Fejtő Ferenc ma elismert nagysága a francia szellemi életnek. II. Józsefről írt könyve nemrég jelent meg új kiadásban, franciául. Hosszú évekig a legnagyobb francia hírügynökség, az AFP munkatársa volt. így érthető, hogy az esszéista helyett sokáig a politikai publicista lépett előtérbe pályáján. Ö maga azonban máig is a Szép Szó körüli munkásságát becsüli a legtöbbre. Heine-könyvének egyik fejezetét jogos büszkeséggel így ajánlja Szép Szó körüli volt társainak: „Mi is csináltunk valamit egy hitvány időben.” Születésnapján nemcsak a kitűnő esszéistát, József Attila barátját és a Szép Szó utolsó szerkesztőjét köszöntjük, hanem azt a kedves, segítőkész embert is, aki nyílt szívvel, meleg barátsággal fogad minden Párizsba vetődő magyart. Mindenkihez van jó szava, mindenki előcsalogathat egy-egy morzsát emlékeinek gazdag tárházából. Jelenleg emlékiratain dolgozik. Szívből kívánjuk, hogy jó erőben és egészségben fejezhesse be. VEZÉR ERZSÉBET (az Élet és Irodalomból) Dr. Tóth Károly református püspöknek, a Keresztyén Békekonferencia elnökének meghívására 31 ország 120 neves egyházi vezetője és teológusa részvételével a Ráday-koliégiumban rendezték meg nyolc nemzetközi keresztyén békeszervezet teológiai szemináriumát. A tanácskozást dr. Bartha Tibor püspök, a református egyház zsinatának és a magyarországi egyházak ökumenikus tanácsának elnöke nyitotta meg. A konzultáció résztvevői megvitatták a békemunka teológiai és erkölcsi öszszefüggéseit. 4|é Indiai látogatása során dr. Tóth Károly püspököt, a Keresztyén Békekonferencia elnökét hivatalában fogadta Indira Gandhi miniszterelnök. Eszmecserét folytattak az el nem kötelezett országok és a KBK szorosabb együttműködésének lehetőségeiről, és a vallási békeszervezeteknek a nukeláris háború elhárítása érdekében kifejtett erőfeszítéseiről. % „Szent Gellert szobrát, Jankovits Gyula alkotását a Gellérthegy oldalú Dán 80 esztendővel ezelőtt, 1904 szeptemberében leplezték le” — írja az Üj Ember című katolikus lap. „Szent Gellért szerzetes, apostol és vértanú szobra ott áll fővárosotok közepén, a Duna fölött, és magasra emelt keresztjével ma is erre hív: Legyetek a Krisztusba vetett hit és a kereszténység, a testvéri szeretet tanúi saját népetek körében!” — üzente II. János Pál pápa, a szent születésének milleniumán a magyar katolikusoknak. A Szlovákiai Református Keresztyén Egyház Komáromban megtartott V. Zsinata megválasztotta és tisztébe iktatta új püspökét: Horváth Zsigmondot, a komáromi gyülekezet lelkészét, — olvassuk a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház lapjában, a Kálvinista Szemlében. „A pappá szentelésének 60. évfordulóját ünneplő Rajeczky Benjáminnak a Szentatya a legnagyobb készséggel adja apostoli áldását” — olvassuk az „Űj Ember” című katolikus hetilapban Agostino Casaroli vatikáni bíboros, államtitkár üdvözlő táviratában, amelyet a kiváló népzenekutató és zenetörténész, Rajeczky Benjámin részére küldött. A gyémántmisés ciszteri áldozópap szülővárosában, Pásztón fogadta hívei és tanítványai köszöntését. HELYREIGAZÍTÁS 18—19. számunkban beszámoltunk a centenáriumra készülő amerikai William Penn egyesület terveiről. A nagy múltú egyesület készülő díszes kiadványa szerkesztőjének neve helyesen: Stelkovics Albert. Az egyházak életéből Címlapunkon: A megújult Operaház (Összeállításunk a 8-9-10. oldalon) FOTÖ: MKZEY BÉLA FEJTŐ FERENC SZÜLETÉSNAPJÁRA A „Mai magyar pillanatok” címmel a Magyar Hírek szerkesztősége és a Magyarok Világszövetsége fotópályázatot hirdet a külföldön élő magyarok számára. A pályázat szándéka, hogy megmutassa a mai Magyarországot, a hazalátogatók „optikáján” keresztül. Olyan képekre számítunk, amelyek alkalmasak arra, hogy bemutassák a mai magyar életet, a magyar nép munkáját, örömeit és gondjait; valamint, hogy felkeltsék az érdeklődést a már külföldön születettek körében szüleik egykori hazája iránt. Pályázni lehet fekete-fehér képekkel és színes diafelvételekkel, illetve sorozatokkal. A képek beküldési határideje: 1984. december 1. és 1985. szeptember 30. között. A beérkező képeket — a lapban rendelkezésre álló hely keretein belül — még a pályázat ideje alatt közöljük. A képekről lapunk minden egyes olvasója véleményt nyilváníthat, illetve javaslatot tehet közönségdíjra. A pályázaton két fődíjat adunk ki. Az egyik fődíjat neves szakemberekből álló szakmai zsűri ítéli oda. A másik fődíj sorsáról az olvasók döntenek: a lapban közölt képekre beérkezett szavazatok alapján választjuk ki a legnagyobb tetszést aratott képet, illetve sorozatot. Mindkét fődíj: 10 napos magyarországi tartózkodás. A lapban közölt képekért a szokásos honoráriumot fizetjük. Kérjük olvasóinkat, hogy fényképeiket biztonságos csomagolásban küldjék el lapunkhoz és a borítékra írják rá: „Mai magyar pillanatok” - pályázat. Magyar Hírek szerkesztősége. Magyarok Világszövetsége FOTÓPÁLYÁZAT Tallózás „A csángók a legújabb történelmi kutatások tükrében” címmel Benda Kálmán, a történelemtudományok doktora előadást tartott a Belvárosi Ifjúsági Házban. * Farkas Ibolya nagy sikerrel vendégszerepeit több nyugat-európai országban — közli a kolozsvári „Utunk” című hetilap. A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház művésznője „Lovak a virágoskertben” című előadóestjével Hollandia, Belgium, az NSZK és Svájc több városában lépett föl. * Benczúr Gyula festőművész egykori kassai lakásában (ma Srobár utca 22.) állandó tárlat nyílt „Kassa a képzőművészetben” címmel — közli a pozsonyi „Üj Szó” című napilap. * „Újvidéki gyermekművészet” címmel időszaki kiállítás nyílt Kecskeméten, a Szórakaténusz játékházban. Az október végéig látható tárlat anyagát az Újvidéken működő vajdasági nevelési központ gyűjteményéből válogatták. 3
