Magyar Hírek, 1984 (37. évfolyam, 2-26. szám)

1984-09-15 / 18-19. szám

I sudarasítását a látványnak, amit csak Szalay láthat. S ehhez azért tudtam viszonylag sikeresen megte­remteni a sajátos nyelvet, mert hi­ányzott belőlem a hiúság és a ver­sengés írmagja is. Az volt a célom, hogy szinte tudományos alaposság­gal közöljem azt az állapotot amely­ben élek. Ha ugyanis a végtelenben van egy pont, amit szeretnék be­mérni, akkor csak a háromszögelés­sel állapíthatom meg a távolságot. Ennek egyik szöge én vagyok, a má­sik bárki lehet. Az a fontos, hogy az én vallomásom, a „szögem” perc­re és másodpercre pontosan, őszin­tén egyezzék az állapotommal. Csak egy érdekel, hogy az általam lemért szögre számíthat az, aki az el nem érhető csillag távolságát innen akar­ja megmérni. Azt hiszem, ezt meg tudtam csinálni. Hogy ez a „szalay­­ság” nagy művészet-e vagy kicsi, nem nekem kell eldönteni. — Ez a szalayság- —, ahogy Ön fo­galmazta, vajon készen volt már 1946- ban vagy kellett ehhez Franciaország, Argentína és Amerika? — Én ezzel születtem. A meséből \ kiszökött nagyanyám ajándékozta / r\/ 27

Next

/
Oldalképek
Tartalom