Magyar Hírek, 1984 (37. évfolyam, 2-26. szám)
1984-01-21 / 1-2. szám
SzülöfÖlaünK KHz = méter: 21 665 = 13.84 : 17 710 = 16.94; 15 220 = 19.71; 15 160 = 19.79; 12 000 = 25.00; 11 910 = 25.19; 9835 = 30.50; 9585 — 31.30 ; 9520 = 31.51; 7220 = 41.55 ; 7155 = 41.93; 6060 = 49.54 ; 6025 = 49.79. KÖLCSEY FERENC, A HIMNUSZ KÖLTŐJE (Március 5. — hétfő) Kossuth Lajos a hazaszeretet verselőjéről: „A tiszai követek asztalánál egy férfi állott, kinek halk szózata szent pietás ihletésként rezgett végig a csontvelőkön. Egy erős lélek törékeny test láncai között... Szava tompa, mély és érctelen, mint egy síri hang, amelynek monoton egyformasága csak ritkán, az indulatok legfőbb hevében szállongott alá és lön még tompább, még érctelenebb, még síriasabb ... És e síri hangra síri csendesség figyelmeztetett, melyet csak az érzelmek villanyos kitörése szakasztott félbe”. (Szerkesztő: Képes Tibor) Kölcsey Ferenc ARCOK A TEGNAPBÓL: RAJK LÁSZLÓ (Március 7. - szerda) Rajk László születésének 75. évfordulóján egykori munkatársai és a pályáját kutató történész felidézik személyiségét és életútjának fő állomásait, a harmincas évek munkásmozgalmától a spanyol polgárháborúban való részvételen át a hazai ellenállási mozgalomban és az illegá-AZ ELSŐ MAGYAR NEMZETI SZÍNHÁZ (Március 12. — hétfő) Petőfi Sándor Színészdal című, 1844-ben írt versének első strófája: Minden művészetek Fején a korona: A mi művészetünk, Ellen ki mondana? Mi szép, mi szép, mi szép A mi föladatunk! Legyünk büszkék reá, Hogy színészek vagyunk. (Szerkesztő: Horváth Gita) A régi Nemzeti Színház, átépítése után, 1875-ben lis Kommunista Pártban betöltött vezető szerepéig. Szólnak arról is, hogy az 1945 utáni magyar történelemben politikusként milyen tevékenységet végzett és miért vált a személyi kultusz áldozatává. (Szerkesztő: Kazal János) 1944 MÁRCIUS iDUSA (Március 14. - szerda) 1848 március 15-e, nagy nemzeti ünnepünk évfordulója, történelmünk során olykor önvizsgálatra kényszerítette az utódokat, az emlékezőket. Ennek jegyében Csatay Lajos honvédelmi miniszter 1944i-ben a többi között ezeket mondotta a Hősök terén: „Ártatlanok vagyunk az orkán felidézésében, élni akarunk, tehát meg kell védelmeznünk magunkat”. A tízezer levente előtt elhagzott beszéd nyilvánvalóan az orosz fronton harcoló magyar katonáknak is szólt. De az már erősen kérdéses: valóban „ártatlanok” voltunk-e? Nem kevésbé az is, hogy az „élni akarunk” hátterében vajon mire gondolhatott a szónok? Talán arra, hogy néhány nappal később, március 19-én inkább a szövetséges fegyvertárstól kellene megvédeni magunkat? S még egy kérdés: milyen márciusi gondolatokat fogalmaztak meg negyven éve az ünnepi vezércikkek? Műsorunk, a korabeli lapokból tallózva, ezekre a kérdésekre igyekszik válaszolni. (Szerkesztő: Kőszegi Ábel) ZENÉS SZÓRAKOZTATÓ MŰSOR (Március 18. - vasárnap) Magazinunk egyik részének főszereplője: A NÖ! Régi magyar nagyasszonyokról és még régebbi boszorkányokról szólunk majd, továbbá ötvenéves filmekről, amelyekben új filmcsillagok születtek, akik sokáig örökifjú színésznők maradtak. Hallanak a híres magyaros vendéglátásról és a különlegesen fűszerezett ételekről is, ezekről műsorunkban a „műfaj” veteránját, a száznegyven éve született Gundel Jánost idézzük. Végül a humort Hacsek és Sajó megteremtője, Vadnay László képviseli majd. (Szerkesztő: Horváth Gita) Eggerth Márta, egykori mek énekes sztárja fil-A múlt század nyolcvanas éveiben a világ elektrotechnikusait leginkább a villamosenergia gazdaságos szétosztásának és nagyobb távolságokra való eljuttatásának kérdése foglalkoztatta. Zipernowsky Károly, Déri Miksa és Bláthy Ottó Titusz Ganz-gyári mérnökök 1884 végén megalkották, 1885-ben pedig szabadalmaztatták, a mai értelemben vett transzformátort elektrodínamomelrikus wattmérő, indukciós készülék). Nevükhöz fűződik annak a ténynek a felismerése, hogy a megfelelően szerkesztett transzformátoroknál különféle áramfelvételek mellett is gyakorlatilag állandó marad a menetszám által meghatározott feszültségáttétel, vagyis, hogy a primer feszültség állandó marad a legkülönbözőbb terheléseknél, ha a transzformátorokat párhuzamos kapcsolásban alkalmazzák. Első ízben oldották meg kifogástalanul az energiaátvitel és elosztás ma is alkalmazott kivitelét, rendszerét. A gyakorlat bebizonyította a transzformátorok életrevalóságát: alig öt év alatt Ausztráliától Dél- Amerikáig mindenütt Ganz transzformátortelepeket állítottak fel. A három mérnök egyéb találmányokkal is gazdagította az elektromos ipart. A múlt század nyolcvanas éveiben, amikor a szakemberek többsége világszerte az egyenáramú rendszerben látta a jövőt, a Ganz-gyár és mérnökei — Zipernowsky, Déri és Bláthy — a váltakozó áram fejlesztését tűzték ki célul. Zipernowsky és Déri már 1882-ben megalkotta az öngerjesztésű, váltakozó áramú generátortípust. Tavaly volt száz esztendeje, hogy Bécsben kiállításon mutatták be a 150 lóerős Mechwart—Zipernowsky-féle váltakozó áramú generátort, amely 54 volt feszültséggel 1200 izzólámpát táplált közvetlenül. Déri későbbi találmánya a kétkeferendszerű, egyfázisú repulziós kommutátoros Déri-motor. 1883-ban kapcsolódott be a munkába Bláthy: átalakította az egyenáramú gépek mágneseinek alakját, a pólusokat rövidebbre vette és nagyobb keresztmetszeteket alkalmazott. Ezáltal a gépek teljesítményét azonos súly mellett az addiginak többszörösére emelte. Ugyancsak Bláthy találmánya az egyenáramú dinamókhoz szerkesztett, önműködő, higanyos feszültségszabályozó. 1884-ben a torinói kiállításon — Edison mellett — második díjat nyert öngerjesztő, váltakozó áramú generátorával. Bláthy további munkáinak eredményei: a váltakozó áramú elekirodinamometrikus wattmérő, a koncentrikus kábel kapacitása befolyásának tisztázása, s az első hornyolt armatúrájú, egyenáramú gép. 1889 végén hozta forgalomba a Ganz-gyár az első indukciós wattóra-számlálókat — a váltakozó áramú fogyasztásmérőket —, amelyek Bláthy szabadalmai szerint készültek. Ezeknek a készülékeknek lényege a mai napig sem változott. Bláthy elsőnek ismerte fel és helyezte mennyiségi alapra a gerjesztő ampermenetek és a mágnesmező erőssége közötti összefüggést. Ugyancsak elsőként állította fel a „hysteresis” és „Foucault vasveszteségek” kiszámítására szolgáló exponenciális képletet, ö figyelte meg először a vas mágneses öregedésének jelenségét, és tisztázta a villamos gépekben terheléskor fellépő járulékos veszteségeket. DR. vajda pAl KHELL CSÖRSZ ILLUSZTRÁCIÓI 57 0
