Magyar Hírek, 1984 (37. évfolyam, 2-26. szám)
1984-08-04 / 16-17. szám
CSELÉDTÖRTÉNET KRÚDY GYULA, MINT MESTERSZAKÁCS Társadalomtudományi jelentőségű szociográfiát adott ki a Magvető Kiadó Gyáni Gábor tollából. Egy szakkutatási kérdéskörökben mindeddig periférikusnak látszó témát ragadott meg a szerző: a XX. század elején Budapestre és néhány nagyobb városba áramló népesség, a városi cselédség sorsáról adott kimerítően pontos látleletet a társadalomtörténeti oknyomozás, a statisztikai elemzés és a forráskutatások adataira alapozva. „Család, háztartás és a városi cselédség” címen jelent meg könyve, mely tekintélyes levéltári és történeti forrásanyagra támaszkodva bizonyítja, hogy szinte óráról órára végigkövethető a századvég és a századelő megannyi markáns gazdasági, történeti és politikai folyamata, mely főleg a falusi (olykor a kisvárosi) plebejus rétegek mozgásképes elemeit arra késztette, hogy tapasztalatszerzési, életmódváltási vagy nemritkán csupán anyagi célok miatt évekre — olykor évtizedekre vagy egész életre — vállalják a kispolgári és nagypolgári háztartások munkaerő-ellátását. Ez a végeredményben bérmunkás-réteg vándorló jellegében is izgalmas szociális folyamatok jelzője: származási körük, összetételük, egyéni életútjuk kudarcai vagy sikerei pedig szinte alulnézeti képét adják a századfordulótól a második világháborúig terjedő társadalmi korszaknak. Cselédekről eddig csupán katona-történetek, szentimentális vagy romantikus regények adtak némi hírt. Szociológiai szempontú megismerésük, történeti szerepük belátása hiányzott a magyar társadalomkutatás érdeklődéséből. A cselédség kialakulása a magyar társadalomfejlődés adott korszakában, a polgárosulás idején törvényszerűnek látszik: a munkamegosztás, a társadalmi szerepek formái, a polgári család hatalmi viszonyai, a családmodellek megjelenése és elterjedése alaposan hozzájárultak ahhoz, hogy például 1847 és 1910 között a cselédek létszáma kilencszeresére nőtt (8500-ról 68 000-re), s a fővárosi kereső népesség egyhatoda a cselédekből állt. Jogi helyzetük, földrajzi és származási helyük, keresetük, lakásviszonyaik, életmódjuk, alkalmazkodási lehetőségeik, időbeosztásuk pontos leírása, vándorlásaik, öngyilkosságaik, házasodásuk, prostituálódásuk vagy éppen kivándorlásuk okainak bemutatása is nagy érdeme a szerzőnek. A gyermekcselédség, a szociális hálózat, a cselédoktatás, a Tanácshatalom idején hozott rendelkezések és az öntevékeny cselédszervezetek működésének elemzése Gyáni Gábort arra a következtetésre indította, hogy a cselédség intézményét nem tekinthetjük önálló társadalmi rétegnek, hanem csupán a proletariátusba még nem integrálódó, önmagát azonban osztállyá szervezni nem képes társadalmi csoportként találhatjuk meg történelmi helyét hazánk történetében. Gyáni Gábor könyve fontos alapmunka, a társadalomtörténet iránt érdeklődő olvasóknak is újdonságélményt kínál. A. GERGELY ANDRÁS Krúdy Gyula, aki életében is népszerű író volt, igazi sikereit halála után aratta. Valamennyi regényét több kiadásban, nagy példányszámban adták közre. Álmoskönyve olyan karriert futott be, amihez foghatót kevés magyar könyv. Talán ez késztette a Táltos Kiadásszervezési Munkaközösség vezetőit, hogy az író leánya, Krúdy Zsuzsa szerkesztésében megjelentessék Az emlékek szakácskönyve című Krúdy könyvet. Krúdy Zsuzsa előszavában megírja, hogy apja egyik őse olasz szakács volt, aki Beatrice királynővel települt át Magyarországra, hogy Mátyás udvarában süssön, főzzön jó falatokat. (Utána felteszi a kérdést: „Talán azért értett az író oly kitűnően a gasztronómiához?”) Sajátosan „krúdys” hangulat árad a fejezetek minden sorából és teszi élvezetessé a könyvet, különösen a századelőtti és századfordulói kocsmák, kisvendéglők illetve azok törzsközönségének leírásával. Elsőnek bemutatja Az ifjúság vendénfogadója című kávéházat, ahová a legtöbb öreg pesti szerkesztő járt egykor élettapasztalatot gyűjteni, majd egy másik, Andrássy úti (ma Népköztársaság útja) éjjeli kávéházat, amely az éjszaka leányainak és azok udvarlóinak volt a gyűjtőhelye. Olvashatunk Ady kedvenc kocsmájáról, a Három hollóról is. A következő, furcsa című fejezet: Téli utazások Lök és Dob között főhőse Szent-Mihály hitvese Mathilde, valamint anyósa özv. Sztárayné. Közben arról is tudósít a szerző, hol van ünnep után vásár, és megtanuljuk, hogy mire jó az üveges sör. Ilyen kis tárcák, elbeszélések sorakoznak a kötetben, amelynek végén ötven eredeti Krúdy-ételrecept következik, s hogy ezeknek még nagyobb legyen a varázsa, a receptekhez Zórád Ernő készített étvágygerjesztő, pompás rajzokat. Végül említsük meg a címlap kitűnő ötletét: az utóbbi évek egyik legnagyobb sikerét, Krúdy regénye filmváltozatának, a Szindbádnak egyik jelenetét mutatja be: a címszereplő, a felejthetetlen Latinovits Zoltán, nyakában nagy fehér szalvétával, ebédel... ZSADÁNYI OSZKÁR 52 ÚJ SZOT-UDULŐ SZÉPLAKON Azt a hétszáz felnőttet és háromszázötven gyereket, akik június elején két hétre elsőként vették birtokba a balatonszéplaki Ezüstpart ötödik, nyolcemeletes, 354 szobás új SZOT-üdülőjét, nem kényeztették el az égiek. Fújt a szél, esett az eső, a Balaton zúgott, hömpölygött mint a tenger, csak napok múlva szelidült meg. Kizárólag szenvedélyes horgászok merészkedtek a partra, ott ültek beburkolózva napestig, s konok némasággal kémlelték a vizet. Az egész éven át nyitva tartó üdülőépületben minden a vendégek kényelmét szolgálja. Ellátásukról, programjukról 271 munkatárs gondoskodik. Nyolcezer kötetes könyvtárban lehet válogatni. Kondicionálóterem, játékszobák, társalgók, háromszáz személyes zenés-presszó, pódiumműsorok rendezésére alkalmas terem áll rendelkezésre. A sportot kedvelőket teniszpálya, kispályás labdarúgópálya, pingpong, billiárd várja. Jövőre készül el a fedett uszoda és a szauna. A tágas, impozáns étteremben egyszerre ezer vendég foglalhat helyet. Az ellátás kitűnő. Az üdülő saját savanyítóüzemet tart fenn, önálló mosodát üzemeltet, fóliasátraiból naponta szedik a friss zöldséget. Ebben a hatalmas üdülőszállóban, mely kilenc ágazati szakszervezethez tartozó vállalat anyagi hozzájárulásával létesült, egyetlen férőhely ára 600 ezer forint. A szakszervezeti beutalt két hétre 1200 forintot fizet, a gyermek után 500 forint körüli összeget. Ha háromgyermekes család üdül, a harmadik gyerek ellátása díjtalan. A kedvezményes szakszervezeti üdültetésről, mely 35 esztendeje kezdődött Magyarországon 85 ezer beutalttal s az idén a tavalyihoz hasonlóan 1 millió 400 ezren vehetik igénybe, kötetet lehetne írni. Aminthogy meg is jelent a SZOT-üdülők 250 oldalas gusztusos kivitelű kézikönyve Bányai János szerkesztésében. A többi közt megtudjuk, szerte az országban hol, merre találhatók szakszervezeti üdülők, s milyen felszereltségűek. S megtudjuk azt is, hogy a szocialista országokon kívül nyugati szakszervezeti cserepartnereink is vannak: Ausztriával, Finnországgal és Olaszországgal létesült eddig üdülési cserekapcsolat. (hernádi) FOTO: GAÄL ZOLTÁN « T
