Magyar Hírek, 1984 (37. évfolyam, 2-26. szám)

1984-08-04 / 16-17. szám

inden külön értesítés he­lyett ...” Így kezdődtek va­lamikor a házasságokat né­hány rövid sorban közlő új­ságközlemények. Minden külön értesítés he­lyett ... Bujákon, a népviseletéről híres Nógrád megyei községben a közelmúltban vezette oltárhoz Serfőzö István Varga Erikát. Bujákról azt tartja a mondás, hogy a koldus csak bejönni tudott a községbe, tovább már nem me­hetett. A sok itt rekedt szegény­ember utódai a bujákiak. Minden­esetre igaz az, hogy az országút vastag ütőere csak Bujákig visz, onnan csak apró hajszálerecskék, gyalogösvények visznek a festői Cserhát erdeibe. Szegény község volt-e Buják? Olyan volt, mint ál­talában a Nógrád megyei falvak. A nem túl gazdag termőföld csak nagyon szorgos munkával adta a megélhetést, és ennek a szorgos­kodásnak egyik külső jele a lá­nyok, asszonyok gyönyörű visele­té, amit hosszú évek munkájával készítenek elő és ami — nyugod­tan állíthatjuk — világhírű. Gaz­dag község ma Buják? Nem gaz­dagabb, mint sok más gyarapodó nógrádi község. Egy bujáki lakodalom ma is pá­ratlanul érdekes a városi szemlélő számára. A hagyományos vendég­látás, a napokig tartó sütés-főzés, a feldíszített sátor, a falun végig­kígyózó esküvői menet, a lányok, a menyecskék színpompás viselete ma is olyan, mint a múltban. Azonban a nászajándékok mennyisége és minősége, a városi eleganciával öltözött férfiak és nők a vendégek között és a ha­gyományos cigányzene helyett a talpalávalót húzó „diszkózenekar” már a jelen betörését mutatja. Serfőzőék lagzija két napig tar­tott, több mint ötszáz résztvevője volt. A déltől másnap estig tartó eszem-iszomban csaknem nyolc mázsa sertéshúst fogyasztottak el, háromszáz tyúkból főtt a lakodal­mi húsleves, amibe majd egy má­zsa kézzel gyúrt házitésztát tettek. Elfogyott csaknem nyolc hektó bor, száz liter tömény szeszes ital és garmadával fogyott az üdítő is, mivel még Bujákon is akadnak bornemisszák. Az ajándékba ho­zott torták, sütemények konyhát, pincét, padlást, kamrát töltöttek meg, a felszolgálóknak valóságos tojástáncot kellett járniok, hogy kiszabadítsanak egy-egy tortaköl­teményt. A menyasszonytáncon pedig, amely faluhelyen a hozo­mányt gyarapítja, csaknem száz­ezer forint gyűlt a kalapba. Kép és szöveg: FÉNYES TAMÁS Lakodalom i i Bujákon 44

Next

/
Oldalképek
Tartalom