Magyar Hírek, 1984 (37. évfolyam, 2-26. szám)

1984-08-04 / 16-17. szám

1. Asztalnál ülő munkások 1910 körül

2. Charentoni táj 1908

3. Esős idő (Nagybánya, 1920-as évek eleje)

4. Háztetők 1926 <

5. Keleti impressziók 1975

6. Fiatal erdő 1964

7. Orbán Dezső

FOTO: MESTER TIBOR (ARTFOTO)

sem ismerhette igazán. E kiállításnak lett feladata, hogy ha nem is a teljesség igényével, de mindenképp egy erős minőségi válogatással feltárja és bemutassa az életmű néhány reprezentatív, Magyarországon hozzáférhető korai darabját; olyan műveket, melyek nem egyszer a meglepetés erejével bizonyítják, hogy Orbán Dezső itthon is sokféle művészi problémát felvető, sok stílussal próbálkozó, sokoldalú művész volt.

A vidékről Pestre került, kereskedelmi pályára orientálódó fiúból tán soha nem lett volna festő, ha kamaszkori osztálytársa, Guláesy Lajos nem adja kezébe az ecsetet, s nem buzdítja arra, hogy fessen, alkosson. Meg is születik az első fennmaradt mű, egy budapesti városrészlet 1900-ból. A döntés még nem volt végleges. Matematikát, fizikát kezd tanulni a budapesti egyetemen. Első bemutatkozása 1905-ben a Nemzeti Szalon tavaszi tárlatán már annyi önbizalmat adott neki, hogy elhatározza: egyetemi tanulmányai után festő lesz. 1906-ban családi segítséggel Párizsba ment, s az akkoriban ott élő Berény Róbert segítségével megismerkedett a legújabb festészeti irányzatokkal.

1907-ben tért haza Párizsból, s rá két évre tagja lett a merészen új festői nyelvet beszélő csoportosulásnak, a Nyolcaknak. A Nyolcak művészi célja a kubizmus és az expresszionizmus formanyelvének elsajátításán keresztül az impresszionizmuson való túllépés volt.

Bölöni György így jellemzi Orbán Dezső festészetét 1911-ben: „Orbán a legegyszerűbb festő a Nyolcak között. Nem a túlzások, hanem a lefokozások embere. Nem hajszolja a festői szépet mindenáron, inkább csöndes, logikus építőmunkát folytat.”

A Nyolcak társasága 1912-ben felbomlott, s Orbán az ekkoriban fellépő aktivistákhoz kerül közelebb. Kassák Lajos őbenne látta azt az ösztönös festőt, akit nem kötnek akadémiai ballasztok. Együttműködésük azonban meghiúsult.

Orbán ezekben az években katonai szolgálatot teljesített, megsebesült, s ennek „köszönhette” megismerkedését azzal az orvosnővel, aki később felesége lett. 1919-ben a Tanácsköztársaság alatt a művészek anyag-ellátását intézi, s közben a Balatonfüreden szervezett nyári művésztelepen oktat.

1920-ban megkezdett, tíz évig tartó nagy európai utazása során Orbán szembekerült a nagy változásokat élő európai művészet olyan új mozgalmaival, amelyek tág teret biztosíthattak a művészi megújulást kereső festő számára. A-Bauhaus első nemzedéke ekkoriban kezdi tanulmányait, a dada mozgalom már Németországban is egyre zajosabb hullámokat vet.

Orbán új festői stílusa végül is Utrillóra emlékeztetve, feszes felületű, fanyar színfoltokból komponált városképekben ölt testet. Orbán nem annyira a színeket keresi városképein, inkább az építészet-adta szigorú rend, a tömör

I«

33