Magyar Hírek, 1984 (37. évfolyam, 2-26. szám)
1984-08-04 / 16-17. szám
I I „MAGYARORSZÁGI MENEDÉK, 1941-45 KÖZÖS VÁLLALKOZÁSOK A párizsi magyar békedelegácic költségén jelent meg 1946-ban a „Magyarországi menedék, 1941— 45” című kiadvány; a volt magyarországi francia hadifoglyok viszszaemlékezéseinek gyűjteménye. E könyv tudósította a francia közvéleményt arról az emberséges bánásmódról, amelyben a II. világháború idején hazánkban a francia menekültek részesültek. Hatására meggyorsult a franciaországi magyar hadifoglyok hazautazása. Az emlékezések java része magyarul is megjelent Bajomi Lázár Endre szerkesztésében, Illyés Gyula előszavával „Ego sum gallicus captivus” címmel. A könyv alapján készült. Kovács András „Ideiglenes paradicsom” című filmje. A francia kötetet a közelmúltban ismét kiadták a volt magyarországi menekültek és a Franciaországi Magyar Református Egyházközség költségén. A francia kiadványban Kulifay Imre emlékezése is helyet kapott. Ebből közlünk részletet: „Nagyon boldog vagyok, hogy megadatott nekem a lehetőség — mint a magyar hadifogolytáborok lelkipásztorának —, hogy hadifogoly honfitársaim nevében őszinte hálámat fejezzem ki a volt magyarországi francia menekülteknek lovagias és baráti viselkedésükért. Többször alkalmam volt meglátogatni azokat a táborokat, ahol hadifoglyaink internálva voltak és saját szememmel láthattam az egykori magyarországi francia menekültek megható és hatékony segítségének megannyi jelét. Hála közbenjárásuknak hadifoglyaink helyzete gyorsan javult... Mi magyarok természetesen jobban szerettük volna, ha francia barátaink nem háborús állapotok közepette, hanem kellemesebb körülmények között jöhettek volna Magyarországra. De bárhogyan is történt, örülünk annak, hogy országunkban barátságosan fogadták őket — a lakosság éppúgy, mint a hatóságok. A Magyarországon elszáillásolt REFUGE EN HONCRIE 1941-1945 A „Magyarországi menedék” címlapja REPRODUKCIÓ: GABOR VIKTOR francia menekültek száma 559 volt 1943 elején és több mint 1000 1944 márciusában. Szeretném hangsúlyozni, hogy akkor fogadtuk be őket, amikor még nem lehetett előre látni, hogy a mieink közül többen hadifogolyként érkeznek majd Franciaországba ... Számos levelet idézhetnék, melyben a volt magyarországi francia menekültek mélységes hálával és szimpátiával vallanak hazánkról, de ez a kiadvány is elegendő, hogy meggyőzze francia barátainkat: honfitársaikat nem ellenséges, hanem baráti ország fogadta be. Reméljük, hogy soha többé nem térnek viszsza e nehéz idők és hogy gyermekeink szabadon nyújthatnak majd kezet egymásnak. KULIFAY IMRE, a Franciaországi Magyar Református Misszió lelkipásztora, 1946. ' (BALÁZS ADAM FORDÍTÁSA) Francia menekültek katonai parádéja Balatonbogláron, 1942-ben *9+ A közös vállalkozás azt jelenti, hogy egy külföldi vállalat — együttműködve egy magyar vállalattal — tőkét fektet be és ennek során új vállalatot alapít a magyar jogszabályi rendelkezések szerint. Az ilyen típusú közös vállalkozások nem államközi ügyletek. A vállalkozás két vállalat önálló megállapodása alapján jön létre. A vegyes vállalatok önálló jogi személyek, bejegyzik őket a cégjegyzékbe. Elkülönített vagyonnal és önálló könyvvitellel rendelkeznek és jogosultak arra, hogy termékeiket, szolgáltatásaikat belföldön és külföldön értékesítsék. A magyar tulajdon a vegyes vállalatban legalább 51 százalékot kell, hogy kitegyen. A bankok és szolgáltatások körében a pénzügyminiszternek joga van arra, hogy magasabb külföldi tőkerészesedést engedélyezzen. Az említett határokon belül a tőkemegosztás mértéke a felek megegyezésétől függ. A tőkebefektetés alapformája a pénzbefizetés, mégpedig a tulajdon arányának megfelelően. A tulajdonrész azonban befizethető egy, a célzott termelés céljait szolgáló aport formájában is, gépek, berendezések know-how vagy licenc átadásával. A vegyes vállalat alapításával kapcsolatos szerződések a pénzügyminiszter jóváhagyása után lépnek érvénybe. Vonatkozik ez a szerződések módosítására is. A vegyes vállalatok adókötelesek. A jelenleg érvényben levő adórendeletek szerint a társasági adó mértéke 40 százalék a nyereség után, ebből levonhatók a jogszabályban körülírt tételek. Ezt a vállalkozási formát más adók nem terhelik. A külföldi tulajdonos tőkearányának megfelelően részesedik a vállalat nyereségéből. Az adó kifizetése után a nettó nyereség a szerződésben meghatározott pénznemben külföldre átutalható. Az átutalási lehetőség abban az esetben is szavatolt, ha a vegyes vállalat feloszlik és a bevitt tőkét visszautalják. A nyereséget belföldön is fel lehet használni, ha ez nem áll ellentétben a magyar jogi szabályozással. A külföldi tulajdonos kívánságára a Magyar Nemzeti Bank jogosult garanciát vállalni mindazokért a károkért, amelyek állami rendelkezések következtében álltak be. Ugyancsak bankgarancia szerezhető be a magyar pénzügyi szerveknél a magyar tulajdonos kötelezettségeinek teljesítésére vonatkozóan is. A vegyes vállalatokra vonatkoznak a hatályban levő magyar jogszabályok. A jogi szabályozás azonos a magyar vállalati szervezetekre vonatkozó szabályozással. A magyar jogi előírásoknak megfelelően, a vegyes vállalatok a következő formákban működhetnek: nyílt kereskedelmi társaság; részvénytársaság; korlátolt felelősségű társaság; vegyes vállalkozás. Külföldi állampolgár a vegyes vállalatoknál munkát vállalhat és bevételeinek legfeljebb 50 százalékát külföldre átutalhatja. A pénzügyminiszter és a külkereskedelmi miniszter engedélyével olyan külföldi részvétellel működő gazdasági társulás is alapítható, amely Magyarországon úgynevezett vámszabadterületen működik. A vám-szabadterületi társulásra a vegyes vállalatokra vonatkozó szabályok érvényesek, az alábbi eltérésekkel: A vám-szabadterület jogilag külföldnek minősül, így az ott működő társulásra is a vám-, a deviza- és a külkereskedelmi szabályok külföldiekre vonatkozó rendedkezéseit kell alkalmazni. A társulást azonban kötik a Magyar Népköztársaság külkereskedelmi szerződései, valamint az egyes árukra megállapított kiviteli és behozatali előírások. A társulás a könyvelést a szerződésben meghatározott konvertibilis pénznemben vezeti. Ügyleteit csak konvertibilis pénznemben kötheti meg. Ez alól a pénzügyminiszter felmentést adhat. A társulás valuta- és devizakészleteit a befizetett alaptőkéje (törzstőkéje) összegéig belföldi, ezt meghaladó valuta- és devizakészleteit akár belföldi, akár külföldi pénzintézetnél tarthatja. Felveheti a hitelt mind belföldről, mind külföldről. A Magyarországon konvertibilis pénznemben elhelyezett követeléseiről — a törzstőke kivételével — szabadon rendelkezhet. A társulás a működéshez szükséges forintösszegeket magyar pénzintézettől vásárolhatja meg konvertibilis deviza ellenében. A forintösszeget magyar pénzintézetnél nyitott számlán köteles tartani. E számla terhére kell fizetnie a közterheket, az alkalmazottak bérét és egyéb juttatásait, az ezeket terhelő járulékokat, közüzemi díjakat, egyszóval a működéshez szükséges forintban felmerülő kiadásokat. A társulásra a magyar jogszabályokat kell alkalmazni. Magánszemélyek magyarországi közös gazdasági vállalkozásban belföfldi személyekkel együtt gazdasági munkaközösség formájában vehetnék részt. Gazdasági munkaközösséjg alapítható szolgáltatás, kisüzemi termelés vagy ezeket elősegítő, szervező tevékenység folytatására. Kereskedelmi tevékenységet a munkaközösség nem végezhet. A munkaközösség a tagok által egy egymással kötött társasági szerződéssel jön létre, amely akkor válik érvényessé, ha a Pénzügyminisztérium jóváhagyta. A tagok létszáma legalább kettő, de legfeljebb harminc lehet. A tagok vagyoni hozzájárulásukat és a nyereségből való részesedésüket a társasági szerződésben határozzák meg. A vagyoni hozzájárulás pénzbeli, de lehet valamilyen vagyoni eszköz (aport) is. A külföldi fél az őt megillető nyereséget a Pénzügyminisztérium engedélyében meghatározott mértékben külföldre átutalhatja. A munkaközösség veszteségét a tagok vagyoni részvételük arányában viselik. DR. ANTAL IMRE 11
