Magyar Hírek, 1984 (37. évfolyam, 2-26. szám)

1984-08-04 / 16-17. szám

IMaffia Közélet - diplomácia MAGYAR AGRÁRSZAKEMBEREK TUDOMÁNYOS TALÁLKOZÓJA 1985. augusztus 21-23. Felipe Gonzalez spanyol minisz­terelnök és Fernando Moran kül­ügyminiszter fogadta Várkonyi Pé­ter külügyminisztert, aki hivatalos látogatáson tartózkodott Madrid­ban. A nemzetközi helyzetet illető­en egyetértettek abban, hogy vissza kell térni az enyhüléshez, s a vitás nemzetközi kérdéseket érdemi tár­gyalások útján kell megoldani. Várkonyi Péter és Fernando Moran kicserélte az 1982-ben aláírt kon­zuli egyezményt megerősítő okira­tokat, s aláírta a gazdasági és ipari együttműködésről, valamint a ket­tős adóztatás elkerüléséről szóló megállapodásokat. Nagy János külügyi államtitkár Washingtonban a kétoldalú kapcso­latok és a nemzetközi helyzet idő­szerű kérdéseiről folytatott véle­ménycserét, Kenneth Dammel, az Egyesült Államok külügyminiszte­rének első helyettesével és Richard Burt külügyi államtitkárral. Nagy János találkozott és megbeszélést folytatott George Shultz külügymi­niszterrel is. 3|é Salgó Miklós, az Amerikai Egye­sült Államok budapesti nagyköve­te hazája nemzetközi ünnepe alkal­mából fogadást adott rezidenciáján. A fogadáson részt vett a politikai, a gazdasági, a társadalmi és a kul­turális élet számos vezető képvise­lője. Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke táviratban üdvözölte Ronald Reagan elnököt az Ameri­kai Egyesült Államok nemzeti ün­nepe alkalmából. Marjai József miniszterelnök-he­lyettes meghívására Budapesten tárgyalt Otto Wolff von Ameron­­gen, az NSZK Ipari és Kereskedel­mi Kamarái Szövetségének elnöke. A Magyar Közgazdasági Társaság és az MTA Világgazdasági Kutató Intézete szervezésében előadást tar­tott vezető közgazdászoknak a ke­let-nyugati gazdasági kapcsolatok­ról. Otto Wolff von Amerongen ta­lálkozott Veress Péter külkereske­delmi miniszterrel, Beck Tamással, a Magyar Kereskedelmi Kamara el­nökével és Fekete Jánossal, a Ma­gyar Nemzeti Bank első elnök­­helyettesével is. Michel Rocard francia mezőgaz­dasági miniszter agrárdelegáció élén látogatást tett hazánkban. Tár­gyalásokat folytatott magyar part­nerével, Váncsa Jenő mezőgazda­­sági és élelmezésügyi miniszterrel. A francia minisztert fogadta Lázár György, a Minisztertanács elnöke és Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese. Michel Rocard megbeszélést tartott Várkonyi Pé­ter külügy- és Veress Péter külke­reskedelmi miniszterrel is. * Havasi Ferenc, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja, a KB titkára fogadta Kjell-Oloff Feldt, a svéd Szociáldemokrata Párt Végre­hajtó Bizottságának tagját. Véle­ményt cseréltek a nemzetközi pénz­ügyi helyzet, valamint a magyar— svéd pénzügyi és gazdasági kapcso­latok alakulásáról. Előző számunkban jelent meg az a felhívás, amely „A mezőgazdaság fejlesztésének fő irányai” témakör­ben tudományos találkozóra invi­tálja a világ magyar agrárszakem­bereit. A szervező bizottság elnöke, Dimény Imre akadémikus interjút adott munkatársunknak. — A találkozó idején lesz ép­pen negyven esztendeje, hogy diplomás mezőgazdásszá avatták a kolozsvári egyetemen. Az el­múlt évtizedek során dolgozott a Tervhivatalban, évekig — és éppen a szocialista magyar me­zőgazdaság első nagy sikereinek időszakában — mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter volt. Kilenc esztendeje pedig a buda­pesti Kertészeti Egyetem rekto­ra. Sok tapasztalattal és több szemszögből lát rá tehát mező­­gazdaságunkra, melynek ered­ményessége, „önbizalma” nyil­ván egyik fő ösztönzője volt a találkozó ötletének. Melyek ag­rárgazdaságunk sikereinek főbb összetevői, forrásai? — Csupán címszavakra szorít­kozva, hiszen könyvtári irodalom foglalkozik a kérdéssel: az a nagy­üzemi mezőgazdaság, amellyel köl­csönös érdekeken alapuló kapcso­latban, egymásra utaltságban vi­rágzik a kistermelés is, a technoló­giai fejlődés, a jó szakembergárda, az olyan ismeretek, amelyek a vál­tozó körülményekhez, piaci igé­nyekhez való gyors alkalmazkodás­ra teszi képessé a parasztságot, az agrárértelmiséget. S ami az egyik legfontosabb tényező: mindehhez a személyes és üzemi érdekeltség is adott, persze nem „örök időkre”, mert az ösztönzés módját-mikéntjét is karban kell tartani. — Mezőgazdaságunknak mely ágazatai értek el nemzetközi összehasonlításban is számotte­vő eredményeket? — A búza- és kukoricanemesítés­­termesztés, e növények iparszerű, azaz magas fokon gépesített és szi­gorú technológiai rendszerekben megvalósuló termesztési technoló­giája, a szőlőnemesítés-termesztés, a baromfihús- és tojóhibrid elő­állítás, és újabban az úgynevezett biomassza kutatás — azaz a ha­szonnövények teljes hasznosításá­nak lehetőségeit feltáró munka — valamint a környezetkímélő tech­nológiák kidolgozása. — Mindebben — azaz a kuta­tás és a mezőgazdasági gyakor­lat eredményeiben — nélkülöz­hetetlen szerep jut az agrárár­­tél miségnek... — Termelőszövetkezeteinkben, ál­lami gazdaságainkban ötvenezer felsőfokú végzettségű szakember dolgozik. Számuk-arányuk tekinte­tében az európai élmezőnyhöz tar­tozunk. Agrárfelsőoktatási intéz­ményeink komoly, száz-kétszáz éves múlttal és határainkon túl is elismert tanári gárdával büszkélkedhetnek. — Széles körben ismert ag­ráregyetemeink, főiskoláink kü­lönösen erős közösség-kovácsoló, összetartó ereje, „alma mater” szerepe... — Valóban jellemző iskoláinkra ez a vonás. Közrejátszik ebben a hagyománytisztelet, a szakmaszere­tet generációról-generációra való átörökítése és egyetemeink arány­lag kis mérete (a legnagyobbikon, a gödöllőin is csupán kétezer hall­gató tanul), amely lehetővé tette­­teszi a bensőséges tanár—diák vi­szony, a jó diák-közösségek kiala­kulását. Nem csupán a számos di­ákhagyomány továbbélése jelzi ezt Soprontól Mosonmagyaróváron, Keszthelyen, Budapesten és Gö­döllőn át Debrecenig, de méginkább az az általános tapasztalat, hogy a már dolgozó szakemberek és volt alma materük között fennmarad a kapcsolat, szakmai és baráti-érzel­mi alapon egyaránt. Ezen az úton az egyetemi oktatók értő partne­rekre találnak új kutatási eredmé­nyeik gyakorlati kipróbálásához, s a termelőszövetkezetekben, állami gazdaságokban dolgozó kollégáik is felkeresik az egyetemeket, ha prob­lémájuk megoldásához egyetemi kutatóbázisok nyújthatnak segítsé­get, nem beszélve a rendszeres szakmai továbbképzésről, a tudo­mányos fokozatokat szerző gyakor­lati szakemberekről. — Mi jellemzi a mezőgazda­­sági kutatás-felsőoktatás nem­zetközi kapcsolatait? — Folytonosan bővülnek, amit túl azon, hogy eredményes kutatás­­fejlesztés nem képzelhető el nem­zetközi kapcsolatok nélkül, az is indokol, hogy az agrárgazdaság igen piacérzékeny terület. Hogy csak a mi egyetemünk, a Kertésze­ti Egyetem példájánál maradjunk, a szocialista országok egyetemeivel kialakított kapcsolatok mellett meg­említeném együttműködésünket a zürichi műszaki főiskolával, a bécsi műszaki egyetemmel, a hannoveri egyetemmel, egyiptomi kollégáink­kal. A számítógépes folyamatirá­nyítás területén japán egyetemek­kel dolgozunk együtt. De e kapcso­latok élénkségét jelzik a hazánk­ban megrendezett nemzetközi ta­lálkozók is, mint a mezőgazdasági mérnökök nemzetközi kongresszu­sa vagy a FAO energiagazdálkodá­si szimpóziuma. — A Magyar Agrárszakembe­rek Tudományos Találkozója fő témaköréül a mezőgazdaság fej­lesztésének fő irányait jelölték meg. Kérem, bontsa ki kissé bő­vebben: szándékuk szerint mi­ről hallhatnak majd a résztve­vők? — Kiváncsiak vagyunk, hogy az agrárgazdaság jövőjét illetően mi­lyen tényezőket tekintenek legfon­tosabbnak a I mezőgazdaságban dol­gozó külföldi és hazai magyar szak­emberek? Hogyan befolyásolják e jövőt a társadalmi mozgások, a műszaki fejlődés, a biológiai kuta­tások eredményei? Tudunk-e gaz­daságosabbat, jobbat ajánlani egyes anyag- és eszközigényes technoló­giák helyett? Milyen eredményeket értek el — s érhetők el — a termő­földdel való racionálisabb gazdál­kodás területén? Milyen lehetősé­gek vannak a biomassza teljes hasznosításával kapcsolatosan? Ta­nulhatunk egymástól a környezet­kímélő mezőgazdasági technológi­ák vonatkozásában is. Mindez per­sze ma még csupán egy előzetes elképzelés, konkrétabb programot nyilván csak a jelentkezők téma­­javaslatainak ismeretében adha­tunk majd. A plenáris ülést köve­tően — melyre a Kertészeti Egye­temen kerül sor — az egyes fő me­zőgazdasági ágazatoknak megfelelő szekciókban folytatódik a munka, e fórumokon tárgyaljuk meg rész­letesebben az egyes témákat. A jö­vőre 70. alkalommal megrendezen­dő Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítást is szekci­ónként — azaz az érdeklődési kö­röknek megfelelő vezetéssel — lá­togatjuk meg. Vidéki programunk­ban pedig az Agárdi- és a Bábol­nai Mezőgazdasági Kombinát, a Magyar Tudományos Akadémia martonvásári Mezőgazdasági Kuta­tóintézetének, a vacszentlászlói „Zöld Mező” termelőszövetkezet­nek és á Gödöllői Agrártudományi Egyetemnek a meglátogatása szere­pel. S a résztvevők egyéni kíván­ságai szerint — a találkozó előtt vagy után — szívesen szervezünk további szakmai programokat is. BALÁZS ISTVÁN Címlapunkon: Szent István szobra Székesfehérvárott FOTÓ: NOVOTTA FERENC 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom