Magyar Hírek, 1984 (37. évfolyam, 2-26. szám)
1984-08-04 / 16-17. szám
IMaffia Közélet - diplomácia MAGYAR AGRÁRSZAKEMBEREK TUDOMÁNYOS TALÁLKOZÓJA 1985. augusztus 21-23. Felipe Gonzalez spanyol miniszterelnök és Fernando Moran külügyminiszter fogadta Várkonyi Péter külügyminisztert, aki hivatalos látogatáson tartózkodott Madridban. A nemzetközi helyzetet illetően egyetértettek abban, hogy vissza kell térni az enyhüléshez, s a vitás nemzetközi kérdéseket érdemi tárgyalások útján kell megoldani. Várkonyi Péter és Fernando Moran kicserélte az 1982-ben aláírt konzuli egyezményt megerősítő okiratokat, s aláírta a gazdasági és ipari együttműködésről, valamint a kettős adóztatás elkerüléséről szóló megállapodásokat. Nagy János külügyi államtitkár Washingtonban a kétoldalú kapcsolatok és a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről folytatott véleménycserét, Kenneth Dammel, az Egyesült Államok külügyminiszterének első helyettesével és Richard Burt külügyi államtitkárral. Nagy János találkozott és megbeszélést folytatott George Shultz külügyminiszterrel is. 3|é Salgó Miklós, az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövete hazája nemzetközi ünnepe alkalmából fogadást adott rezidenciáján. A fogadáson részt vett a politikai, a gazdasági, a társadalmi és a kulturális élet számos vezető képviselője. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban üdvözölte Ronald Reagan elnököt az Amerikai Egyesült Államok nemzeti ünnepe alkalmából. Marjai József miniszterelnök-helyettes meghívására Budapesten tárgyalt Otto Wolff von Amerongen, az NSZK Ipari és Kereskedelmi Kamarái Szövetségének elnöke. A Magyar Közgazdasági Társaság és az MTA Világgazdasági Kutató Intézete szervezésében előadást tartott vezető közgazdászoknak a kelet-nyugati gazdasági kapcsolatokról. Otto Wolff von Amerongen találkozott Veress Péter külkereskedelmi miniszterrel, Beck Tamással, a Magyar Kereskedelmi Kamara elnökével és Fekete Jánossal, a Magyar Nemzeti Bank első elnökhelyettesével is. Michel Rocard francia mezőgazdasági miniszter agrárdelegáció élén látogatást tett hazánkban. Tárgyalásokat folytatott magyar partnerével, Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterrel. A francia minisztert fogadta Lázár György, a Minisztertanács elnöke és Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese. Michel Rocard megbeszélést tartott Várkonyi Péter külügy- és Veress Péter külkereskedelmi miniszterrel is. * Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára fogadta Kjell-Oloff Feldt, a svéd Szociáldemokrata Párt Végrehajtó Bizottságának tagját. Véleményt cseréltek a nemzetközi pénzügyi helyzet, valamint a magyar— svéd pénzügyi és gazdasági kapcsolatok alakulásáról. Előző számunkban jelent meg az a felhívás, amely „A mezőgazdaság fejlesztésének fő irányai” témakörben tudományos találkozóra invitálja a világ magyar agrárszakembereit. A szervező bizottság elnöke, Dimény Imre akadémikus interjút adott munkatársunknak. — A találkozó idején lesz éppen negyven esztendeje, hogy diplomás mezőgazdásszá avatták a kolozsvári egyetemen. Az elmúlt évtizedek során dolgozott a Tervhivatalban, évekig — és éppen a szocialista magyar mezőgazdaság első nagy sikereinek időszakában — mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter volt. Kilenc esztendeje pedig a budapesti Kertészeti Egyetem rektora. Sok tapasztalattal és több szemszögből lát rá tehát mezőgazdaságunkra, melynek eredményessége, „önbizalma” nyilván egyik fő ösztönzője volt a találkozó ötletének. Melyek agrárgazdaságunk sikereinek főbb összetevői, forrásai? — Csupán címszavakra szorítkozva, hiszen könyvtári irodalom foglalkozik a kérdéssel: az a nagyüzemi mezőgazdaság, amellyel kölcsönös érdekeken alapuló kapcsolatban, egymásra utaltságban virágzik a kistermelés is, a technológiai fejlődés, a jó szakembergárda, az olyan ismeretek, amelyek a változó körülményekhez, piaci igényekhez való gyors alkalmazkodásra teszi képessé a parasztságot, az agrárértelmiséget. S ami az egyik legfontosabb tényező: mindehhez a személyes és üzemi érdekeltség is adott, persze nem „örök időkre”, mert az ösztönzés módját-mikéntjét is karban kell tartani. — Mezőgazdaságunknak mely ágazatai értek el nemzetközi összehasonlításban is számottevő eredményeket? — A búza- és kukoricanemesítéstermesztés, e növények iparszerű, azaz magas fokon gépesített és szigorú technológiai rendszerekben megvalósuló termesztési technológiája, a szőlőnemesítés-termesztés, a baromfihús- és tojóhibrid előállítás, és újabban az úgynevezett biomassza kutatás — azaz a haszonnövények teljes hasznosításának lehetőségeit feltáró munka — valamint a környezetkímélő technológiák kidolgozása. — Mindebben — azaz a kutatás és a mezőgazdasági gyakorlat eredményeiben — nélkülözhetetlen szerep jut az agrárártél miségnek... — Termelőszövetkezeteinkben, állami gazdaságainkban ötvenezer felsőfokú végzettségű szakember dolgozik. Számuk-arányuk tekintetében az európai élmezőnyhöz tartozunk. Agrárfelsőoktatási intézményeink komoly, száz-kétszáz éves múlttal és határainkon túl is elismert tanári gárdával büszkélkedhetnek. — Széles körben ismert agráregyetemeink, főiskoláink különösen erős közösség-kovácsoló, összetartó ereje, „alma mater” szerepe... — Valóban jellemző iskoláinkra ez a vonás. Közrejátszik ebben a hagyománytisztelet, a szakmaszeretet generációról-generációra való átörökítése és egyetemeink aránylag kis mérete (a legnagyobbikon, a gödöllőin is csupán kétezer hallgató tanul), amely lehetővé tetteteszi a bensőséges tanár—diák viszony, a jó diák-közösségek kialakulását. Nem csupán a számos diákhagyomány továbbélése jelzi ezt Soprontól Mosonmagyaróváron, Keszthelyen, Budapesten és Gödöllőn át Debrecenig, de méginkább az az általános tapasztalat, hogy a már dolgozó szakemberek és volt alma materük között fennmarad a kapcsolat, szakmai és baráti-érzelmi alapon egyaránt. Ezen az úton az egyetemi oktatók értő partnerekre találnak új kutatási eredményeik gyakorlati kipróbálásához, s a termelőszövetkezetekben, állami gazdaságokban dolgozó kollégáik is felkeresik az egyetemeket, ha problémájuk megoldásához egyetemi kutatóbázisok nyújthatnak segítséget, nem beszélve a rendszeres szakmai továbbképzésről, a tudományos fokozatokat szerző gyakorlati szakemberekről. — Mi jellemzi a mezőgazdasági kutatás-felsőoktatás nemzetközi kapcsolatait? — Folytonosan bővülnek, amit túl azon, hogy eredményes kutatásfejlesztés nem képzelhető el nemzetközi kapcsolatok nélkül, az is indokol, hogy az agrárgazdaság igen piacérzékeny terület. Hogy csak a mi egyetemünk, a Kertészeti Egyetem példájánál maradjunk, a szocialista országok egyetemeivel kialakított kapcsolatok mellett megemlíteném együttműködésünket a zürichi műszaki főiskolával, a bécsi műszaki egyetemmel, a hannoveri egyetemmel, egyiptomi kollégáinkkal. A számítógépes folyamatirányítás területén japán egyetemekkel dolgozunk együtt. De e kapcsolatok élénkségét jelzik a hazánkban megrendezett nemzetközi találkozók is, mint a mezőgazdasági mérnökök nemzetközi kongresszusa vagy a FAO energiagazdálkodási szimpóziuma. — A Magyar Agrárszakemberek Tudományos Találkozója fő témaköréül a mezőgazdaság fejlesztésének fő irányait jelölték meg. Kérem, bontsa ki kissé bővebben: szándékuk szerint miről hallhatnak majd a résztvevők? — Kiváncsiak vagyunk, hogy az agrárgazdaság jövőjét illetően milyen tényezőket tekintenek legfontosabbnak a I mezőgazdaságban dolgozó külföldi és hazai magyar szakemberek? Hogyan befolyásolják e jövőt a társadalmi mozgások, a műszaki fejlődés, a biológiai kutatások eredményei? Tudunk-e gazdaságosabbat, jobbat ajánlani egyes anyag- és eszközigényes technológiák helyett? Milyen eredményeket értek el — s érhetők el — a termőfölddel való racionálisabb gazdálkodás területén? Milyen lehetőségek vannak a biomassza teljes hasznosításával kapcsolatosan? Tanulhatunk egymástól a környezetkímélő mezőgazdasági technológiák vonatkozásában is. Mindez persze ma még csupán egy előzetes elképzelés, konkrétabb programot nyilván csak a jelentkezők témajavaslatainak ismeretében adhatunk majd. A plenáris ülést követően — melyre a Kertészeti Egyetemen kerül sor — az egyes fő mezőgazdasági ágazatoknak megfelelő szekciókban folytatódik a munka, e fórumokon tárgyaljuk meg részletesebben az egyes témákat. A jövőre 70. alkalommal megrendezendő Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítást is szekciónként — azaz az érdeklődési köröknek megfelelő vezetéssel — látogatjuk meg. Vidéki programunkban pedig az Agárdi- és a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát, a Magyar Tudományos Akadémia martonvásári Mezőgazdasági Kutatóintézetének, a vacszentlászlói „Zöld Mező” termelőszövetkezetnek és á Gödöllői Agrártudományi Egyetemnek a meglátogatása szerepel. S a résztvevők egyéni kívánságai szerint — a találkozó előtt vagy után — szívesen szervezünk további szakmai programokat is. BALÁZS ISTVÁN Címlapunkon: Szent István szobra Székesfehérvárott FOTÓ: NOVOTTA FERENC 5
