Magyar Hírek, 1984 (37. évfolyam, 2-26. szám)
1984-07-21 / 14-15. szám
Ar Arpád-híd előtörténete az 1870-es évekig nyúlik vissza. Ekkor határozták el a városatyák, hogy megépítik az úgynevezett Hungáriagyűrűt, ami tehermentesitené a Nagykörutat és a belső főútvonalakat. Hogy ezt mennyire komolyan gondolták, bizonyítja, hogy a Róbert Károly körút—Hungária körút—Könyves Kálmán körút jobb és bal oldalán sorakozó házak még budapesti viszonylatban is tekintélyes távolságból néznek farkasszemet egymással — immár több mint száz éve várva a közéjük építendő több sávos útra. A híd 1950-ben épült 21 méter 20 centiméteres szélességgel, de már a hetvenes évek elején nyilvánvalóvá vált, hogy a villamosvágányok mellett húzódó két szűk sáv nem lesz képes megbirkózni az egyre növekvő forgalommal. A főváros fejlesztésében ugyanis az elmúlt tizenöt évben az északi területek — Békásmegyer, Üjpest, Üjpalota, Angyalföld, Káposztásmegyer — kerültek előtérbe, amelyeknek a Pest és Buda közötti forgalma az Árpád-hidra tevődött és tevődik át. A híd felújítását rendkívüli körülmények között kellett lebonyolítani: a forgalmat ugyanis, nem lehetett teljesen leállítani, mert az óriási plusz terhelést nem bírták volna a délebbre fekvő Duna-hidak, így az a merőben szokatlan helyzet állt elő, hogy a hídépítők a szüntelen autóáradat tőszomszédságában végezték amúgy sem könnyű munkájukat. Az első évre kijelölt programot sikerült teljesíteni, ekkor azonban az építők újabb nehézséggel találták magukat szemben. A metróépítők is közeledtek az Árpád-híd pesti hídfőjéhez, így elkerülhetetlenné vált a munkálatok összehangolása. Kiderült, hogy gyorsítani kell a hídépítést, igy az 1984 októberi befejezési határidőt — ami amúgy is feszített tempójú munkát követelt volna — három hónappal előre hozták. 1982-ben már egy hónap T* fii-? j 2: előnyt szereztek. 1983 végére sikerült elérni a két hónapot, és 1984 nyarán az építést irányító kormánybiztos szerint már szinte bizonyos, hogy augusztusban megnyitják az egy kilométeres híd kétszer három sávját és a gyorsvillamospályát. Az új Arpád-híd tulajdonképpen három, egymás mellett levő hídból áll. A középső az eredeti, tőle jobb és bal oldalra pedig’ a két új rész áll, amelybe 8400 tonna acélt építettek be. A hídelemeket a Ganz-MÁVAG Kőbányai úti gyára készítette, ahonnan hatalmas szállítókocsikon kerültek tovább a lágymányosi Duna-parton levő előszerelő telepre. Ott 17 méter hosszai, és 70—100 tonnás elemeket állítottak belőlük össze. Innen uszályok vontatták fel a szállítmányt a hídig, ahol úszódaru emelte be őket a helyükre. A hídszerkezetek szerelése 1983-ban befejeződött, most már csak a Margitsziget és a Buda közötti rész szigetelése és aszfaltburkolatának elkészítése van hátra. A budai hídfő, a Flórián tér újjászületik. A háromszintes csomópont alsó szintjén lesz Budapest legnagyobb, tizenkétezer négyzetméteres aluljárója. Az aluljáró kuriózuma, hogy láthatók lesznek itt egy római kori légiósfürdő romjai is. Ezt a fürdőt már Mária Terézia korában felfedezték, s ennek a feltárása volt az első nagyszabású, tudatos régészeti ásatás Magyarországon. A romok igen jó állapotban kerültek elő. A bemutatásra kerülő 30X15 méteres hideg vizes medence mellett látható lesz majd a 100X20 méteres tornacsarnok egyik fala is. A tér túlsó oldalán helyreállítják a főbejárati kapukat is, ahol magyar és latin nyelvű felirattal tisztelegnek a XX. század hídépítői a II. római légió helyőrségének építői előtt. Érdekes új esemény, hogy az aluljáró mellékhelyiségének építése közben, éppen a közelmúltban, újabb romra bukkantak. A valószínűleg főtiszti lakásként szolgáló építményt szintén megtekinthetik majd ősztől az erre járók. A hármas építkezést — Árpádhíd, Róbert Károly körút, metró — 45 vállalat végzi, 8,5 km hoszszan. Az építkezés irányítója dr. Dalmy Tibor kormánybiztos, a Fővárosi Mélyépítési Tervező Vállalat főmérnöke, aki már sikerrel „megvívta” a Petőfi-híd és a Margit-híd felújításának „csatáját”. Elmondta, hogy a Hungária-gyűrű építése tovább folyik, s 1988- ban a Kerepesi útig, 1990-ben pedig a Déli összekötő vasúti hid mellett megépülő új Lágymányosi közúti hídig utazhatnak a budapestiek az 1-es gyorsvillamossal, ami percenként indul majd Óbudáról, a Bécsi út—Vörösvári út sarkán levő végállomásról. Az Árpád-hídi építkezés befejeződésével megnyílik a legkorszerűbb, legnagyobb áteresztőképességű Duna-híd. S akkor adják át azt a gyalogos-aluljárót is, ahol a járókelők múzeumi belépőjegy nélkül, „testközelből” csodálhatják a múlt emlékeit. FORINYÁK ÉVA FOTO: BOROS JENŐ 29
