Magyar Hírek, 1984 (37. évfolyam, 2-26. szám)
1984-07-21 / 14-15. szám
I A KÜLFÖLDRE UTAZÓ NAGYSZÜLŐK NYUGDÍJÁRÓL Sok magyarországi nyugdíjas nagyszülő szeretne hosszabb időt tölteni külföldön élő unokája mellett, hogy megismertesse az óhaza nyelvével. Ennek az óhajnak sokszor útját állta az, hogy a külföldi tartózkodás 90. napja után a nagyszülő nyugdíja szünetelt, azaz a további külföldön töltött időre nem kapott nyugdíjat. A jogszabály eddig is lehetőséget adott arra, hogy a nyugdíjat ilyen esetekben is tovább folyósítsák, de az eljárás nem volt egyszerű. A Magyarok Világszövetsége kezdeményezése alapján az illetékes szervek az egyszerűsített engedélyezést az alábbiak szerint szabályozták : Annak a nyugdíjas magyarországi nagyszülőnek, aki külföldön élő unokája (unokái) magyar nyelvre tanítása végett nem véglegesen utazik külföldre, az illetékes nyugdíjfolyósító szerv, nyugdíját a külföldön tartózkodás 90. napja után is tovább folyósítja, ha a Magyarok Világszövetsége igazolja, hogy a külföldön tartózkodás az unokák magyar nyelvre tanítása miatt történik. A további folyósítás 36 hónapra engedélyezhető. Az igazolást személyesen kell kérni a Magyarok Világszövetségétől. Az igazolás kiállításához be kell mutatni az érvényes útlevelet — személyi igazolvánnyal — és közölni kell azt a törzsszámot, melyen az illető nyugdíjfolyósítási szervnél a nyugdíjast nyilvántartják. Ez az ún. folyósítási törzsszám. A Magyarok Világszövetsége az igazolás kiállítására minden hétfői, szerdai és pénteki napon délelőtt 9 és 11 óra között tart fogadást. A nyugdíjas nagyszülőknek írásban kell bejelentenie azt az időpontot, amikor külföldre utazik. A bejelentéshez csatolni kell a Magyarok Világszövetségének igazolását. A nyugdíjfolyósító szerv ezután a külföldre utazó nyugdíját az általa megjelölt naptól zárolt számlán gyűjti. Az összegyűlt nyugdíjat a jogosultnak hazatérte után fizeti ki. A nyugdíjasnak Magyarországra való visszaérkezése után útlevelével igazolnia kell, hogy meddig tartózkodott külföldön. Ennek alapján fizetik ki az összegyűjtött nyugellátást. Felhívjuk olvasóink figyelmét arra, hogy Magyarországon két nyugdíjfolyósító szerv létezik. A vasutasok nyugdíját a Magyar Államvasutak Nyugdíjhivatala (1378, Budapest, Népköztársaság útja 66.) fizeti, az összes többiét a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság (1820 Budapest, Váci út 73.). Tehát a kérelmet és a Magyarok Világszövetsége igazolását ahhoz kell küldeni a kettő közül, amelyik az illető nyugdíjas nyugdíját folyósítja. Ugyancsak itt kell igazolni a külföldön tartózkodás időtartamát. Arra *is lehetőség nyílt, hogy az unokái magyar nyelvre való tanítása végett ideiglenesen külföldre távozó nyugdíjas havi nyugdíjának 50 százalékát, de legfeljebb 2500 forintot lakása fenntartására és az azt terhelő közüzemi díjak (gáz- és villanyszámla, távfűtési díj, stb.) kifizetésére magyarországi megbízottja részére, vagy átutalási betétszámlára kiutaltassa. Ezt a kívánságát is a nyugdíj továbbfolyósítását kérő beadványában kell kifejeznie. A szabályozás 1984. február 6. napjától érvényes, így csak ezen időpont utáni kiutazáskor lehet élni vele. A módosítás alapjául szolgáló jogszabály: 17/1975 Minisztertanácsi rendelet, 210 § (2) bekezdés. Megjelent a Magyar Közlöny 1975. évi június 14-i számában. DR. ANTAL IMRE HAZAI TUDÓSÍTÁSOK KÜLFÖLDI MAGYAROKRÓL A Nagyvilág című folyóirat Radnóti Miklósra — születésének 75. évfordulója alkalmából — emlékezve, a mártírhalált halt költő „Razglednica 4” című, egyetlen strófából álló, 1944 októberének utolsó napján írt versét közli magyarul és tíz idegen nyelven. A folyóirat a műfordítókat nemcsak nevük szerint említi meg, hanem életükről, munkásságukról is publikál rövid ismertetéseket. Ezek szerint a verset angolra Thomas Ország-Land magyar származású költő, újságíró, olaszra Gianni Toti költő, publicista, szociológus és műfordító magyar származású feleségével, Dallos Marinkával együtt fordította le. * Az Üj Tükör Vörös Béla szobrászművész esztergomi, a Balassa Bálint Múzeumban megrendezett emlékkiállításáról E. Nagy Lajos írását közli. Ebben a szerző elöljáróban elmondja, hogy Vörös Béla a város szülötte, s bár elszármazott Franciaországba, magyar állampolgárságát élete végéig, tavaly bekövetkezett haláláig megtartotta. A szülőföldje iránt érzett szeretetét tanúsítja az is, hogy életművének tekintélyes részét Esztergomnak ajándékozta. A recenzens az írás kritikai részében a következőket hangsúlyozza: Vörös Béla alkotásai, amelyek többnyire sevres-i „magányában fogantak, kivételesen érzékeny és kísérletező kedvű művészről vallanak”; művészetére a „legtermékenyítőbben a kubizmus hatott, ez majd valamennyi művében fellelhető, többnyire sajátos expresszionizmusával ötvözve”. A kiállított festményekről és grafikai lapokról alkotott vélemény: „alig akad szobrász, aki ilyen meggyőzően képes síkban is alkotni”. * A Film Színház Muzsika kétoldalas, budapesti beszélgetést közöl, ebben Doráti Antal, a világhírű karmester válaszol Gách Marianne kérdéseire. Doráti Antal a magyar karmesterek közül Ferencsik Jánost és Solti Györgyöt vallja legjobb barátainak; cikket ír Weiner Leóról, egykori tanáráról, születésének századik évfordulójára; a jövőre az újjáépített budapesti Operaházban, ahol utoljára több mint negyven éve szerepelt, Beethoven Fidélió című operáját vezényli. * A Fotó című folyóiratban egy híradás külföldi magyar karrierről tudósít. Szilvási Gábor, aki 1928-ban Magyarországon született, és az ötvenes években Kanadában telepedett le, napjainkban Montreal egyik legismertebb fotóművésze. Képeit nemrégiben a „Montreal panorámája” című kiállításon láthatták az érdeklődök. Fotói, amelyek a városkép érdekességeiről és a régi, viktoriánus épületekről készültek, nemcsak művészi alkotások, hanem — az építkezések szédületes tempója következtében — dokumentumként is jelentősek. * A Filatéliai Szemlében — lapzártakor érkezett hír alapján — nekrológ tájékoztatja a hazai bélyeggyűjtőket arról, hogy Kannis B. Károly, aki 1929-től élt az Egyesült Államokban, New Yorkban nemrégiben elhunyt. Kannis B. Károly — idézzük a megemlékezésből — „nemzetközileg elismert klasszikus magyar bélyeggyűjtő és kutató volt, akinek magyar gyűjteményét az Egyesült Államokban és Japánban megrendezett kiállításokon többször tüntették ki aranyéremmel”. A nekrológ kiemeli, hogy a magyar bélyeggyűjtők klubjának — a Society for Hungarian Philately-nek — vevezetőségi tagjaként is fáradhatatlan munkát végzett a magyar bélyegek gyűjtésében, a ritkaságok felkutatásában és rendszerezésében. * Az Üj Tükör a Nemzeti Színház olaszországi vendégszerepléséről Keleti Éva fotóriportját közli. A képeken a színház művészeinek társaságában régi, Itáliában élő ismerősökre is felfigyeltünk: Millos Aurélra, Bartók Béla Csodálatos mandarin-jának első megszemélyesítőjére és Perczel Zitára, a harmincas évek Nemzeti Színházának sikeres művésznőjére, a Meseautó című film főszereplőjére. K. GY. Kerestetés POLGÁRDI Sándort (szül: Balatonfüred, 1945. szeptember 26., anyja neve: Soós Ilona Györgyi) keresi édesanyja Budapestről, aki még a régi címén lakik. Keresett foglalkozása gépkocsivezető, 1966. október 25- én hagyta el Magyarországot. Utolsó címe: 4. Lennox House Stoke. By. Najland Colchester Essex, Anglia, ahonnét 1975-ben Ausztráliába ment. TAKÁCS Lajost (szül: 1874. Magyarhomorog) keresi unokája, Zima Győzőné (szül.: Kéninger Jolán) Kőrösszegapátiból. Keresett 1914-ben hagyta el Magyarországot. 1946-ban írt utoljára Loyd 2779 Akron, Ohio, USA címről. Fia és két lánya jelentkezését várjuk. JUSSIN ONDINT (Opernicza Gyula, szül.: Nagykanizsa, 1943 április) keresi unokatestvére Ózdi Sándor Nagykanizsáról. Keresett 1956-ban hagyta el Magyarországot. Utolsó ismert címe: Rimfrostgatan 19, 802 30 Gavle, Svédország. 1981-ben írt karácsonyi üdvözletét Rio de Janeiróból. BARÁTH Frigyest (szül.: Bratislava, 1926. február 12., anyja neve: Gere Mária) keresi testvére, Baráth Sándor Budapestről. Keresett 1946-ban hagyta el Magyarországot, valószínűleg Olaszországban, Nápolyban vagy Rómában él. 1951-ben írt utoljára. Testvérével Vilmossal vándorolt ki, akivel tartotta a kapcsolatot. KATERINE SARATOR-t (Zsemlye Katalin, szül.: Budapest, 1924., anyja neve: Rehák Júlianna) keresi testvére, Zsemlye Ferenc Budapestről. Keresett 1948-ban hagyta el Magyarországot. Ismert címe: 2292 Spruce St. Trenton N. J. 08638, ahonnan 1979- ben írt utoljára. REHÁK Katalint (Katherine R. Blaschlee, szül: 1896 vagy 1898-ban) keresi unokafivére, Zsemlye Ferenc Budapestről. Keresett 1905 körül vándorolt ki Magyarországról. Utolsó ismert címe: East Westmoreland St. 601. Philadelphia Pa. FÁBIÁN Józsefet (szül.: Rákosszentmihály, 1927. szept. 18., anyja neve: Zollai Anna) keresi testvére, Fábián Erzsébet Budapestről. Keresett 1956-ban hagyta el Magyarországot, itthon esztergályos volt. Utolsó ismert címe: 306 — 150 ADSUN— DR, R2P OWI, Winnipeg. Utolsó levelét 1980- ban írta Foraasburg Alta-ból. GALLUS Viktort (született: 1900 vagy 1902-ben) keresi sógornője Balogh Andrásné Budapestről. Nevezett 1944-ben hagyta el Magyarországot. Utolsó ismert címe: Rua Jorge Moreira 180. Apt. 2., Sao Paulo, Brazília, ahonnan 1961 márciusában írt utoljára. ARTHUR LIEBSTEIN (szül.: Budapest, 1904. január 29.), 1927-ben hagyta el Magyarországot, és Uruguay nemzeti bajnoka volt sakkban. 1953-ban meghalt. Két fia született 1934-ben és 1947-ben. őket keresi féltestvérük Tóth Ferencné Budapestről. A fiúk adatait nem ismeri a kerestető. KOVÁCS Józsefet (szül.: Szeged-Szőreg, 1916. vagy 1917., anyja neve: Nagy Rozália) keresi unokahúga Rőhrich Rózsa Budapestről. 1944-ben a németek mint foglyot hurcolták ki Németországba, ahonnan 1951 novemberében vándorolt ki az USA-ba. Onnan valószínűleg Dél-Amerikába, majd Ausztráliába ment. Felesége cseh származású, akivel Münchenben ismerkedett meg. Kérjük kedves olvasóinkat, akik ismerik keresett honfitársainkat, közöljék velük kérésünket, hogy vegyék fel a kapcsolatot az őket keresőkkel. A Magyarok Világszövetsége készséggel továbbítja leveleiket a kerestetőkhöz. Címünk: Magyarok Világszövetsége, Budapest H—1905. 13
