Magyar Hírek, 1984 (37. évfolyam, 2-26. szám)
1984-07-21 / 14-15. szám
„Séta”az új Nemzeti Színházban i Képzeletben, természetesen, hiszen az új színház tervei még az építészek asztalán vannak. „Nyomasztóan nagyszerű, nagy felelősség ... megfogalmazni kőben, térben, formában és hangulatban a nemzet színházát, teljesíteni az évszázados vágyakozást” — vallotta előzetes elképzelései ismertetésekor Hofer Miklós Ybldíjas épitész, lapunkban megjelent levelében (1983/23.). A tervező — fiatalokból álló team-je körében — a rajzasztala mellett fogad munkahelyén, a Középülettervező Vállalatnál. Az ő képzeletében az új színház már élő, eleven valóság. — Kérem, tegyünk rövid „sétát" az új Nemzeti Színházban! — A Városligetnek a Dózsa György útra nyíló tisztásán vagyunk, a Gorkij-fasor tengelyében, közel a Hősök tere ünnepélyes, millenniumi világához — kezdi az „idegenvezetést” Hofer Miklós. — Évszázados park veszi körül a színházat. Még a múlt század derekán ültették azokat a platánokat, amelyek tekintélyes matuzsálemként állják körül az épületet. A színházba érkező nézőt kivilágított szökőkút fogadja. A főbejárat fölé széles díszerkély magasodik. Lépjünk be a Dózsa György útról a nyugati oldalon az előcsarnokba! A helyszín kissé a régi Nemzetit idézi, mert ott is az előcsarnok két végéből vezettek fel a lépcsők a „foyer”-ba. Innen indul a lift és itt van a ruhatár. Ha továbbmegyünk a 60 méter széles díszlépcsőn, az oldalcsarnokba jutunk. Talán itt várja a nézőt az első meglepetés, mert egyszer csak hatalmas „télikertbe” érkezik. Ez a két, 40 méter hosszú, 20 méter széles csarnok szinte „behozza” a természetet. Az amerikai magyaroknak talán azt mondanám: „indoor garden” — vagy utalhatnék a számomra felejthetetlen New York-i Ford Foundation csodálatos belső parkjára. — Mi található ezekben a teátrális belső kertekben? — Az egyikben szoborkert, szökőkút, kávézó és étterem, a másikban egy koncert- és kamaraelőadásokra alkalmas kis „amphiteátrum”, amely 120 nézőt tud befogadni. — Hogyan jutunk a nézőtérre? — Az első tíz sorhoz az oldalsó előcsarnokból. Akiknek a felső sorokba szól a jegye, azok még egy fél szintet mennek a díszlépcsőn, hogy a felső szalonba jussanak. Ez 400 négyzetméteres terem: külső oldalán a Dózsa György útra néző erkéllyel és a főhomlokzati üvegfallal, belső felén a nézőtéri bejárattal. E nagy szalonhoz két kisebb csatlakozik, ahonnan az oldalpáholyokhoz jutunk. — Milyen a nézőtér? — Az 1100 fős nézőtér: korszerűen hagyományos. Hasonlít régi színházaink „lópatkó” alakjához, idézi a régi Nemzeti meghittségét, gazdagságát. A barna, gazdagon díszített faburkolat és a melegszínű textíliák dominálnak. Ugyanakkor hasznosítjuk a XX. századi építészet funkcionális eredményeit: tökéletes látási és akusztikai körülményeket, világítási lehetőséget nyújt. — És a színpad? 2
