Magyar Hírek, 1984 (37. évfolyam, 2-26. szám)
1984-01-21 / 1-2. szám
„A mdsfélsztízezer kanadai magyar — híd Kanada és Magyarország kozott” BESZÉLGETÉS THEODORE J. ARCAND-NAL, KANADA MAGYARORSZÁGI NAGYKÖVETÉVEL — A kanadai kormányzat multikulturális politikája iránt érdeklődünk, s az iránt, hogy miképpen érvényesül e politika a kanadai magyarság körében? — Kanada viszonylag új ország, de multikulturális politikája immár komoly hagyományokra tekint vissza. Országunkba évente mintegy százezer bevándorló érkezik, az állam nagy erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy mindegyik etnikai csoport megőrizhesse nyelvét, kultúráját. A televízióban rendszeresen sugárzott anyanyelvi adásoktól az etnikai csoportok sajtójának támogatásáig terjed a multikulturális program skálája, amely természetesen a kanadai magyarságra is kiterjed. — Hány magyar származású lakosa van Kanadának jelenleg? — Mintegy százötvenezer, beleszámítva a második generációhoz tartozókat is. Rögtön hozzá kell tenni, hogy a különböző emigrációs hullámokban érkezett magyarok között igen nagy különbségek vannak. Az én családom Albertából származik, s jól emlékszem, amikor gyerekkoromban apám az Albertéba érkező magyar földmívesekről beszélt. Valóban, századunk tízes és húszas éveiben jórészt földmívesek érkeztek Magyarországról Kanadába. Sokan közülük egy helyütt, egy tömbben telepedtek le és valóságos magyar községeket alkottak — például Saskatchewanben. A későbbi, 1956-os emigrációs hullám már egészen másfajta volt: jórészt képzett, komoly szaktudással rendelkező városlakókból állott. Sokan nagy sikereket értek el azóta az élet legkülönbözőbb területein: jeles orvosok, tudósok, műszaki- és gazdasági szakemberek kerültek ki a magyarok közül. Amikor 1983-ban megrendezték a magyar származású orvosok világtalálkozóját, Kanadából tizennégy orvos érkezett Budapestre, köztük több vezető, országos hírű szakember. Néhányan itt ismerkedtek meg egymással, a fogadáson, melyet tiszteletükre adtam. —- Nagykövet úr említette a kanadai multikulturális politikát. Vajon kiterjed-e ez a magyar nyelv oktatására is? — Kanada, mint ismeretes, szövetségi állam. Az iskolarendszer mindegyik állam területén kisebb-nagyobb mértékben eltérő. Az anyanyelvi oktatást — érthető módon — mindegyik állam saját adottságainak, etnikai összetételének megfelelően szabályozza. így a kérdésre egyöntetű választ nem adhatok — mind a tíz állam iskolarendszerét különkülön kellene tanulmányozni ahhoz, hogy hiteles képet alkothassunk a helyzetről. Szeretném azonban nagy hangsúllyal megemlíteni a torontói egyetemen működő magyar tanszéket, amelyet Bisztray György professzor vezet, s amely a magyar nyelv és irodalom oktatásának és tudományos kutatásának fontos műhelye Kanadában. A tanszéket a kanadai magyarság áldozatkészsége és a Multikulturális Igazgatóság támogatása teremtette meg és azóta is eredményesen működik. — Amikor Szüts Pál, a Magyarok Világszövetségének főtitkárhelyettese a közelmúltban Kanadában járt, megbeszéléseket folytatott a Multikulturális Igazgatóság vezetőjével, Johnston úrral és munkatársaival, s lapunknak adott nyilatkozatában nagy elismeréssel szólt a támogatásról, amelyet az Igazgatóság az etnikai csoportoknak nyújt. E támogatás segítségével jelenhetett meg a Theodore J. Arcand úr egy esztendeje képviseli Kanadát Magyarországon; korábban Csehszlovákiában, Dániában, afrikai országokban és a Közel-Keleten, valamint Kanada vatikáni nagykövetségén működött — Magyarországra való kinevezése előtt, nagyköveti minőségben, Libanonban, Szíriában és Jordániában képviselte Kanadát. A nagykövet budapesti rezidenciáján fogadta a Magyar Hírek munkatársait, Halász Zoltánt és Sós Péter Jánost. A találkozón Kanada és Magyarország kapcsolatairól, s e témakörön belül is a kanadai magyarságra vonatkozó kérdésekéi folyt a beszélgetés. „Struggle and Hope” című kötet is, amelynek szerzői a kanadai magyarság történetét tárták fel munkájukban. Mi nagyon szívesen látnánk e kutatómunka folytatását Magyarországon is — magyar könyvtárak, levéltárak anyagának igénybevételével —, hiszen a kanadai magyarság előtörténetének forrásai itt találhatók ... — Azt hiszem, erre vonatkozó elképzeléseink teljesen megegyeznek a Magyarok Világszövetségével: a kanadai magyarság története a mi egyetemes kanadai történelmünK- nek szerves részét alkotja. Biztosra veszem, hogy amennyiben Kanadában vannak olyan tudósok — és bizonyára vannak —, akik e kutatással foglalkozni kívánnak, a Canada Council támogatást nyújt majd számukra, hogy magyarországi forrásokban búvárkodhassanak. De bizonyára vannak magyar ösztöndíjak is azok számára, akik Kanadában szeretnék folytatni a diaszpóra-kutatást. Szeretnék ehhez kapcsolódva néhány, más területen folyó tudományos együttműködést is megemlíteni: Peter Hidas montreali professzor kezdeményezésére kanadai—magyar —amerikai együttműködéssel feldolgozták és megjelentetik angol nyelven a 11. századtól kezdődően alkotott középkori magyar törvényeket, a komparatív jogtudományi kutatások fontos új forrásaként. Amikor legutóbb július 1-i nemzeti ünnepünkre a meghívandók névsorát állítottuk össze, kellemes meglepetéssel vettem tudomásul, hogy a legutóbbi néhány esztendő során 23 magyar közgazdász működött hosszabbrövidebb ideig kanadai egyetemeken. A budapesti Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem ugyanakkor rendszeresen fogadót', és fogad — kanadai közgazdászokat. A kanadai antológiák, amelyek a közelmúltban kerültek a magyar olvasóközönség kezébe, Köpeczi Béla szerkesztésében, bizonyára érdeklődést keltettek a kanadai irodalom iránt. Remélem, hogy nincs messze már az idő, amikor a kanadai irodalomnak tanszéke lesz valamelyik magyar egyetemen, talán Debrecenben. Kanadában ugyanakkor magyar novella-antológia jelent meg angolul. — Nagykövet urat bizonyára érdekelni fogja, hogy a Magyarok Világszövetsége és a Magyar Kereskedelmi Kamara találkozót kíván szervezni gazdasági szakemberek részére is. . . — Kitűnő gondolatnak tartom és biztosra veszem, hogy a kanadai részvétel igen számottevő lesz, hiszen az országunk gazdasági életében fontos szerepet betöltő magyarok száma — mint említettem — nem csekély. Albertéban, a szülőföldemen, például igen fejlett a kőolaj- és földgázkutatás és kitermelés. Mikor néhány hónappal ezelőtt egy hat szakemberből álló küldöttség jött Albertából Magyarországra, hogy olyan kanadai technológiák átadásáról tárgyaljon, amelyek segítségével „fáradt” kutakból még jelentős mennyiségű kőolajat lehet kitermelni, a delegáció tagjai közül négyen magyarok voltak. Nyilvánvaló, hogy az esetleg kialakuló kapcsolatban — amely harmadik piacokon történő együttműködésre is kiterjedhet — nagy része lesz e kanadai—magyar szakembereknek. Ugyancsak Albertéban dolgozik a magyar származású Joe Sefel úr is, aki a kőolaj- és földgázszakmában elért eredmények után most egyéb területekre is kiterjesztette tevékenységét: egyebek közt ő finanszírozta az 1983-as nyári magyarországi zenei évad érdekes eseményét, Gustav Mahler „Ezrek szimfóniájának” előadását, az ugyancsak kanadai-magyar Joó Árpád vezényletével. Ügy tudom, hogy a Budapesti Sportcsarnokban elhangzott hangversenyt rögzítették és a Hungaroton Vállalat hanglemezen hozza forgalomba, sőt videóként is megjelenik. Persze az előbb elmondottak csupán kiragadott példák, részei egy nagyobb egésznek, a mai nehéz világhelyzetben is biztatóan alakuló kanadai—magyar gazdasági kapcsolatnak. Az 1983-as évben Gerald Regan külkereskedelmi miniszterünk vezetésével kanadai gazdasági küldöttség járt Magyarországon (amelynek egyébként ugyancsak több magyar származású tagja volt); az év folyamán Kanada két magyar gazdasági delegációt hívott meg és látott vendégül. A kölcsönös erőfeszítések eredményei közé tartozik, hogy a paksi atomerőmű egyik alkotóelemét a kanadai ipar szállította. Toronto és Vancouver utcáin Ikarus csuklós-autóbuszok fognak előreláthatólag közlekedni, az elkövetkező évek során, kanadai—magyar kooperáció eredményeképpen. Az eredmények tehát számottevők, de meggyőződésem, hogy a kanadaimagyar áruforgalmat még nagyon jelentős mértékben növelni lehetne, ha a vállalatok kölcsönösen jobban megismernék a feltáratlan lehetőségeket. Ebben a munkában nagyon fontos szerepet tölthetnek be a magyar származású kanadai szakemberek, hiszen végtére is minden az emberi kapcsolatokon múlik, az élet minden területén. Ezért is tartom rendkívül hasznosnak, hogy évente tizenötezer kanadai látogat el Magyarországra és Magyarországról több, mint ötezren utaznak Kanadába, rokonlátogatásra, vagy más célzattal; hogy a zenei életben, a képzőművészetek terén, a filmben, a sportban egyre több érintkezés van Kanada és Magyarország között, hogy fennáll az érintkezés egyházi téren is: 1983-ban az Egyházak Világtaná csa 6. tanácskozásán 12 magyar egyházi személyiség vett reszt Vancouverben. Önök magyarok azt mondják, hogy a nemzeti kisebbségek a híd szerepét tölthetik be a szomszédos országok között. Magyarország nyílt társadalom és ez segíti a mi multikulturális elképzeléseink megvalósulását. A másfél százezer kanadai magyar is híd Kanada és Magyarország között. Nemcsak saját hazáinknak — a világnak is hasznos szolgálatot teszünk, ha a mai feszült, nehéz időben a megértés, a kapcsolatok fejlesztése érdekében dolgozunk. — Jó egészséget, sikereket kívánunk további munkájához nagykövet úrnak, s köszönjük a beszélgetést. HALÁSZ ZOLTÁN 5