Magyar Hírek, 1984 (37. évfolyam, 2-26. szám)
1984-01-21 / 1-2. szám
V _A| 1 A Magyarországi Református Egyház Budapesti Teológiai Akadémiájának öt évfolyama már a Ráday Kollégium új épületszárnyában kezdte meg az 1983/84-es tanévet. A százkilenc nappali hallgató közül tizenhármán külföldiek: két jugoszláviai és egy szlovákiai magyar nyelvű, három etiópiai orthodox, valamint egy NDK-beli, hat nyugateurópai, illetve egyesült államokbeli. Időközönként a száz levelező tagozatos is itt hallgat előadásokat. A diákok kétágyas szobái az első és a második emeleten, a hivatali helyiségek és aüanári szobák pedig a harmadikon találhatók. A földszinten kapott új otthont a Ráday család nevét viselő könyv- és levéltár, az állandó Biblia-kiállítás, valamint az új étkező. A könyvtárat alapító Ráday család a magyar történelemben és a református egyház életében egyaránt jelentős szerepet játszott. Leghíresebb tagja, Ráday Pál Rákóczi kancellárja és vezető diplomatája volt, ő lett később a református egyház első generális kurátora. A református kollégiumok évszázadokon át az egyházi élet és a nemzeti kultúra központjai voltak. „Megtartódat benne becsüld, magyarság” — írta jelképesen a református egyházról és kollégiumairól „Egy falusi templomra” című versében Csanádi Imre. — A Ráday Kollégium hármas feladatot lát el a Magyarországi Református Egyház mai ■ életében — mondta az új épületszárny felavatásának ünnepségén dr. Tóth Károly, a Dunamelléki Egyházkerület püspöke —, Lelkipásztorokat képez a gyülekezetek számára; az értékes könyvtár és levéltár a folyamatosságról — a múlttal, a történelemmel való kapcsolatról — beszél; az ökumenikus szálak pedig a világkeresztyénséghez fűződő szoros és elválaszthatatlan kapcsolódásról tesznek tanúbizonyságot. öt év telt el az Egyházkerületi Tanácsnak az építést elhatározó ülése és pontosan két esztendő az alapozási munkálatok megindulása óta, amidőn — a hálaadó istentiszteletet követően — felavatási ünnepségen gyülekeztek a kezdeményezést megvalósítók képviselői: az egyházmegyék és a külföldi testvéregyházak — köztük a Rajnai, a Westfáliai és a Hessen-Nassaui Tartományi Egyház, a Svájci Evangéliumi Egyházak, a Skót Református Egyház és az Egyházak Világtanácsa — küldöttei, valamint az Állami Egyházügyi Hivatal, a tervező és építővállalatok vezetői. LÁTOGATÁS ARÁDAT KOLLÉGIUMBAN Adorján József esperes, kollégiumi főigazgató három külföldi hallgatóval: Amare Cassaye-val (Etiópia), Dennis Carlson-nal és Monty Taylor-ral (USA) A kollégiumi szobában: Meggyesi László (Csehszlovákia), Lakatos Tibor és Botos Elemér (Jugoszlávia) FOTO: GABOR VIKTOR — Ez a mai együttlétünk jól példázza az új magyar társadalom és az egyházak tartalmas, dinamikusan fejlődő kapcsolatait. Kifejezésre juttatja azt a törekvésünket, hogy határainkon túl ökumenikus kapcsolataink révén a békesség Istenének akarata szerint a népek békességét és egységét munkáljuk — hangsúlyozta Tóth püspök. Az eredeti elképzelések szerint mintegy 45 millió forintra lett volna szükség az építkezésekhez. Ennek fedezésére a gyülekezetek és a külföldi testvéregyházak ajánlottak fel anyagi támogatást. A kormány rendkívüli államsegély formájában ugyanakkora öszszeggel támogatta az építést, mint amekkora a felajánlásokból összegyűlt. A 400 négyzetméternyi telket pedig a Fővárosi Tanács engedte át igen kedvezményes feltételek mellett. A végleges terv — amelyet Szabó István Ybl-díjas főépítész irányításával valósítottak meg — 45 milliót irányzott elő az új épületszárny építésére, és további 30 milliót a valamikori dohánygyárból kollégiumi célokra átalakított régi épület korszerűsítésére. A teljes újjáépítés 1985 októberére fejeződik be. A Ráday Kollégium felújításának és bővítésének munkálatairól szólva dr. Bartha Tibor püspök, a Zsinat lelkészi elnöke kiemelte: a munka része annak a nagyarányú megújulási folyamatnak, amelynek korábbi két legjelentősebb állomása a Debreceni Kollégium és Nagytemplom, valamint a budapesti Kálvin téri templom teijes felújítása volt. Ugyanennek a folyamatnak a része a templomok és parókiák százainak újjáépítése, és a diakóniai intézmények férőhelyeinek gyarapítása több mint kétszáz ággyal. A Ráday Kollégium felújítása és bővítése az egyház minden gyülekezetének ügyévé vált. — A korábban egymás iránt közömbös régiók — hangoztatta a Magyarországi Református Egyház lelkész-elnöke — megtanultak együtt Bibliát olvasni, együtt imádkozni és együtt szolgálni. Az egység ajándékát jelképezik a munkálatok abban az értelemben is, hogy a külföldi testvéregyházak és egyházi segélyszervezetek részt vállaltak terheink hordozásában. Ma, az ellentétek elmélyülésének megrendítő és fenyegető időszakában különös jelentősége van annak, hogy Kelet és Nyugat egyházai nem engedik el egymás kezét. KOLLÁR ISTVÁN 36
