Magyar Hírek, 1984 (37. évfolyam, 2-26. szám)

1984-05-26 / 11. szám

1 isin IBBlMWVHMM.lPI-jZz&w i f r r * * r í *r ff frr f r rr r H _ SBB iinmrrf rrirrrrrr» Nevem: HUNGAROVOX A Budapesti Nemzetközi Vá­sáron, a beruházási javak szakvásárán, betértem a Tudományos Akadémia pa­vilonjába. Tiszta, jól ért­hető, ám mégis kissé különös — a hétköznapi beszédnél erőteljeseb­ben artikuláló — férfihang foga­dott: „Tisztelt látogató! A beszé­lőgépet hallja ... Engedje meg, hogy bemutatkozzam. 1982-ben születtem, az MTA Nyelvtudomá­nyi Intézetének Fonetikai Labora­tóriumában. Nevem: HUNGARO­VOX. Jól értette? Bármilyen ma­gyar szöveget kimondok. Megta­nultam a magyar helyesírást is. Gépelt szöveget beszéddé alakítok. Értelmezem a leggyakoribb haso­nulásokat. mondatvégi írásjele­ket.” Majd a gép bemutatta, hogy képes lassan, gyorsan, szótagolva, náthás és rekedt hangon is meg­szólalni, és vállalkozót keresett egy földrajzi barkochba játékra. A Művelődési Minisztérium épületében levő, kétszobányi, mű­szerekkel telezsúfolt laboratóri­umban született meg a világ első, „real time üzemmódban dolgozó, a magyar helyesírás alapján folya­matos magyar beszédet szinteti­záló rendszere”. Az immár sza­badalom által védett találmány alkotói: Olaszy Gábor elektromér­nök, Kiss Gábor — aki programo­zó matematikusként kezdte az egyetemet, majd később a nyel­vészetet is felvette, elvégezte — és Nikléczy Péter technikus. Kérdezhetnék olvasóink, mi­ért emlegetem újdonságként a HUNGAROVOX-ot? Hiszen, mondjuk Amerikában, hasonló, angolul beszélő szerkezet már évek óta kapható. (Példa rá a VOTRAX cég „Type and Speak’ je.) — ... csakhogy ez a gép ma­gyarul beszél, egy ilyen típusú be­szélő rendszert pedig csak a ma­gyart anyanyelvűkként ismerő szakemberek állíthattak elő. Eb­ben a vonatkozásban kell érteni a világelsőséget — magyarázza Kiss Gábor, aki a beszédszinteti­záláshoz szükséges számítógép­­programot készítette. — Tehát nulláról kellett indul­niuk? — Nyugodtan elmondhatjuk, hogy igen — így Olaszy Gábor. — A szakirodalom ugyanis konkrét receptet még az angolul beszélő berendezésekre sem ad — hiszen szabadalmilag védett dolgokról van szó —, nem árulja el például, hogyan préselnek bele, mondjuk, 250 szót egy chipbe. Több évig tartó, aprólékos munka volt, amíg a magyar beszédet ízeire szedtük, az abc kiejtett hangjainál kisebb alapegységeire bontottuk, s amíg rájöttünk és ellenőriztük, hogy ösezecíUwffcőket, ezek hogyan hat­nak egymásra, miképp lesz az ele­mi hangokból újra érthető beszéd. Munkánk során végül 370 ilyen pici, elemi hangot határoztunk meg, az így nyert „készletből” tet­szőleges magyar beszédet tudunk előállítani. Vagy úgy, hogy a be­gépelt szöveget dolgozza fel a szá­mítógép a szintetizátor részére, vagy előre programozott s kíván­ságra előhívható programok alap­ján a kész szövegek szólaltathatók meg. — És a náthás meg a rekedt hang? Érdemes volt ezzel is fára­dozniuk? — Nem kérték volna tőlünk számon, de érdekelt bennünket ezek mibenléte, szerkezete is, és ismerve az embereket, úgy véltük, ez is emeli a gép érdekességét, ér­tékét. Azonban meg kell mond­jam, korántsem ez a félig-meddig játékos „ráadás” állított minket a legkeményebb próba elé, mint sokan talán hiszik. A legfáradsá­gosabb munka az volt, hogy a Ismeri a magyar helyesírást és játsiani is tud ... gépnek a már viszonylag jó be­szédminőségét tovább finomítsuk. — Bár a magyar beszédnek elő­re meghatározott akusztikai ele­mekből való szintetizálása önma­gában is izgalmas feladat, nyilván a gyakorlati felhasználás lehető­ségei is ösztönözték önöket.. . — Hogy szűkebb szakmánkkal kezdjük a választ, a beszédszinte­tizálás ellenőrző szerepet tölt be a fonetikában. Az úgynevezett gyakorlati életben pedig a legkü­lönbözőbb területeken vehetik hasznát. Például a magyarul tanu­lókkal — diktálva nekik a felada­tot, amelyekre ők a választ az írógépen beütik — játékos módon helyesírást, számolást gyakorol­tathat a gép, mégpedig objekti­ven, türelmesen. Aki kipróbálta — például a nemzetközi vásáron — alig akarta átadni a helyét a következő vállalkozónak. Aztán .. el tudom képzelni, hogy egy olyan A HUNGAROVOX feltalálói: Olaszy Gábor és Kiss Gábor FOTO: BOROS JENŐ üzemben, ahol a munkások gya­korta más-más helyen dolgoznak, műszakkezdéskor a gép igazítja útba őket úgy, hogy az érkező be­nyomja a kártyáját, mire a gép megmondja, aznap hova várják. A találmány már a leendő gyár­tó kezében van. A BEAG Elektro­akusztikai Gyár vette meg, vállal­ta a gyártásra való előkészítést, a sorozatgyártást, a feltalálók pedig a szerződés szerint minden továb­bi fejlesztési eredményt a BEAG rendelkezésére bocsátanak. Karcsay Rezső gyártmányfej­lesztési főmérnök további felhasz­nálási lehetőségeket említ: — A HUNGAROVOX-szal tö­mör, szóbeli utasítások adhatók automata vagy félautomata gyár­tósorok kezelőszemélyzetének. Működhet diszpécserközpontok­ban, erőművi vezérlőtermekben, telexvonalhoz csatlakoztatva, han­gosan továbbíthatja az üzenetet, el tudom képzelni robot-informá­torként is az idegenforgalomban. — Önök igen gyorsan döntöt­tek a találmány megvásárlásáról, mondhatnám kaptak rajta . . . — Ez igy talán túlzás, hiszen nem a megélhetésünkhöz kellett. A világ számos országába szállí­tott oktatási- és stúdióberendezé­seinkhez, mérőrendszereinkhez, stadionokban és konferenciákon használatos hangrendszereinkhez képest a HUNGAROVOX-tól vál­ható bevétel nem igazán jelentős. Azonban általános fejlesztési cél­jainkkal jól egybevág, hiszen ál­tala nem csupán mennyiségileg produkálhatunk valamivel többet, hanem egy számunkra új techni­kai kultúrát is meghonosítunk gyárunkban. S ha — természeté­nél fogva — a HUNGAROVOX-ot szinte csak a belföldi piac igényli is, színvonalbeli referenciaként külföldi hírünkre is hatással lehet. — A „szinte” szócskával azon­ban némi külpiaci lehetőségre is utal... — Igen, mivel a magyar nyelv külföldi oktatásának lehet játékos segédeszköze. Ügy tervezzük, hogy a szintetizátor vezérlését a Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai és Automatizá­lási Kutatóintézetének Syster és Varyter típusú személyi számító­gépeivel oldjuk meg. Elképzelhe­tőnek tartom azonban, hogy — ha erre igény lesz — előkészítő prog­ramokat készíttetünk a legelter­jedtebb nyugati személyi számító­gépekhez is. — Hol tartanak most a gyártás­­előkészítésben, és mikor jelenik meg a nemzetközi vásáron a már BEAG-emblémás HUNGARO­VOX? — A mintapéldányon dolgoz­nak munkatársaink, s jövőre már a piacképes beszélőgépet szeret­nénk bemutatni. BALÁZS ISTVÁN I 12

Next

/
Oldalképek
Tartalom