Magyar Hírek, 1984 (37. évfolyam, 2-26. szám)

1984-01-21 / 1-2. szám

MM ■ újdonságértéket honoráló piac megteremtését is beleértjük. Sok­­összetevős folyamatnak, a gazda­ság egyik fő hajtóerejének fogjak fel tehát. Számos intézmény ta) tja feladatának, hogy ösztönözze, gyorsítsa a megvalósulás tempó­ját, növelje hatékonyságát. Az 1961-ben alakult Országos Műsza­ki Fejlesztési Bizottság (a kormány koordináló, tanácsadó szerve) pél­dául külön pénzalappal támogatja a népgazdaság számára fontos új­donságok — gyártmányok, tech­nológiák — bevezetését. 1983 ta­vaszán ugyanis megalakult a Mű­szaki Fejlesztési Pénzügyi Egye­sülés, amely hatszázmillió forintos alaptőkével indult. Hét hónap alatt közel 200 millió forintos kölcsönt nyújtott — főleg a gyorsan megvalósítható és jól jövedelmező ajánlatokra. Különös tekintettel volt az exportképesség­re. Érdekes például a világszerte ismert Taurus Gumiipari Vállalat használt-gumiabroncs aprító sza­badalmának a sorsa. Ennek meg­valósítására 18 millió forintot ad­tak, s Nyíregyházán referencia­­üzemet rendeztek be, amelyet kül­földi szakemberek is megtekint­hetnek. (A gép a használt gumi­köpenyekből kipréseli a még fel­használható gumit. Külföldi el­adási esélyét különösen az növeli meg, hogy mindössze negyedannyi energiával működik, mint a kon­­kurrens gépek.) Elképzelésekben tehát nincs hi­ány, s a jelek szerint egyre gyor­sabb a megvalósítás is. Ezt dr. Szekér Gyula, az Országos Műsza­ki Fejlesztési Bizottság elnöke a következőkkel magyarázta: „A műszaki fejlesztés mindenekelőtt a vállalat feladata. Mivel ezt a fe­lelősséget nem adhatja át másnak, rendelkeznie is kell azokkal az erőforrásokkal, amelyek birtoká­ban képes a műszaki fejlesztés megvalósítására. Így hát nem vi­tás: a műszaki fejlesztés meg­gyorsításának lényeges feltétele, hogy erősítsük a vállalatok nye­reségérdekeltségét és vállalkozó­­készségét. Állandóan korszerűsíte­ni kell a műszaki értelmiség mű­szaki és gazdasági ismereteit is. Határozottan előnyben kell része­síteni a nagyobb tudású, a na­gyobb kreativitású szakembere­ket, jobban megbecsülve őket. A műszaki fejlesztés ugyanis java­részben az innováció folyamatá­ban érvényesülő gazdasági vállal­kozás, ezért egyre inkább arra tö­rekszünk, hogy vállalkozásszerűen is kezeljük.” Az elmondottakat, tehát a vál­lalati kutatások súlyát bizonyítja az is, hogy a Magyarországról 1982-ben külföldön bejelentett 1608 szabadalomból 1160-at válla­lati kutató-fejlesztő helyeken dol­goztak ki, 350-et központi kutató­­intézetekben, 94-et felsőoktatási kutatóhelyeken, négyet pedig egyéb helyen. Ugyanakkor a vállalati háttérrel nem rendelkezők is esélyt kaphat­nak találmányuk nagyüzemi gyár­tására. A feltaláló ugyanis álta­lában nem ért ahhoz, hogyan le­hetne a gyakorlatban is felhasz­nálni újítását. Nem tudja, milyen háttériparra van szüksége, vagy nem tudja vállalni e háttéripar megteremtésének anyagi terheit. E menedzselési szándékkal 1980- ban hozták létre a Magyar Nem­zeti Bank tulajdonában levő Köz­ponti Váltó- és Hitelbank Rt. In­novációs Alapját. Ez a találmá­nyok ipari megvalósításával és ér­tékesítésével foglalkozik. Úgyne­vezett kockázatvállalási alapot bo­csát az újítók, feltalálók rendelke­zésére. Ha siker koronázza a pró­bálkozást, az Innovációs Alap is keres, ha nem, akkor elveszett a pénz. Az Innovációs Alap 600 millió forintos alaptőkével indult, ebből három év alatt 240 milliót folyósí­tott. Alaposan megvizsgálják, mi­lyen pályázatot fogadnak el: éven­te általában csak 50 találmányt tá­mogatnak, pedig jóval több terv fut be hozzájuk. Erről Birman Erzsébet, az Inno­vációs Alap igazgatója így nyilat­kozott: „Nem vagyunk jótékony­­sági intézmény. Márpedig az inno­váció természeténél fogva kocká­zatos. így hát csak azokat az öt­leteket menedzseljük, amelyek szerintünk jól értékesíthetők. Ha nem látunk a tervben fantáziát, indoklás nélkül elutasítjuk. A há­rom év alatt kihelyezett közel ne­­gyedmilliárd forintból egyébként 43 millió forint már vissza is jött." * Nedeczkyné ránctalanító krém­jét ugyancsak az Innovációs Alap karolta föl, a debreceni Biogal Gyógyszergyárral együtt. Rövid 4 idő alatt megkezdték a gyártást, s nagy sikert értek el. A kutatásra és a gyártásra fordított 4 millió forin­tos beruházásból már a krém for­galmazásának első hónapjában 1,5 millió megtérült. Külföldön is ér­deklődnek a szer iránt. Ugyancsak innováció terméke az a krém, amely jelentősen csök­kenti a bőr megégéséből eredő fájdalmat, elősegíti a gyors rege­nerálódást. A nyolcvanas éveit taposó Széles Lajos kísérletezte ki, természetes anyagok felhasználá­sával. Az Innovációs Alap segítsé­gével került forgalomba — a kelle­ténél talán hosszabb „akadályfu­­tás” után — a Széles-féle recept szerint készülő Irix nevű spray, amelyet elsősorban a naptól fel­égett bőr megnyugtatására java­solnak. E recept alapján készül a súlyosabb égések gyógyítására al­kalmas Naxol nevű gyógyszer is, csakhogy ennek laboratóriumi vizsgálatsorozata hosszadalma­sabb, ezért még nem kapható. * Érthető ugyan, hogy a hazai újítói-feltalálói tevékenység ter­mékei közül a szépítő-gyógyító szerek a legismertebbek, ám — jelentőségüket nem lebecsülve — azért le kell szögeznünk: külke­reskedelmi mérlegünk javulását, ipari-technikai kultúránk fejlődé­sét a „sztorikkal” kevéssé színe­síthető és a nagyközönség számá­ra sokszor nehezebben érthető­követhető újítások, találmányok serkentik elsősorban. Például egy meglehetősen általános tünet terá­piájára: a magyar gazdaságban ugyanis a termelés túlzottan anyagigényes és iparunk energia­fogyasztása is nagyobb az indo­koltnál. A központi fejlesztési programok mellett egy vadonatúj, háromszázmilliós alaptőkével lét­rehozott szervezet — az Építőipari Innovációs Alap — is elsősorban az anyag- és energiatakarékos tech­nológiák kifejlesztését-meghonosí­­tását támogatja. Az ugyancsak új Agrár Innovációs Alap pedig a mezőgazdaságban hasznosítható szellemi termékeket karolja föl. Magyarországon a fejlesztési politika része az a koncepció is, miszerint a jövőben többet kell költeni licenc-vásárlásra, mivel ilyen módon gyorsan lehet beve­zetni a legkorszerűbb, másutt már kipróbált eljárásokat. OLTVÁNYI TAMÁS 1. Újdonság az Egyesült Izzó Kutató In­tézetéből: sebészeti célokra használ­ható lézerberendezés FOTÓ: TÓTH GYULA — MTI 2. Francia licenc alapján készítenek mágnestárcsás tárolókat a Magyar Optikai Művekben FOTÓ: BALATON JÓZSEF - MTI 3. A Kőbányai Gyógyszerárugyár egyik sikeres innovációját, a csecsemőknek szánt Fabulon kozmetikumokat vizs­gálják a gyár laboratóriumában FOTÓ: HAD AS JANOS — MTI 4. 1980-ban, a világ vezető műszaki kö­reivel közel egyidőben dolgozták ki a mágneses buborékmemória előállítá­sának technológiáját a Központi Fi­zikai Kutató Intézet és a Magyar Op­tikai Művek szakemberei FOTÓ: TÓTH GYULA — MTI 25

Next

/
Oldalképek
Tartalom