Magyar Hírek, 1984 (37. évfolyam, 2-26. szám)
1984-04-14 / 8. szám
— Noha Magyarországnak nincsenek világszerte számontartott katedrálisai, a Budavári Mátyástemplom, építészeti megoldása és különösen belső falfestményei miatt mégis Európa-hírű. Az első írásos emlékek 1247. táján említik a templomot, de néhány szakértő úgy véli, már Szent István idejében is állott templom ezen a helyen ... — Magam is hajlok erre a feltevésre —, mondja Fábián János kanonok —, különösen amióta Zolnay László régész a Szent György téren kiásta egy államalapítás korabeli falu maradványait. Úgy hiszem, ha település volt e helyütt, akkor annak temploma is volt! A tatárjárás pusztíthatta el az aprócska kő-, vagy fatemplomot, amelynek a helyébe IV. Béla király emeltette azt a háromhajós román bazilikát, amelynek részletei ma is megtalálhatók. A Mátyás-templom valóban különös szépségű, hiszen gótikus stílusú, ugyanakkor belső falfelületei festettek! Eleddig, Európában csak a svájci Lausanne-ben láttam hasonlót. Nagy királyaink, koruk és ízlésük szerint változtatták a templom méreteit és díszítését. Nagy Lajos csarnoktemplommá változtatta, azaz az oldalhajókat felemelte a főhajó magasságáig és az eredeti román stílusból gótikussá építették újjá. Ugyancsak ekkor készült a Mária-kapu, amelyen hétköznaponként ma is bejárnak a hívek. Zsigmond király —, aki Budát igazán széppé tette — építtette a nyolcszögletű tornyot, amely Pest távolabbi részeiből is jól látható. Ezt a középkortól Mátyás-toronynak nevezik, mert ő is változtatott rajta, beleépítette a címerét, amelynek eredetijét itt őrizzük templomunkban. Mátyás csináltatta a reneszánsz stílusú, úgynevezett Menyasszony-kaput is, itt vonult be kétszer is az esküvőjére... Buda elfoglalása után a templom török mecsetté lett, Gül Baba is volt papja. Szerencse is, hogy a müezzin innen dicsérte Allahot, hisz így nem semmisítették meg teljesen a templomot, bár a berendezését elpusztították. Buda viszszafoglalása után a jezsuiták főtemploma lett, akik barokk stílusban restaurálták! Elfalazták a gótikus rozetta-ablakot, megváltoztatták a bejáratot, a korabeli metszetek tanúsága szerint csak a nyolcszögletű torony emlékeztet a korábbi gótikus templomra. Ferenc József még a barokk stílusú templomban koronáztatta meg magát, de elrendelte az eredeti gótikus stíl visszaállítását. Schulek Frigyes, Székely Bertalan és Lotz Károly dolgoztak a restaurálásán; ez a ma is látható neogótikus, szecessziós jegyeket is viselő változat az ő terveik alapján készült. A második világháború utolsó heteiben a templom csaknem megsemmisült. Számos találat érte, a felszabadulás után életveszélyesnek minősítették és bezárták. Az újjáépítés csaknem húsz évig tartott, amelynek során kívül-belül rendbehozták a Mátyás-templomot, 1966- ban pedig kőtárral és egyháztörténeti gyűjteménnyel gazdagították. Az újjáépítést az állam vállalta magára, a múzeumi tevékenységből pedig magunk fedezzük a fenntartás költségeit. — A külsőségeken kívül mit őriz a Mátyás-templom a régi hagyományokból ? — Már Mátyás király korában a zenei élet egyik központja volt, híre Rómáig is eljutott! Bartolomeo Maraschi pápai legátus feljegyzéseiből tudjuk, hogy „Mátyásnak olyan énekkara van, melynél kiválóbbat még nem hallottam. Ha visszatérek, megkísérlem elmondani..., hogy egy ilyen világi fejedelem ... mennyire felülmúl minket”. A hír hallatán IV. Syxtus pápa saját kórusának létszámát tizenhétről huszonnégyre emelte. Számos értékes kottát őrzünk archívumunkban a régi korokból. Itt szólalt meg először Liszt Ferenc Koronázási miséje, amelyet csaknem száz esztendő múltán ugyanitt vettek fel hanglemezre. Olyan hagyományok ezek, amelyeket szívesen folytatunk. Orgonánk felújítása nemrégiben befejeződött, ismét teljes szépségükben szólalnak meg a gazdag zenei program darabjai. Ez a budavári főplébánia egyházjogilag vesztett előjogaiból, a középkorban a budavári plébános püspöki módon adhatta az áldást. A hitélet szempontjából ma az egyik legkisebb plébánia vagyunk a fővárosban, papjaink száma is meglehetősen kevés. — Kanonok úr már 15 esztendeje a Mátyás-templom plébánosa. Úgy beszél a templom történetéről, mai gondjairól — már megbocsásson a profán hasonlatért —, mintha igazgatója, vagy főkönyvelője is lenne a rábízott épületnek ... — Hát az is vagyok! Kevesen vagyunk, itt mindent magunk végzünk. Amikor átvettem a Mátyás-templomot, nagyon szigorú körülmények fogadtak, azt mondták, tessék itt van, gazdálkodjatok ! Azóta már van építészünk, felvettünk egy cserepezőt is, hiszen a beázás nagy értékeket veszélyeztethet. Amikor 1969-ben átvettem az egyházközséget, a pénztári napló szerint 24 forintot kaptam az elődömtől, és jó néhány egeret... Tavaly csaknem kétmillió látogatónk volt, és tekintettel a külföldiek nagy számára, vasárnaponként latinul misézünk. LINTNER SÁNDOR GINK KÁROLY fotói a budavári Mátyástemplom ismeretlen szépségei című. készülő könyvből MÁTYÁS TEMPLOMÁRÓL
