Magyar Hírek, 1984 (37. évfolyam, 2-26. szám)

1984-03-31 / 7. szám

A MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGÉNEK LAPJA P. O. B. 292. Budapest 62. Főszerkesztő: Szántó Miklós Szerkesztőség: Budapest VI., Benczúr u. 15. H—19Ó5 Telefon: 225-405 Kiadja az Idegenforgalmi Propaganda és Kiadó Vállalat, az Idegenforgalmi Világszervezet — WTO — társult tagja. Felelős kiadó: Teszár József vezérigazgató (T) 84.0323 Athenaeum Nyomda Kozma utcai ^ üzeme, Budapest. Rotációs mélynyomás Felelős vezető: Szlávik András vezérigazgató HU ISSN 0133—090X. INDEX: 26506 A Magyar Hírek előfizethető a Kultúra Külkereskedelmi Vállalatnál postán vagy külföldi partnereinél. Ha előfizet: kapja a Magyar Hírek Kincses Kalendáriumát. Az előfizetési dijat szíveskedjék a Magyar Nemzeti Bank­hoz (H—1850 Budapest), a Kultúra Külkereskedelmi Vállalat 024/7. számú számlájára utalni csekk, illetve bank money­­order beküldésével, vagy nemzetközi postautalvánnyal el­küldeni a Kultúra Külkereskedelmi Vállalat címére. (H— 1389 Budapest, P. O. B. 149.) Előfizetési díj egy évre 9,— US $, légi szállítással: 18,— US $ Két évre 13.50 US $, légi szállítással 31,50 US $. Európába légi szállítási költség: 4,50 $ vagy a fentieknek megfelelő, nemzetközi fizetési forgalom­ban elfogadott valuta. A feladott összeg rendeltetésénél szíveskedjék büntetni „MAGYAR HÍREK ELŐFIZETÉS”. A KULTÜRA KÜLKERESKEDELMI VÁLLALAT KÜL­FÖLDI PARTNEREI: ANGLIA: The Danubia Book Company, B. I. Iványi, 58 Chatsworth Road, London NW2 4DD. — AUSZTRÁLIA: Cosmos Book and Record Shop. 145 Acland St. St. Kilda, Vic. 3182. — Globe Book Co. 702. George Streat Sydney, N. S. W. 2000 — AUSZTRIA: Libro-Disco. Domgasse 8. A—1010 Wien. — BELGIUM: „Du Monde Entier” S. A. Rue du Mi­di 162. 1000/Bruxelles. — BRAZÍLIA: Livraria D. Landy LTD, Caixa Postai 7943. 01000. Säo Paulo. — DANIA: Fr. Ildikó Békési, Sondervangsvej 82, 2600 Glostrup — FINNORSZÁG: Akateeminen Kirjakauppa Keskuskatu 2. SF 00100 Helsinki 10. — FRANCIAORSZÁG: Société Ba­laton. 12. Rue de la Grange Bateliére 75009 Paris IXe. — HOLLANDIA: Club Qualiton. Prinsenstraat 26., Amster­dam. — IZRAEL: Gondos Sándor, Béth Hakranot, Herzl 16. Haifa — „Hadash” Kölcsönkönyvtár. Nesz Ciona St. 4. Tel-Aviv (Kodd. No. 63904). — JUGOSZLÁVIA: Forum. Vojvode Misica broj 1. Növi Sad. — KANADA: Délibáb Film and Record Studio. 19. Prince Arthur Street West, Montreal P. Q. H2X 1S4 — Pannónia Books, P. O. Box 1017. Postal Station ,,B” Toronto. Ont. M5T 2T8. — Hun­garian Ikka and Travel Service. 1234 Granville Street, Vancouver B. C. V6z 1M4 — Europe Agency, 501—38 Ave­nue S. W. Calgary 6. Alberta — NORVÉGIA: A/S Narva­­sens Litteratur Tjeneste P. O. Box. 6140 Etterstad, Oslo. 6. — NSZK: Ojváry—Griff 8000 München 81. Titurelstr. 2. - W. E. Saarbach GmbH. Follerstrasse 2. 500 Köln 1. — Musica Hungarica 8000 München 40. Rümann str. 4. — OLASZORSZÁG: Licosa. Via Lamarmora 45. 50121. Firen­ze. — SVÁJC: Magda Szerday, Teichweg 16. CH—4142 Münchenstein — SVÉDORSZÁG: Esselte Tidskriftscentra­­len P. O. Box 62. S—10120 Stockholm. — USA: — Center of Hungarian Literature 4418 —, 16th Avenue Brooklyn N. Y. 11204. — Hungarian Books and Gifts Shop 216 Somer­set Street, New Brunswick. N. J. 08901. 1899 — Otto’s Import Store, 2320, W. Clark Ave-Burbank. Ca. 91506. — Püski—Corvin, 1590 — 2nd Ave, New York, N. Y. 10028. — VENEZUELA: Luis Tarcsay, Calle Iglesia Ed Villoria. Apt. n./21. Caracas. Magyarországon a lap előfizethető a Posta Központi Hír­lap Irodánál, 1900 Budapest, V., József nádor tér 1.. vagy postautalványon, és átutalással a KHI 215-96162 pénzforgal­mi jelzőszámra. Belföldi előfizetés egy évre: 180 forint MEGRENDELÉS Megrendelem a Magyar Hírek című lapot □ egyévi időtartamra □ kétévi időtartamra □ Az előfizetési díjat ................... egyidejűleg át­utaltam a MAGYAR NEMZETI BANK-hoz (H— 1089 Budapest P. O. B. 149) a Kultúra Külkereske­delmi Vállalat 024/7. számú számlájára. □ Az előfizetési díjat ................... egyidejűleg csek­ken küldöm. NÉV: CÍM: (Kérjük, címváltozását Is ezen a lapon közölje.) Kelt: .................................................................... Névnapi szófejtő Sándor, József, Benedek és Hajnalka Márciusban beszélhetünk-e másról — még ha a hölgyek egy kicsit neheztelnek is mellőztetésükért —, mint az áldott már­ciusi jó időket hozó neves három férfiúról, akikről azt tartja a népi mondóka száza­dok óta: Sándor, József, Benedek, Zsákkal hozzák a meleget. A naptárban is ez a sorrend: március 18-án ülik névnapjukat a Sándorok, 19-én a Józsefek, s 21-én azok, akik a Benedek nevet kapták a keresztségben. De amilyen közel esnek egymáshoz a naptárban, leg­alább olyan távol az eredetükben. A Sándor több híres ókori makedón ural­kodó nevét őrzi, akik között leghíresebb volt a világbíró, világhódító hadvezér, Nagy Sándor, eredeti görög nevén Alexandrosz, az időszámításunk előtti IV. században. Ezt a nevet őrzi mindmáig a híres egyiptomi kikötőváros, Alexandria, amelyet ő alapí­tott időszámításunk előtt 330 körül. Maga az Alexandrosz név a legvalószí­nűbben görög eredetű, s azt jelenti .férfia­kat oltalmazó’. (Van olyan vélemény is, hogy régi török eredetű név, ebben az eset­ben azt jelentené: .akarat’.) De hogyan lett a hosszú — négy szótagú — görög névből a két szótagú magyar Sándor? Ügy vala­hogy, ahogy pl. a Gabriellából az Ella, az Izabellából a Bella, vagyis a hosszú név ketté vált, s második eleme önállósult. Az Alexandroszból az olasz nyelvben lett a Sandro becéző alak, s ez került át — némi hangtani módosulással — nyelvünkbe. De mi lett a név elejével, az Aiex-szal? Az Alex, illetve Alexiosz azt jelenti: .védő’. Erről az Alexről el kell még mondanunk hogy a magyar Elek névvel vették azonos­nak, pontosabban a magyar Eleket (amely­nek viselői februárban és júliusban tart­ják névnapjukat) ebből származtatták: tel­jesen tévesen, mivel az Elek az ismeretlen eredetű ősi magyar Velek személynévből alakult, olyasformán, mint ahogy a Halotti Beszéd vimádjuk alakjából lett a mai imád­juk. (A Békés megyei mai Elek község ne­ve Béla király névtelen jegyzőjénél, Ano­­nymusnál még Velek alakban fordul elő.) Míg a Sándor keresztneveink bő forrás­vidékéről, az antik görög-római művelődés­ből származott, a József a másik bő forrás­nak: a Bibliának köszönheti létét. A héber Jóséph (tudjuk, hogy Jézus atyja, a názá­reti ácsmester is ezt a nevet viselte) egyes vélemények szerint összetett szó: első tagja az .isten’ jelentésű Jahve (Jehova) szárma­zéka, második elemének jelentése bizonyta­lan, valószínűleg azt jelenti: .gyarapítson’. Más vélemény szerint a ,kő’ jelentésű hé­ber Jáspis származéka, s a főpapok palást­ján és mellén viselt drágakőről vette ere­detét. S hátra van még a meleget hozó trium­virátusból Benedek, aki szintén a görög­római művelődési körbe tartozik, csak nem a görög, hanem a római ághoz. A latin Be­­nedictus jelentése: .áldott’. A latin -us végződés elhagyásával alakult a Benedikt (ahogy pl. a prológusból rövidült a prológ). majd ebből a Benedek. Ennek aztán szám­talan becéző alakja született: a Bence, a Béni, a Benő — hogy csak néhányat említ­sünk (amelyek önálló keresztnévvé is let­tek, gondoljunk pl. Szabolcsi Bence, Eg­­ressy Béni, Bárczy Benő nevére). De veze­téknevek is születtek belőle, mert pl. a Bedő, a Beke, a Benda, a Bende, a Bene, a Benkó és a Benkő egyaránt a Benedek ke­resztnév származéka. A három névnap a tavaszi napéjegyenlő­ség idejére esik, amikor megfordul az idő, s így természetesen idő- és termésjósló szere­pük is van, kivált Józsefnek. József-nap­­kor érkeznek meg a fecskék és a gólyák, s azt tartják, ha piszkos a tollúk, bő ter­més, ha meg fehér: szűk esztendő lesz. Ha véletlenül megdördül ilyenkor az ég, taná­csos az udvarról egy marék földet a kerí­tésen át a kertbe dobni, hogy sok kapor teremjen. Ha meg szivárvány tűnne föl az égen, benne a széles sárga sáv jó búzater­mést, a széles piros pedig jó bortermést ígér. S hogy nőolvasóink se nehezteljenek meg ránk egészen: hadd nyújtsunk át egy már­ciusvégi szép női nevet is — mint egy szép virágot: mert hiszen a Hajnalka nemcsak női név, hanem virágnév is. A kék tölcsérű szulákféle virág úgynevezett futónövény, ezért nevezik „folyóká’-nak is, de mond­ják auroravirágnak is, s ez az utóbbi meg­magyarázhatja, miért kapta 1793-ban Cso­konai barátjától, a füvészkedő Földi Já­nostól a hajnalka elnevezést: az aurora ugyanis a .hajnal’ neve volt az ókori görö­göknél. (Maga a kis virág pedig részben hajnalszíoű kelyhéről, részben arról kap­hatta a nevét, hogy tölcsérkéi a hajnali hű­vösben nyílnak ki, míg a nappali melegben összezárulnak.) A Hajnalka, mint női név valamivel ké­sőbb született meg, mint az 1793—i virág­név: a nyelvújítók a XIX. században alkot­ták meg, a görög Aurora magyarításaként, amely a hajnal istennőjének is neve volt. A görög eredetű név ma is anyakönyvez­hető női nevünk, de míg másfél évtizede egyetlen kislányt sem kereszteltek Aurórá­nak, a Hajnalká-t 521-en kapták. (A két azonos jelentésű név ünnepe nem is ugyan­arra a napra esik: az Aurórák október 15-én tartják névnapjukat, míg a Hajnalkák már­cius 27-én.) Az is érdekes még, hogy a Hajnalkák gyakran elhagyják a becéző képzőt ne­vük végéről, s ez esetben „szabálysze­rű” az eljárás: valódi magyar kicsi­nyítő képzőt hagynak el, nem úgy, mint pl. a Piros(ka) vagy Vercm(ka) viselői: az utóbbiaknál ugyanis a latin Prisca s a görög Berenike végződésébe érzett bele magyar kicsinyítést, becézést a nyelvérzék, s téve­sen nyesték le a „képző”-t. Nagy költőnknek, Babits Mihálynak (aki­nek tavaly ünnepeltük születése 100. évfor­dulóját) az édesanyját Kelemen Aurórá­nak hívták; a költő azonban ezt írta versé­ben: Hajnalka volt az édesanyám, hajnalra születtem én ... (Anyám nevére) A lágyabb. becéző, magyar nevet bizonyá­ra költóibbnek, szebbnek érezte, mint két r­­ret is ropogtató görög párját. SZILAGYI FERENC 31

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom