Magyar Hírek, 1984 (37. évfolyam, 2-26. szám)
1984-02-18 / 4. szám
A MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGÉNEK LAPJA P. O. B. 292. Budapest 62. Főszerkesztő: Szántó Miklós Szerkesztőség: Budapest VI., Benczúr u. 15. H—1905 Telefon: 225-405 Felelős kiadó: Teszár József (Tj 84.0322 Athenaeum Nyomda Kozma utcai ^ üzeme, Budapest. Rotációs mélynyomás Felelős vezető: Szlávik András vezérigazgató HU ISSN 0133—090X. INDEX: 26506 A Magyar Hírek előfizethető a Kultúra Külkereskedelmi Vállalatnál postán vagy külföldi partnereinél. Ha előfizet: kapja a Magyar Hírek Kincses Kalendáriumát. Az előfizetési díjat szíveskedjék a Magyar Nemzeti Bankhoz (H—1850 Budapest), a Kultúra Külkereskedelmi Vállalat 024/7. számú számlájára utalni csekk, illetve bank moneyorder beküldésével, vagy nemzetközi postautalvánnyal elküldeni a Kultúra Külkereskedelmi Vállalat címére. (H— 1389 Budapest, P. O. B. 149.) Előfizetési díj egy évre 9,— US $, légi szállítással: 18,— US $ Két évre 13.50 US $, légi szállítással 31,50 US $. Európába légi szállítási költség: 4,50 $ vagy a fentieknek megfelelő, nemzetközi fizetési forgalomban elfogadott valuta. A feladott összeg rendeltetésénél szíveskedjék feltüntetni „MAGYAR HÍREK ELŐFIZETÉS”. A KULTÚRA KÜLKERESKEDELMI VÄLLALAT KÜLFÖLDI PARTNEREI: ANGLIA: The Danubia Book Company, B. I. Iványi, 58 Chatsworth Road, London NW2 4DD. — AUSZTRÁLIA: Cosmos Book and Record Shop. 145 Acland St. St. Kilda, Vic. 3182. — Globe Book Co. 702. George Streat Sydney, N. S. W. 2000 — AUSZTRIA: Libro-Disco, Domgasse 8. A—1010 Wien. — BELGIUM: „Du Monde Entier” S. A. Rue du Midi 162. 1000/Bruxelles. — BRAZÍLIA: Livrarla D. Landv LTD, Caixa Postai 7943. 01000. Säo Paulo. — DÄNIA: Fr. Ildikó Békési, Sondervangsvej 82, 2600 Glostrup — FINNORSZÁG: Akateeminen Kirjakauppa Keskuskatu 2. SF 00100 Helsinki 10. — FRANC1ACRSZAG: Société Balaton. 12. Rue de la Grange Bateliére 75009 Paris IXe. — HOLLANDIA: Club Qualiton. Prtnsenstraat 26., Amsterdam. — IZRAEL: Gondos Sándor, Béth Hakranot, Herzl 16. Haifa — „Hadash” Kölcsönkönyvtár. Nesz Ciona St. 4. Tel-Aviv (Kodd. No. 63904). — JUGOSZLÁVIA: Forum. Vojvode Misica broj 1. Növi Sad. — KANADA: Délibáb • Film and Record Studio. 19. Prince Arthur Street West, Montreal P. Q. H2X 1S4 — Pannónia Books, p. O. Box 1017. Postal Station .,B” Toronto. Ont. M5T 2T8. — Hungarian Ikka and Travel Service. 1234 Granville Street, Vancouver B. C. V6z 1M4 — Europe Agency, 501—38 Avenue S. W. Calgary 6. Alberta — NORVÉGIA: A/S Narvasens Litteratur Tjeneste P. O. Box. 6140 Etterstad. Oslo. 6. — NSZK: Üjváry-Griff 8000 München 81. Ttturelstr. 2. — W. E. Saarbach GmbH. Follerstrasse 2. 500 Köln 1. — Musica Hungarica 8000 München 40. Riimann str. 4. — OLASZORSZÁG: Licosa. Via Lamarmora 45. 50121. Firenze. — SVÁJC: Magda Szerday, Teichweg 16. CH—4142 Münchenstein — SVÉDORSZÁG: Esselte Tidskriftseentralen P. O. Box 62. S—10120 Stockholm. — USA: — Center of Hungarian Literature 4418 —. 16th Avenue Brooklyn N. Y. 11204. — Hungarian Books and Gifts Shop 216 Somerset Street. New Brunswick, N. J. 08901. 1»99 — Otto’s Import Store, 2320, W. Clark Ave-Burbank. Ca. 91506. — Püski—Corvin, 1590 — 2nd Ave, New York, N. Y. 10028. — VENEZUELA: Luis Tarcsay, Calle Iglesia Ed Villoria. Apt. n./21. Caracas. Magyarországon a lap előfizethető a Posta Központi Hírlap Irodánál, 1900 Budapest. V., József nádor tér 1.. vagy postautalványon, és átutalással a KHI 215-96162 pénzforgalmi jelzőszámra. Belföldi előfizetés egy évre: 180 forint MEGRENDELÉS Megrendelem a Magyar Hírek című lapot □ egyévi időtartamra O kétévi időtartamra □ Az előfizetési díjat ................... egyidejűleg átutaltam a MAGYAR NEMZETI BANK-hoz (H— 1089 Budapest P. O. B. 149) a Kultúra Külkereskedelmi Vállalat 024/7. számú számlájára. □ Az előfizetési díjat ................... egyidejűleg csekken küldöm. NÉV: .......................................................................................... CÍM: ......................................................................................... (Kérjük, címváltozását is ezen a lapon közölje.) Kelt: ..................................................................... A műértő tolvaj — Rettenetes! Szörnyű! Ezt nem élem túl! Tönkre vagyok téve! A végső kétségbeesésnek ilyen szavai bugyborékoltak fel Tóvárosi-Tübinger Raymund festőművész lelke mélyéről, amikor betántorgott a villája kapuján. A felesége megdöbbenve hallgatta a drámai szavakat. — Mi történt, az ég szerelmére? A Mester sokáig nem volt képes értelmesen válaszolni a kérdésre, csak nyögött, siránkozott, majd tétova léptekkel, feleségére támaszkodva botorkált be az épületbe, s a hall egyik karosszékébe rogyott. Lehajtott egy pohár vizet, aztán rekedten csak ennyit mondott: — Az éjszaka kirabolták a Műcsarnokot. A felesége is leszédült egy karosszékbe. — Istenem, ne hagyj el! Tudta, hogy a férje hat képpel szerepelt az őszi tárlaton. Alig merte megkérdezni: — Drágám... hányat loptak el?... Tóvárosi-Tübinger maga elé meredve rekedten suttogta: — Egyet sem! A gazemberek... mind otthagyták! Aztán felugrott, és az ökleivel hadonászott. — Csirkefogók! Hülyék! Fogalmuk sincs arról, hogy mi a kép! Pimaszok! Ugyanabból a teremből ellopták Kolozsvári-Kropacsek két képét is, a „Nő gleccserrel” című szégyenletes mázolmányt, meg a Héraklészt a válaszúton. Alfa Béninek három képe közül kettőt vittek el, Gulyás Agamemnonnak négy képét lop» ták el öt közül, még azt a gyalázatos „Abádszalóki Vénusz”-t is. — És tőled ... egyet sem ? ... — kérdezte halkan az asszony. — Meg sem piszkálták egyetlen képemet sem! — sírt fel a Mester. — Sehol egy ujjlenyomat ... végem van! — Túlságosan sötéten látod ... — próbálta vigasztalni a felesége. — Engem te ne vigasztalj! — legyintett türelmetlenül a Mester. — Csak láttad volna az igazgató gúnyos mosolyát, amikor szemtelenül, kíméletlenül vágta a szemembe, hogy egyetlen képemet sem lopták el az elvetemült bűnözők. Lemondóan legyintett, mint akinek már minden mindegy. — Meg kell dögleni ebben a világban — kesergett. — Sehol semmi megértés, sehol semmi méltánylás. Ezt érdemiem? Ez a jutalma egy élet munkájának? Másét lopják el, olyanét, aki a cipőm sarkáig sem er fel. De én tudom, honnan fúj a szél! A fejemet tenném rá, hogy a Sóvári-Sprontz csoport keze van a dologban. Mert ez nem véletlen! Szervezett hajsza folyik ellenem és az én személyemen keresztül a neorealizmus ellen. Olyan nincs, hogy egy betörő, ha csak egy kis művészi érzéke van, csak úgy elmenjen a „Gázlómélység” mellett. Gazemberek! Impresszionista szörnyetegek! ■Síé Alig két hónap múlva elfogták a tettest. Egy elzüllött képügynök volt, bizonyos Sólyom úr, aki az utóbbi időben szerelmi bánatából kifolyólag ivásnak adta a fejét. Tóvárosi-Tübinger azonnal megmozgatott minden követ, hogy beszélhessen a tettessel. Néhány nap múlva beszélőre mehetett, s már az első szavaiból dőlt a felháborodás: — Ezt nem vártam volna magától. Mondja Sólyom ur, maga nem látta, hogy nekem hat képem volt kiállítva? — Ezért tetszett bejönni hozzám? — kérdezte csodálkozva Sólyom úr. — Igen, ezért! — válaszolta ingerülten a Mester. — Vegye tudomásul, hogy az én művészi hírnevem nem kapcarongy. Hogy merte a képeimet nem ellopni? Sólyom úr vállat vont. — Nézze, művész úr, én elhatároztam, hogy jó útra térek, nekem a lelkemre kötötték, hogy csak a tiszta igazat valljam, én nem fogok magának sem udvariasságból hazudni. Én nem szeretem a maga képeit. — És miért nem, ha szabad kérdeznem? — kérdezte a Mester fojtottam — Unalmasak — tárta szét a karját Sólyom úr. — Ha ránézek a művész úr képeire, elalszom. Hogy ez milyen veszélyes egy betörőre nézve, azt talán nem kell külön hangsúlyoznom. — Unalmasak... — ismételte a Mester, aztán uralkodva magán újra Sólyom úrhoz fordult: — És lenne szíves megmondani, hogy miért unalmasak ? Sólyom úr ingerültté vált. — Nézze, művész úr, engem azokért a képekért vonnak felelősségre, amelyeket elloptam. Maga azokért a képekért von engem felelősségre, amelyeket nem loptam el. Belém akar kötni? Azt lopok el, amit akarok, ebbe senkinek nincs beleszólása! — Sóvári-Sprontznak sem? — kérdezte a Mester gúnyosan. — Mit akar azzal? Hagyjon békében! — kiáltott Sólyom úr, mérgesen hadonászva. — A kéz Sólyomé, de a hang Sóvári-Sprontzé — jegyezte meg Tóvárosi-Tübinger egyre magabízóbb hangsúllyal. Már nem voltak kétségei. A dolog világos. Ez a befolyásolható ember a Sóvári-Sprontz banda vak eszköze. Mert csak egy vak eszköz nem veszi észre a művészet csodáit. Sólyom úr azonban egyre idegesebbé vált. — Menjen a csudába ezzel a hülyeséggel, megvan nekem a magam baja. Inkább fessen jobb képeket, válasszon jobb témákat, és bátrabban nyúljon a színekhez! „Mint a papagáj — gondolta a Mester —, még csak át sem fogalmazza az impresszionista banditák szavait. Bátrabban a színekhez ... ez a kakadu-iskola színorgiázóinak aljas idegenkedése a mértéktartó színektől. És ez a szerencsétlen nem érzi, milyen lejtőre jutott, kik mozgatják. Egész művészi ízlése kockán forog.” — Ide hallgasson, Sólyom úr — kezdte melegen. — Nincs magának családja? Nincs szüksége ügyvédre? — Dehogy nincs! — válaszolt bosszúsan Sólyom úr. Miért kérdezi? — Én szívesen támogatnám magát, ha maga is több művészi megértést mutatna irántam. — Mit csináljak? — kiáltott Sólyom úr. — Törjek be még egyszer, és lopjam el a maga képeit? — Nem erre gondoltam — rázta a fejét Tóvárosi-Tübinger. — Sajnos, az ott elkövetett hibát már nem lehet helyrehozni. De még nincs veszve minden. Lesz főtárgyalás is. Nem leszek hálátlan ... * Valóban elkövetkezett a főtárgyalás. És azon Sólyom úr az utolsó szó jogán így beszélt : — Tekintetes bíróság. Töredelmesen bevallottam mindent, kérem ezt enyhítő körülménynek betudni. És még egyet szeretnék mentségemre felhozni. Szorult helyzetemben bűnös úton akartam ugyan pénzhez jutni, művészi lelkiismeretemmel azonban mégsem kerültem teljesen szembe, nem akartam jóvátehetetlenül megkárosítani a Műcsarnokot. Csak kisebb jelentőségű, csekély értékű képeket loptam el. Nem vitt rá a lélek például arra, hogy eltulajdonítsam korunk remekműveit, Tóvárosi-Tübinger csodálatos festményeit. Egyetlen képéhez sem nyúltam hozzá szentségtörő kezemmel... Sóvári-Sprontz ájultan esett össze a hallgatóság soraiban. Amikor viszont a bíróság elrendelte Sólyom elsőrendű vádlott elmeállapotának megvizsgálását, Tóvárosi-Tübinger veszítette el az eszméletét. A művészek érzékenysége határtalan. FELEKI LÁSZLÓ Szeretettel köszöntjük a szerzőt, a sokoldalú írót, újságírót, humoristát 75. születésnapja alkalmából. 27
