Magyar Hírek, 1983 (36. évfolyam, 1-26. szám)

1983-08-20 / 16-17. szám

I 1-C t I — MAGVARI MUNKÁSv ____________* " 1—*< Qm> lU-wr. M I». m*. >■ ih* f*-.. *0>. X1U. tVF. — Ko. «I. SZÁM________.TORONTO. ONT.. SZERDA, mj AI IMl.ls ~ /3bC-j\ BiVES S7.AM Ai:.A . U_N MAGYARORSZÁG NÉPÉHEZ Wimm intézték i »jetiiiimi hi mim — (1CN) — All »t»rjr*>lvi\ hojry May\ .innszájt »iegpi-n *t «ta>. nwly mcjrton « viuMÍku£Allnmuk frontját é* visszjmin­­*"J** hoR?" Irtvibbi* i.» »wxtvurj'f« Hitler bum»* háborújában., ■.!» »•iryar művé«, Író. tudó-. |»ublicL*tíi. mtinká>* czeto <■* miiilaMS/tn «nÉjTRiw a<1ott ki (rftírfcávji; egy felhívást .Magvnioiw.ax népéhez, fcoty »hj.ivi.ljnUik minden ciu közzel. hoirv megnicnUétek nébiinkrt » pusztulási..I.. v A kiáltvány »xövegc. melyet a Szovjetunióból rádión továbbitól ml Jta&arorinUftvij*. a követ leró Adjanak feivilájrroótá»! a nuji' .u nepm-k a i . tre 'maival ásutot tudnak adni: nn volt a viszály \;ig\ ..1. an a. : • v> a Szovjetuniót imglámnduk ' A gazdasági kapcsolatuk a S/<« jetiiül«­­val a magyar ipar javát szolgálták. Ez az előny u* * helyzet akk»*r ke*, deti kifejlődni, amikor a Szovjetunió e- Megyan». v..ig halár«* or­szágokká váltak * a Két oftucág ko/utt a jMilUiknt kapcsolatok javuló­ban voltak. A ninjtyur nemzet iránt tn rulettől t mejíUn stílé«* jeleltl. a Szov jet-1. Szcnt-Györgyi Albert Nobel-díjas tudós 2. Kiss János altábornagy ). Nagy Jenő ezredes 4. Tartsay Vilmos százados 5. Német megszállók Budapesten 6. Bajcsy-Zsilinszky Endre 7. Bombázások Budapesten, 1944 8. Kiáltvány Magyarország népéhez SZVOBODA FERENC REPRODUKCIÓI rancs kiadására senki sem vállalko­zott. A kiugrás hívei nem voltak egységesek és fel sem készültek a németekkel szembeni fegyveres harc­ra. A Kállay-kormány lemondott, a magyar belügyminisztérium együtt­működött a nácikkal több ezer politi­kus, ellenzéki vezető, munkásmozgal­mi ember letartóztatásában. A ná­cibarátok kivételével minden pártot, politikai szervezetet, újságot betil­tottak, a szakszervezetek azonban bizonyos korlátok között működ­hettek még. A vidéki zsidókat de­portálták, a fővárosban is elren­delték a sárga csillag viselését. A szövetségesek most már megkezdték az ország bombázását. A háború borzalmai elérték a hátországot. Mint Európában mindenütt, a német megszállást követően itthon is kibontakozott az ellenállási moz­galom. Az illegalitásban nagy tapasz­talattal rendelkező kommunisták ennek szervezésében kiemelkedő sze­repet játszottak. Szabotázsakciókat szerveztek, naciellenes lapokat, ad­tak ki, az üldözötteket hamis pa­pírokkal látták el. A küzdeni­akarásra jellemző, hogy a Szent- Györgyi csoport polgári tagjai is fegyveres csoportokat szerveztek. 1944 augusztusában, miután a szovjet hadsereg Románia földjére lépett, a bukaresti kormány letette a fegyvert. Az aláírt fegyverszüneti egyezmény érvénytelenítette a má­sodik bécsi döntést. A román átállás döntő módon befolyásolta Horthy és környezete magatartását. Megrög­zött szovjetellenességüket félre kel­lett tenni, mert az angolok is közöl­ték, hogy Magyarország csak a Szov­jetuniótól kérhet fegyverszünetet. Horthy 1944. szeptember 10-én tudatta a Koronatanáccsal, hogy fegyverszünetet kér a szovjet had­seregtől. Ennek tényleges végrehaj­tását azonban semmiféle szinten nem készítették elő megfelelően. A Moszkvával megindított tárgyalá­sok magyar megbízottai kezdetben nem rendelkeztek megfelelő felha­talmazással, itthon nem szervezték meg az átállás módját, az esetleges fegyveres akciókat. Horthy előze­tesen Hitlert is értesítette szándéká­ról. A magyar uralkodó osztályok, melyek magukat a Duna-medencé­­ben mindig felsőbbrendűeknek tar­tották, nem voltak képesek azt vég­hez vinni, amit Románia. Pedig 1944. szeptember 23-án Békés és Csongrád vármegyénél a Vörös Had­sereg átlépte a magyar határt. 1944. október 8-án a magyar kül­döttség megkapta a fegyverszüneti feltételeket, és 11-én aláírták az elő­zetes megállapodást. Október 15-én Horthy a rádióban felolvasott kiált­ványában tudatta az országgal ezt a sokat ígérő eseményt. De örven­dezni sem maradt idő. A németek azonnal megszállták Budapest stra­tégiai pontjait, Horthy, akit fiának elrablásával a németek megzsarol­tak, maga nevezte ki Szálasi Feren­cet, a Nyilaskeresztes Párt vezérét, miniszterelnökké. 1944. október 16-ával az ország és története kettészakadt. Budapes­ten és a nyugati részeken a nyilasok rémuralma tombolt, miközben az ország keleti felén a szovjet hadse­reg előnyomulása következtében már megalakultak az új hatalom szer­vei. Az ország hadszíntérré vált, a visszavonuló német csapatok mara­dék javaiból is kifosztották, a nyi­lasok velük vetekedve irtottak. Ki­végezték Kiss János altábornagyot, Nagy Jenő ezredest , Tartsay Vilmos századost, Bajcsy-Zsilinszky End­rét és másokat, százezrek pusztul­tak el náci koncentrációs táborok­ban. Budapest, melyet a szovjet csa­patok meg akartak kímélni, a né­metek és nyilasok bűne miatt hetekig tartó ostrom színhelye lett, Duna­­hídjait a németek felrobbantották. A németek ellen s a szovjet had­sereg oldalán folytatott harcban ott voltak a magyar antifasiszta erők is, ha kevesebben is, mint szerették volna: a Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottsága, a Magyar Front , a magyar partizánok, a Bu­dai Önkéntes Ezred harcosai. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány 1944. december 28-án hadat üzent Német­országnak, és a Tiszántúlon felál­lított demokratikus hadsereg két hadosztályát küldte a frontra. L. NAGY ZSUZSA 41

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom