Magyar Hírek, 1983 (36. évfolyam, 1-26. szám)

1983-07-23 / 14-15. szám

HAZAI TUDÓSÍTÁSOK KÜLFÖLDI MAGYAROKRÓL

Kerestetés

A Könyvtáros című folyóiratban dr. Móra László Hubay Ilonáról emlékezik meg. Az írás részletesen ismerteti a tudós könyvtárosnő életét és pályafutását. Eszerint Hubay Ilona, aki 1902-ben született, 1932-től az Országos Széchényi Könyvtár elismert tudományos munkatársa volt, s főként ,,magyar és magyar vonatkozású röplapok, újságlapok, röpiratok” feldolgozásával szerzett magának hírnevet. „1951-ben — idézzük a megemlékezésből — el kellett hagynia Budapestet, s egy Szeged környéki településen kilenc éven út ápolta özvegy, beteg édesanyját. Eközben a nyugdíjkorhatárt is elérte, és nem tért vissza régi munkahelyéreKésőbb — hatvanadik életévéhez közeledve — külföldön kezdte újra pályáját, kimagasló szakmai tudással, a latin, olasz, német és angol nyelv ismeretében. Coburgban elkészítette a tartományi könyvtár kéziratainak katalógusát, s ennek alapján meghívást kapott a Bajor Állami Könyvtárba, ahol évtizedes munkával nyolcezer ősnyomtatványt katalogizált. Nagyszabású munkáját az európai könyvtári szaksajtó is felső fokon méltatta. Hubay Ilona élete utolsó napjáig dolgozott, tavaly temették el Münchenben. Egyébként dr. Móra Lászlónak a Könyvtáros-ban megjelent cikkét a nagy példányszámú Új Tükör-ben Kovács Sándor Iván ismerteti. „Hubay Ilona — írja —, külföldön is megmaradt a magyiy művelődés kutatójának; nem tépte el hazai kapcsolatainak szálait: műveit hálás dedikációkkal küldte meg a Széchényi Könyvtárnak.”

*

Az Uj Tükörben egy olyan írás kapott helyet, amely a magyar diaszpóra- és kultúrtörténet jelentős dokumentumának mondható: Illyés Gyula talán utolsó, kurtára szabott remeke. Az írás Ducién Hervé világhírű fotóművész kötetéhez készült, amelyet „Az építészet nyelve” címmel a budapesti Corvina Kiadó jelentet meg. Idézet Illyés Gyula szövegéből: ,, Büszkeségünket szolgálhatja, ha valaki a világban elismerést nyert munkásságát szülőföldjén is bemutatja. Olyanféle légkört teremtve, mint amidőn a diák jó bizonyítványt tesz a családi asztalra. Bucién Hervé messze tőlünk vívta ki eredményeit : látszólag. Valójában valamikor a mi szellemi világunk iskolájába járt. S így a viszontlátás kézfogásába valamiképp saját múltunk megbecsülését is beleszoríthatjuk.” Egyébként a bevezető megírására, amint az a lábjegyzetből kiderül, Lueien Hervé régi barátságuk alapján kérte fel Illyés Gyulát, akinek „írói gondosságára jellemző, hogy felesége útján még a kórházi ágyról is kért apró igazításokat, korrekciókat a szövegen”.

*

A Heti Világgazdaság interjújában a svájci állampolgárságú Péter Kozma válaszol Ember Sándor kérdéseire. A beszélgetés témája: a huszonkét éves fogorvoshallgató, a tehetséges síző még tavaly bejelentette, hogy a jövőben magyar színekben kíván versenyezni, s mivel ehhez a Nemzetközi Síszövetség kisebbnagyobb bonyodalmak után hozzájárult, az idei szófiai Universiaden már magyar versenyzőként lett negyedik az óriásműlesiklásban. Az interjúban Péter Kozma a többi között elmondja, hogy szülei 1956 előtt a Hon vádban síeltek, ő maga a Schweizerischer Akademischer Ski-Clubban versenyez, a magyar sízőkkel először 1981-ben, a spanyolországi Universiadén találkozott. „Nagyon összebarátkoztunk — idézzük szavait —, tetszett az a közvetlen baráti hangulat, ami a magyar csapatban volt. Aztán egyszer a magyarok vezetőedzője. Kovács Barna csak úgy tréfásan megkérdezett,

hogy tulajdonképpen miért nem a magyar csapatban indulok? Meglepett, de meg is tetszett az ötlet.” Péter Kozma továbbra is Svájcban él, az itthoniakkal telefonon tartja a kapcsolatot, sportolásának költségeit részben maga, részben a magyar csapat fedezi. A kérdésre, hogy miért választotta a magyar színeket — válasza ez: ,,A versenysportot elsődlegesen mindenki a sikerért csinálja, de az a baráti közösség is nagyon fontos, aminek a sport révén részesei lehetünk. Lehet, hogy szüleim nosztalgiája ivódott belém, de én a magyar csapatban nagyon jól érzem magam. Amellett a svájci válogatottban több olyan versenyző is van, mint én, ezért az -utazó keretbe nagyon nehéz bejutni. Szeretnék jövőre az Európa-kupán, a Világkupán és a sarajevói téli olimpián elindulni.”

*

Az Üj Tükörben André Balog öt magyar, illetve magyar származású festő New York-i kiállításáról tudósítja a hazai olvasókat. A Fordham University könyvtárépületében, a Lincoln Centerben megrendezett tárlatról a többi között a következőket írja: „Az öt magyar festő közül három, Bodnár Bertalan, Paszternák Vilmos és Polony Elemér hosszú évek óta Amerikában dolgozik. A hozzájuk csatlakozó két budapesti művész, Egyed László és Lossonczy Tamás művei pedig amerikai gyűjtőjük, a Fordham University öregdiákja, Seres Erzsébet jóvoltából kerültek a• kiállításra. Az ünnepélyes megnyitón a New York-i magyar művészvilág hírességei közül ott volt Garelli Gábor, a helyi Fészek Klub elnöke, a színpadról már nyugalomba vonult, de ma is megkapó bájú Eggert Márta és sokan mások. Megnyitójában Mezei Árpád művészettörténész a jelenlevők — kimondott vagy kimondatlan — kérdéseire válaszolva arról beszélt : mi az a vonás, ami a szülőhazán kívül is közös nevezőre hozza az első szempillantásnyira annyira különböző stílusirányokat követő művészeket.”

*

Nemrégiben Budapesten járt Dedinszky Erika, a Hungarofilm vendégeként, s az idei ősz magyar — holland kulturális rendezvényeinek előkészületeiről, a magyarországi holland filmhét és könyvkiállítás, illetve az Utrechtben ötödször megtartandó magyar filmhét megszervezéséről tárgyalt. Ittjártakor interjút is adott az Elet és Irodalomnak, amelynek bevezetőjében Eszéki Erzsébet a következő szavakkal mutatta be Dedinszky Erikát a hazai olvasóknak: „A magyar kultúra egyik legáldozatkészebb terjesztője, hollandiai kültúrmindenese.” A legutóbb — amint az interjúban elmondta —, Pilinszky János egy kötetre való versének holland fordítását fejezte be, jelenleg pedig Galgóczi Erzsébet „Törvényen kívül” című regényének fordításán dolgozik. A látogatás óta a budapesti Magvető Kiadó gondozásában megjelent Dedinszky Erika első magyarországi kötete „Folyton valami más” címmel. A hazai premierről a Népszabadság Tarján Tamás kritikáját közölte. A következőket ebből idézzük: „A bemutatkozás megnyerő ismerkedés a Hollandiában élő magyar költővel, műfordítóval. Dedinszky ,konszolidált' szürrealizmusa, szemérmesen nyílt’ erotikája, a magyar ritmust modem változatokban és változatokból kihalló verselése egyéni karakterű, de a konzervatívabb olvasó számára is érthető, elfogadható, élvezhető.. . Ez a nagyon is határozott egyéniségű poéta minden pontról a centrumba vezet: egy kutató, kezdeményező hajlamú, okos elme versvilágába. Dedinszky Erika két kultúrát szolgál, egységes Európa-tudatával pedig az egyetemes kultúra munkása."

K. Gy.

SZILÁGYI Lászlót (született Gyulavári, 1931. november 6., anyja neve: Nagy Rozália), aki 1956-ban Angliába távozott, keresi fia, Ifj. Szilágyi László Békéscsabáról. A keresett legutoljára 1981-ben írt, akkori lakcíme: 84, Common Lane, _ Birmingham 26. Anglia volt.

FARAGÓ Steve-t, aki 1936-ban született Budakalászon, anyja neve: Horváth Ilona, keresi édesanyja Budakalászról. A keresett 1956-ban távozott az országból, utolsó levelét 1971- benírta. Címe: Box 354, Mt. IRON, Minn. 55768, USA volt.

MOLNÁR Józsefet, aki 1930. december 31-én született Budapesten, anyja neve: Kerekes Mária, keresi elvált felesége Gyálról. A keresett 1956-ban távozott Magyarországról, utolsó ismert lakhelye: 89, Turnbull Str., Hamilton 2303 Newcastle, Ausztrália volt, 1980-ban írt utoljára.

GROSZ Imrét, aki 1911 körül született, foglalkozása férfiszabó, keresi barátja, Kálmán Lajos Budapestről. A keresett 1956-ban hagyta el Magyarországot, állítólag az USA- ban telepedett le.

Ifj. MÉSZÁROS Istvánt (szül.: Budapest, 1957 —58. anyja neve: Lovász Gizella) és Mészáros Kornéliát (született Budapesten, 1949-ben, anyja neve: Lovász Gizella) keresi édesapjuk Kanadából.

GYULAI GAÁL István esetleges észak-amerikai leszarmazottait keresi Gaál Stephen az USA-ból. A kerestető dédapjának fivére 30—35 éves korában Lembergből (Lvov) vándorolt ki Amerikába 1885 körül.

TÖLCSÉR Máriát (született Nagyrév, 1925.) és kisgyermekét, aki 1945 november-decemberben született Budapesten, keresi BUDAVÁRY Emil Norvégiából.

SZABÓ Lászlót, aki 1952. július 13-án született Budapesten, (anyja neve: Sebők Terézia) és 1971. január 8-án vándorolt ki az USA-ba (Los Angeles), keresi édesanyja Budapestről, aki 1980-ban kapott tőle utoljára levelet.

TOLNAI Jánost, aki az 1960-as években a Budapest, Vili. Beniczky u. 3. sz. alatt lakott, keresi Theresia D’Ortenzio, Csonka Teréz Ausztráliából.

NAGY Olivért és Nagy Tamást (Budapesten 1924-26- ban születtek, anyjuk neve: Horváth Erzsébet), akik 1956- ban vándoroltak ki Kanadába vagy Spanyolországba, keresi LÁNG Miklósné sz. Ács Éva Áusztráliából.

TÖRÖK György (született Szászvár, 1937. június 8. an.: Veleczky Erzsébet) 1956-ban távozott Magyarországról Kanadába. Utolsó ismert lakcíme: 229, Glasgow St. Sault Ste. Marie, Ontario volt. Keresi húga, Anna, Mázaszászvárról, akinek kb. 1970 óta nem adott magáról életjelt.

IVÁNYI Ilona (született Jászberény, 1939. augusztus 18. an.: Szalóky Terézia) ápolónő 1956-ban hagyta el Magyarországot. Legutóbbi ismert lakcíme: 3732, Menterey Plne, St. Apt. 204. Santa Barbara, Cal. 93103 USA volt. Keresi édesanyja Budapestről, akinél 1971-ben járt utoljára.

WINKLER Olga 1916-17-ben született és kb. 1926-28 között vendéggyermekként került Hollandiába, Amsterdamba, egy Röntgen nevű családhoz. Keresi gyermekkori barátnője, Wiener Anna Debrecenből.

DR. KOLTAI Sándor (aki 1926-ban született Budapesten, anyja neve: Kovács Mária) ügyvéd 1948-ban hagyta el Magyarországot. Jelenleg Sydney-ben él. Keresi féltestvére, Markó Istvánná Budapestről.

BRETÁN Miklós kolozsvári operaénekes lányát, BRETÁN Juditot keresi dr. Enyedi Sándor színháztörténósz Budapestről. Bretán Judit a negyvenes évek végén Budapestről vándorolt ki az Egyesült Államokba.

HORVÁTH Sándort (született Győrszentiván, 1941. január 19. an.: Balogh Anna), aki 1956-ban távozott Belgiumba, keresi húga, Etelka Győrből. A keresett 1976 júliusában írt utoljára.

FEGYVER Imre aki 1922. április 11-én született Földesen, anyja neve: Erőss Zsófia) 1956-ban hagyta el Magyarországot, s távozott Kanadába. Utolsó ismert lakhelye: 20, Carlton St. Apt. 935. Toronto. Keresi Kovács Rózsa Bérándról.

A SZÁBÓ testvéreket ill. leszármazottaikat keresi dr. DÓMJÁN József Győrből. A keresett család Győrságról távozott 1920 — 22 között az USA-ba. Itthon földműveléssel foglalkoztak.

KÖTELES Margitot (Kökit) keresi gyermekkori barátnője, Széles Zsuzsa Belgiumból. Nevezettek 1944-48. között egy osztályba jártak a Knézich utcai leánygimnáziumban.

Kérjük kedves Olvasóinkat, akik ismerik keresett honfitársainkat, közöljék velük kérésünket, hogy vegyék fel a kapcsolatot az őket keresőkkel. A MÁGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGE készséggel továbbítja leveleiket a kerestetek - höz. Címünk: MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGE, BUDAPEST, H —1905.

11