Magyar Hírek, 1983 (36. évfolyam, 1-26. szám)

1983-02-05 / 3. szám

ERŐSS LÁSZLÓ A pe&ti uicc A MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGÉNEK LAPJA P.O.B. 292. Budapest 62. Főszerkesztő: Szántó Miklós Főszerkesztő-helyettes: Apostol András Szerkesztőség: Budapest VI., Benczúr u. 15. H—1905 Telefon: 225-405 Felelős kiadó: Teszár József 83.0131 Athenaeum Nyomda Kozma utcai üzeme, Eudapest. Rotációs mélynyomás Felelős vezető: Szlávik András vezérigazgató HU ISSN 0133—090X. INDEX: 26506 A Magyar Hírek előfizethető a Kultúra Külkereskedelmi Vállalatnál postán vagy külföldi partnereinél. Ha előfizet: kapja a Magyar Hírek Kincses Kalendáriumát. Az előfizetési dijat szíveskedjék a Magyar Nemzeti Bank­hoz (H—1850 Budapest), a Kultúra Külkereskedelmi Vállalat 024n. számú számlájára utalni csekk, iUetve bank money­­order beküldésével, vagy nemzetközi postautalvánnyal el­küldeni a Kultúra Külkereskedelmi Vállalat cimére. (H— 1389 Budapest, P. O. B. 149.) Előfizetési díj egy évre 9,— US $, légi szállítással: 18,— US $ Két évre 13.50 US $, légi szállítással 31,50 US $. Európába lcgi szállítási költség: 4,50 $ vagy a fentieknek megfelelő, nemzetközi fizetési forgalom­ban elfogadott valuta. A feladott összeg rendeltetésénél szíveskedjék feltüntetni „MAGYAR HÍREK ELŐFIZETÉS”. A KULTÜRA KÜLKERESKEDELMI VÁLLALAT KÜL­FÖLDI PARTNEREI: ANGLIA: The Danubla Book Company, B. I. Iványi, 58 Chatsworth Road, London NW2 4DD. — AUSZTRÁLIA: Cosmos Book and Record Shop. 145 Acland St. St. Kilda, Vic. 3182. — Globe Book Co. 702. George Streat Sydney, N. S. W. 2000 — AUSZTRIA: Libro-Disco. Domgasse 8. A—1010 Wien. — BELGIUM: „Du Monde Entier” S. A. Rue du Mi­di 162. 1000/Bruxelles. — BRAZÍLIA: Livraria D. Landv LTD, Caixa Postai 7943, 01000. Säo Paulo. — DANIA: Fr. Ildikó Békési, Sondervangsvej 82, 2600 Glostrup — FINNORSZÁG: Akateeminen Kirjakauppa Keskuskatu 2. SF 00100 Helsinki 10. — FRANCIAORSZÄG: Société Ba­laton. 12. Rue de la Grange Bateliére 75009 Paris IXe. — HOLLANDIA: Club Qualito.'i. Prlnsenstraat 26., Amster­dam. — IZRAEL: Gondos Sándor, Béth Hakranot, Herzl 16. Haifa — „Hadash” Kölcsönkönyvtár. Nesz Ciona St. 4. Tel-Aviv (Kodd. No. 63904). — JUGOSZLÁVIA: Fórum. Vojvode Misica broj 1. Növi Sad. — KANADA: Délibáb Film and Record Studio. 19. Prince Arthur Street West, Montreal P. Q. H2X 1S4 — Pannónia Books, P. O. Box 1017. Postal Station ,,B” Toronto. Ont. M5T 2T8. — Hun­garian Ikka and Travel Service. 1234 Granville Street, Vancouver B. C. V6z 1M4 — Europe Agency, 501—38 Ave­nue S. W. Calgary 6. Alberta — NORVÉGIA: A/S Narva­­sens Litteratur Tjeneste P. O. Box. 0140 Etterstad, Oslo. 6. — NSZK: Üjváry—Griff 8000 München 81. Titurelstr. 2. — W. E. Saarbach GmbH. Pollerstrasse 2. 500 Köln 1. — Musica Hungarica 8000 München 40. Rümann str. 4. — OLASZORSZÁG: Licosa. Via Lamarmora 45. 50121. Firen­ze. — SVÁJC: Magda Szerday, Teichweg 16. CH—4142 Münchenstein. — SVÉDORSZÁG: Esselte Tidskriftscentra­­len P. O. Box 62. S—10120 Stockholm. — USA: — Center of Hungarian Literature 4418 —, 16th Avenue Brooklyn N. Y. 11204. — Hungarian Books and Gifts Shop 216 Somer­set Street, New Brunswick, N. J. 08901. 1899 — Otto's Import Store, 2320, W. Clark Ave-Burbank. Ca. 91506. — Püski—Corvin, 1590 — 2nd Ave, New York, N. Y. 10028. — VENEZUELA: Luis Tarcsay, Calle Iglesia Ed Villoria. Apt. n./21. Caracas. Magyarországon a lap előfizethető a Posta Központi Hír­lap Irodánál, 1900 Budapest, V., József nádor tér 1„ vag5’ postautalványon, és átutalással a KHI 215-96162 pénzforgal­mi jelzőszámra. Belföldi előfizetés egy évre: 180 forint MEGRENDELÉS Megrendelem a Magyar Hírek című lapot □ egyévi időtartamra □ kétévi időtartamra □ Az előfizetési díjat ................ egyidejűleg át­utaltam a MAGYAR NEMZETI BANK-hoz (H— 1089 Budapest P. O. B. 149) a Kultúra Külkereske­delmi Vállalat 024/7. számú számlájára. □ Az előfizetési díjat ................ egyidejűleg csek­ken küldöm. Kelt: ClM: (Kérjük, címváltozását is ezen a lapon közölje.) NÉV: Számtalan tanulmány, pszichológiai elemzés született már a viccről. Freud, Bergson és má­sok igyekeztek megfejteni a vicc lényegét. Ha őszinték akarunk lenni, a döntő az: jó vagy rossz a vicc. S hogy miért ilyen, s miért olyan, nem is érdemes kutatni. Tisztában van ezzel a közelmúltban megjelent „humorológiai tanul­mány” szerzője, Erőss László is, aki könyvét a viccek és elméletek könnyű koktéljának ne­vezte, a pesti vicc történeti divatbemutatójá­nak. A pesti vicc 1873. október 30-án 11 óra 04 perckor született. Az időpont gyanús módon egyezik Buda­pest megszületésének (három városrész groteszkül ünnepélyes egyesülésének) nap­jával és percével? Igen, a vicctörténészek meg is fogják támadni ezt az önkényesnek látszó dátumot. Elképzelhető például olyan humorológus, aki nem Budapest megszüle­tésének órájához kötné, hanem éppen 1868- ra. tenné a pesti vicc születésének évét, ami­kor az első igazi vicclap megjelent Pest— Budán, a hetven évet megélt Borsszem Jan­kó — s ez esetben Agai Adolf főszerkesztő úr lenne a pesti vicc atyja. Vagy inkább Jókai élclapjával, Az Üstökössel tűnt fel Pest fölött az, amit most utólag pesti vicc­nek nevezünk? (Ez viszont tíz évvel koráb­bi születésnapot sugallna!) Mások a legel­ső magyar szatirikus hetilap megjelenésé­től, 1848-tól számítják életrajzának kezde­tét: szerintük Lauka Gusztáv lapja, a Cha­­rivari-Dongó tette a viccet „pestivé”. Mielőtt a kérdőjelek nyakunkra tekered­­nének, még egyszer megerősítjük: ezer­­nyolcszázhetvenhárom, október harminca­­dika, tizenegy óra négy perc: „vicctörténeti kutatásaink szerint” ez a hiteles időpont. Ugyanis: a három Duna-parti kisváros amatőr viccfaragói, az első pesti kávéházak viccelődő bennszülöttei, az adomázva bo­­rozgató budai öregurak 1873-ig a város­­egyesítés nagy pillanatáig inkább csak a régi szép idők földszintes humorát, a tábla­bíróvilág ittfelejtett s alacsonyan szárnyaló „élczeit”, a Bach-korszak lassan hömpölygő anekdotáit próbálták átmenteni egy dina­mikusan fejlődő nagyváros kávéházaiba, szalonjaiba és kiskocsmáiba. Nem kevés si­kerrel: megírja a Népvilág, hogy „ha vidám társaságban vannak, úgy szikráznak a tré­fák, hogy az emberek a székről forognak le a kacagás miatt, csorognak a könnyek az orcákon, s az öregurak mellényén felpat­tannak a gombok a rázkódás miatt.” S miközben áradt humorukból a vidéki­esség, türelmetlenül várták, hogy a város­­egyesítéstől megszállja vicceiket is valami­féle világvárosi ihlet. Nos, ennek ígéreté­ben ölelkezett össze Pest lobbanékony szel­leme Buda és Óbuda aluszékonyabb hangu­latával. Itt van mindjárt a Bolond Miska ünnepi számában egy „jóízű tréfa”, az első jelleg­zetesen budapesti hír: A Lánczhídon álló rendőr észrevette, hogy egy öregúr öngyilkossági szándékkal be akar ugrani a Dunába. Hanem az aggas­tyán nem bírta magát átvetni a korláton. A figyelmes rendőr segítségére sietett az öreg­nek, s átemelé őt a karfán. Európa mely városában vannak ilyen udvarias rend­őrök? Milyen is volt aznap Budapest, amikor az első pesti viccek megszülettek? Pesten 6222 ház áll, a Belvárosban több­nyire már emeletesek, de Budán még min­dig csak 81 kétemeletes ház van. És az egész városra rányomja bélyegét valami rendezetlenség, valami habarccsal hivalko­dó, s — mint száz évvel később Vörös Ká­roly írja — „túlságosan szegényes, kevéssé reprezentatív” építészeti stílusegyveleg. Negyedóránként végigkocog egy-egy ló­vasút a síneken — kéjutazás volt akkori­ban végigdübörögni ezen a kétlóerős masi­nán, hiszen a kerületközi útikaland két órán át tartott, és egy munkásnő félnapi bére volt a viteldíj. Menet közben ráértek megszületni az első közlekedési viccek. Például ez: — Kalauz úr, nem tudna gyorsabban men­ni? — Tudnék bíz én, de nem hagyhatom itt ezt a franczos járgányt! * Házasságtörések, a modern művészet fur­csaságai, anyós, mozi, divat, bolondház — ekörül járt a hétköznapi, az átlagos viccal­kotó fantázia Pesten a múlt század utolsó perceiben. — Meddig illik egy nőnek, esőben, felemel­ni a szoknyáját? — Harminc éves korig. — Én nem ismerek más nőt a feleségemen kívül, nekem elhiheti! Én nem ismerek senkit az én Jolánkámon kívül! — Meghiszem azt! — Hogy érti? Mi az, hogy „meghiszem azt”?! — Na hallja? Ha ismert volna más nőt, akkor elvette volna a Jolánkát? * Házasságközvetítőnél. — Ennek a nőnek az anyja már a fényké­pen is undorító! — Na és? Nem őt veszi el! — De a nő is ronda és öreg! — Na és? Legföljebb biztos, hogy hű ma­rad, ha egyszer a kutyának se kell! — No de pénze sincs! — Pfuj, maga milyen anyagias! — No de még púpos is! — Erre aztán fel­pattan a házasságközvetítő: — Na hallja! Hát semmi hibája ne le­gyen ...? * És lassan belecsúszik a vicctörténelem az első világháborúba: Sorozó orvos előtt a Pesti Svejk, aki nem olyan cseles, mint a prágai, de ugyanúgy utál a frontra menni. Megkérdezi az Orvos: — Van valami baja? — Még hogy van-e? A gyomorfekélyem naponta bevérzik, a tüdőm egy rossz szi­vacs, a lábam fordítva van beakasztva és félvak vagyok. — Alkalmas! Magának megváltás lesz a hősi halál! (Folytatása következő számunkban) 31

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom