Magyar Hírek, 1983 (36. évfolyam, 1-26. szám)
1983-11-26 / 24. szám
INTER PRE EGY KIS HAZAI... ... és egy kis nemzetközi — hazai nyelven Az INTERPRESS MAGAZIN tükör a nagyvilágról magyar nyelven. Minden példánya felér egy kisebb könyvtárral. (Számonként kb. 190 oldal) Irodalom, művészet, tudomány, érdekességek, hasznos tanácsok. Megjelenik havonta. Kérésére készséggel küldünk mintapéldányt. Budapest, 1022 Mihályfi Ernő u. 14. MEGRENDELÉS Megrendelem az INTERPRESS MAGAZIN című lapot egy évre. Név: .................................................................. Cím:.................................................................. — Az előfizetési díjat, 30 s összeget átutaltam a Magyar Nemzeti Banknál vezetett BC-401-6306-144-1 sz. számlájukra. — Mellékelten küldöm csekken az előfizetési díjat.........................összegben Dátum: .......................................................... aláírás Minden kedves ügyfelünknek kellemes karácsonyi ünnepeket, boldog és eredményekben gazdag új évet kívánunk! ORSZÁGOS TAKARÉKPÉNZTÁR IKK A (levélcím; H-1876 Budapest) SZALONSPICC A szalonspicc jelen esetben nem a vendé- berlini . . . Kezdettől fogva igényesebb, fényegek fogadására használatos, díszesen berendezett szoba hegyes szögű alakzatát jelenti (Magyar Értelmező Kéziszótár 1244. lap), magyarázata sokkal inkább így szól: „A szalonspicc csupán jókedvben megnyilvánuló enyhe ittasság.” De kár is ennyi időt vesztegetni a magyarítással, foglalkozzunk a Zeneműkiadó kottájával, amelyhez a népszerű író-konferanszié, Kellér Dezső írt beköszöntőt, Alpár Ágnes színháztörténész pedig tanulmányt A kupiék és sanzonok nyomában címmel. És ami a két próza között énekelhető és zongorázható, az több mint két tucat régi-régi kupié és sanzon. A címadó kupié (Dékán Frigyes zenéje és Szécsén Mihály szövege) a felejthetetlen Kabos Gyula műsorából való, és így kezdődik: „Vagyonom nem volt. hitelem nincsen, s ragyogó kedvem van, van bennem egy szalonspicc, ez aztán a jó vicc! Fütyülök erre, fütyülök arra, amikor spiccem van, S azt mondják, hogy ilyenkor szexepilem van ...” Nosztalgia a javából ez a kupié meg a többi is. És akik szerzették és énekelték, nagyanyáink. ha nem dédnagyanyáink ifjúságát idézik: tehát a századfordulót és annak első két évtizedét, „mely a művészeteknek rendkívül gazdag, változatos és termékeny időszakát jelentette. Ekkor gyönyörködtek Gulácsy Lajos és Rippl-Rónai József képei előtt, csodálva hallgatták Ady és Babits verseit, ekkor merültek el Krúdy Gyula regényeinek különös világában — ahogyan a tanulmány szerzője eligazítja az olvasót —, amikor is 1907-ben megnyílt az első állaftdó jellegű magyar kabaré, a Bonbonniere.” A cabaret francia elnevezése meghonosodott a magyar nyelvben, de a műfaj változata bizonvos eltéréseket mutat a nyugati modelltől. Kosztolányi Dezső így jellemzi később: „A mi kabarénk nem montre-martrei diák csapszékek friss szellemességét és bájos kajánságát szólongatja mint a párizsi, nem véres, nem halálos, nem idegcsigázó, mint a sebb és kényesebb, irodalmibb, mindegyiknél. Egy kis nép szellemi fényűzésével rendeztük be. Alig van kitűnő írónk, akinek neve ne szerepelt volna műsorán, s ezt ne tekintette volna megtiszteltetésnek, mert nem szállt le hozzá, hanem magához emelte.” Hogy ki írta a legszebb kabaréverseket? Szép Ernő. És a legvidámabbakat? Heltai Jenő. S Gábor Andor is elkövetett jó néhányat ami — az ő szavaival — „évekig meg tudott élni a maga emberségéből”. „A kabaré nálunk egész zeneszerző gárdát nevelt fel. Az úttörés érdeme Szirmai Alberté, aki elsőül adta meg a kabarédalnak azt a graciózus könnyedséget és a zenében is csattanó viccet, ami később szabállyá vált. Öt követték Nádor Mihály és Reinitz Bála. Külön érdemei vannak Hetényi Heidlberg A1-. bertnek és Kálmán Imrének is” — így Gábor Andor. És sorolhatnánk még neveket: Zerkovitz Béláét, Ernőd Tamásét, Márkus Alfrédét, Buday Dénesét és másokét. És az előadók közül? Medgyaszay Vilmáét persze, hogy csak egyet említsünk. Már 1916-ban ezt írták róla: ,,A legszebb magyar sanzonok nem születtek volna, ha költőjük előtt nem lebeg a művészi előadásnak az a korlátlan lehetősége, amelyet kétségen kívül az egész kontinensen Medgyaszay Vilma képvisel. A legszebb kabarémuzsikák nem keltek volna szárnyra a zongorából soha, ha a komponistát az ő eredeti énekelőadói tehetsége nem inspirálja . . .” A csodálatos Mimi műsorából több sanzon szerepel a kottában, dúdolhatjuk, zongorázhatjuk kedvünkre. És ámulva-bámulva nézegethetjük a korabeli fényképeket, plakátokat, kottacímlapokat, metszeteket és az 1948- ban Amerikában elhunyt világhírű művész. Major Henrik pompás karikatúráit e műfaj hírességeiről. A Szalonspicc szerkesztője, Vas Gábor az ő emlékét is felidézi. — h — MAJOR HENRIK KARIKATÚRÁI A .MODERN SZÍNPAD. TACIAIRÓI. 29
