Magyar Hírek, 1983 (36. évfolyam, 1-26. szám)
1983-11-26 / 24. szám
Magyarok a téli olimpiákon Mind jobban közeledik 1984. február 8., a XIV. Téli Olimpiai Játékok megnyitásának napja. A szervezők a közelmúltban, a tornász-világba j nokság alkalmával Magyarországon is bemutatkoztak .„Tőlünk akár meg is kezdődhetnének a versenyek” — jelentette ki a versenypályákat és a vendégváró várost bemutató k’állítás megnyitóján Ante Sucsics, a szervező bizottság főtitkára. Jugoszlávia még 1978 májusában, Athénban kapta meg a rendezés jogát. Mindebben komoly szerepet játszott az 1983 tavaszán elhunyt dr. Csanádi Árpád, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tisztségviselője, későbbi sportigazgatója. A pályázat benyújtása előtt sok hasznos tanáccsal látta el a város képviselőit, majd később a szervező, előkészítő munkában nyújtott segítséget. A magyar sport már az első. 1924-ben Chamonix-ban rendezett téli olimpián is képviseltette magát, de néhány valóban kiváló műkorcsolyázó páros és jégtánckettős sikeres szereplését leszámítva nem sok babér termett versenyzőinknek. A téli játékokon szerzett hat magyar érem közül egyetlen sem volt arany, a magyar versenyzőknek kél ezüst és négy bronz jutott. A Kékessy, Király műkorcsolyázó páros a szép hagyományokat folytatva 1948-ban végzett a második helyen, a második ezüstöt pedig a Regőczy, Sallai kettős szerezte a csak 1976 óta műsoron szereplő jégtáncban. A Rotter, Szollás páros és a Nagy testvérpár két-két alkalommal 1932-ben és 1936-ban illetve 1952-ben és 1956-ban lett bronzérmes a páros műkorcsolyázásban. Ezeknek a téli érmeknek külön története van. A Kékessy Andrea, Király Ede páros kibontakozását például a háborús időszak akadályozta. Első, s egyetlen olimoiai fellépésük során St. Moritzban ráadásul erős hóesésben futottak, s a pontozók a jobban ismert belga kettőst részesítették előnyben. Egy esztendővel később azután a világbajnokság megnyerésével vigasztalódhattak. Az egyéniben is kiváló teljesítményre képes Király Ede pedig az olimpiát követő két világbajnokságon Párizsban és Londonban egyaránt második lett a kiváló amerikai Richard Button mögött. Később a páros mindkét versenyzője külföldön. Ausztráliában, illetve Kanadában telepedett le. Király Edéről később is hallottunk, hiszen a hatvanas évek világbajnokának, Don Jacksonnak volt edzője egy ideig. Tulajdonképpen a Regőczy, Sallai jégtánckettőst is csak pontozói tévedés fosztotta meg Lake Placidben a megérdemelt aranyéremtől. A rendkívül elegánsan táncoló magyar kettős azután alig néhány héttel az olimpia után mintegy kárpótlásként már világbajnoki címhez jutott Dortmundban, pedig sokan állították, hogy az olimpiai aranyérmet sokkal jobban megérdemelték volna. A jégtánckettős a világbajnokság megnyerése után a hivatásosok táborába lépett. Két esztendőn át szerepeltek az Egyesült Államokban, s mostanában is indulnak egy-egy profi versenyen. Regőczy Krisztina edzősködik, Sallai András pedig régiségkereskedést nyitott a belvárosban. A duplázó párosok közül Rotter Emília már régebben elhunyt, Szollás László a budapesti sportorvosi intézetben tevékenykedett, alig egy éve halt meg, a Nagy testvérpár edzője is volt. A Lake Placidben és Garmisch Partenkirchenben rendezett olimpiák között három esztendőn át legjobbnak bizonyultak a világbajnokságokon, csak éppen az olimpián nem sikerült feljebb kapaszkodnak a dobogón. A kedvenc tanítvány, Nagy László különben nemcsak a jégen követte Szollás László példáját, ő is az orvosi hivatást választotta, ma a sportkórház laboratóriumának vezető főorvosa. Marianne húga a visszavonulás után egy ideig a magyar jégrevüben lépett fel, majd edzősködni kezdett, s jelenleg Jászberényben, a Hűtőgépgyár műjégpályáján neveli a fiatalokat. Még egy versenyző kívánkozik a legjobb magyar téli sportolók felsorolásába, s ez Pajor Kornél, a Svédországban letelepedett gyorskorcsolyázó. A rendkívüli tehetségű korcsolyás ugyan egyetlen olimpiai szereplése alkalmával „csak” negyedik lett St. Moritzban, de egy esztendővel később, 1949-ben előbb világrekordot futott kedvenc távján a 10 000 méteren, majd világbajnok lett. A magyar gyorskorcsolyázás eddigi egyetlen világbajnoka, aki az egyik stockholmi tervező iroda mérnökeként dolgozik, s családjával együtt több ízben járt idehaza látogatóban. A magyar sport utoljára 1964- ben, a szomszédos ausztriai Innsbruckban rendezett téli játékokon vett részt nagyobb létszámú küldöttséggel, ahol gyorskorcsolyázók, műkorcsolyázók, sízők rajtoltak, sőt a jégkorongcsapat is ott volt a mezőnyben. Azóta csak mini együttesek utaztak ki, de az időközben svájci férjet választott, és odakint letelepedett Almássy Zsuzsa, valamint a már említett Regőczy, Sallai jégtánckettős révén nagyon jól szerepeltek. Jelenleg a küldöttség két érdekes egyénisége Hunyadi Emese, az ifjú gyorskorcsolyázó bajnoknő és Kozma Péter, a Svájcban született és élő, de magyar színekben versenyző alpesi síző. A tizenhat esztendős Hunyadi Emese műkorcsolyázóként kezdte, de ügyetlennek tartva a gyorskorcsolyázókhoz irányították, ahol kibontakoztathatta tehetségét. Sorra javította a felnőtt rekordokat is, és elsősorban a legrövidebb távon, az 500 méteren lehet ott a legjobbak között. A huszonegy esztendős Kozma Péter Zürichben él. Édesapja hivatását követve orvosnak készül. De nemcsak civilben, hanem a sportban is követi apja, vagy inkább szülei példáját. A fogorvos papa. Kozma Ottó itthon válogatott síző volt, a mama, Bókay Zsuzsa kerámikus is több magyar bajnoki cím tulajdonosa. A papa sportbeli tudásának emlékét még filmszalag is őrzi. A Déry Tibor sikeres regényéből készült filmben — „Simon Menyhért születése” — Kozma Ottó száguldott le a havasokból — természetesen síléccel — orvosért. .. Péter fia jobban, eredményesebben űzi ezt a szép, idehaza is egyre népszerűbb sportot. Az elmúlt téli idényben versenyzett először magyar színekben, és a Szófiában megrendezett téli Universiadén, a főiskolások világbajnokságán hajszállal szorult le a dobogóról a műlesiklás eredményhirdetésekor. „Majd legközelebb sikerül” — mondta ekkor bizakodva Kozma Péter. De hogy ez a legközelebb mikor, talán már a téli idény egyik Világ Kupa viadalán, vagy éppen a téli olimpián következik el — nem tudni. Mindenesetre a magyar sport kedvelőinek most már érdemes lesz jobban átnézni az alpesi síversenyek eredménylistáit, és a televíziós közvetítésekre is jó lesz figyelni. A Kozma név magyar színekben versenyző svájci állampolgár, zürichi orvostanhallgatót takar. Hiába, ma már ez is természetes, s azt hisszük, így van ez rendjén! VAD DEZSŐ 26
