Magyar Hírek, 1983 (36. évfolyam, 1-26. szám)
1983-11-26 / 24. szám
SZOBORAVATÁS A tavaly elhunyt Szentmihályiné Szabó Mária írónő könyvei, amelyeket a Református Sajtóosztály jelentetett meg a közelmúltban, kedves olvasmányaivá lettek nemcsak a történelmi nagy személyiségeket kedvelő idősebb olvasók körében, hanem a bibliai ihletésű ideálok iránt szomjazó fiatalok körében is. Személyének és életművének állított emléket a Duna melléki Református Egyházkerület Ráday Kollégiuma, az írónő mellszobrának leleplezésekor, szeptember 6-án, a Ráday Gyűjtemény könyvtártermében. Azért éppen itt, mert élete során az írónő ebben a könyvtárban, az olvasóteremben gyűjtött hosszú éveken át anyagot készülő írásaihoz. És ugyanakkor itt helyezte el regényeinek kéziratát is, más irataival együtt. A szobrot, amely Várady Lajos győri szobrászművész alkotása, az olvasóteremben helyezték el. Ez azt is kifejezi, hogy a könyvtár a ma élő nemzedék számára is élő és ható szellemi-lelki műhely. Ünnepi beszédében dr. Tóth Károly püspök találóan jellemezte az írónő munkásságát, amikor azt mondta, hogy „egész nemzedékre gyakorolt nevelő hatást és sok ezer olvasó elé állított követendő példaképet. A református és nemzeti nevelésnek, a jellemformálásnak, a mélyebb és az igazabb, a krisztusi emberségnek volt a hűséges képviselője és munkálója.. A mellszobor az amerikai magyar református egyházak ajándéka. Az ajándékozók nevében dr. Bütösi János bridgeporti lelkész, az amerikai Kálvin Egyházkerület püspöke szép levelet írt, amit Csiszár Alajos, az írónő munkásságának avatott kutatója olvasott fel. Szépen ívelő írói pályafutásáról dr. Bottyán János, a Confessio felelős szerkesztője rajzolt fel hiteles képet. Az írónő műveiből pedig Jancsó Adrienne kiváló művész olvasott fel részleteket. Az amerikai magyar református egyházak koszorúját Felsőőry Béláné Szabó Alice helyezte el. A Gyűjtemény nevében dr. Benda Kálmán főigazgató vette át a szobrot. KOMLÓS ATTILA SZlr\MIHAl.Y!\, Sí \ 30MARri. A GYERMEK ÁLLAMPOLGÁRSÁGAKOSZORÚZÁS AZ ELLENÁLLÓK EMLÉKÉRE A koszorúzók (jobbról balra) dr. Horváth János és Horváth Linda (USA), Berend György, Jenei László, Várbíró Ferenc, Boldog Gyula, Bondor Vilmos (USA) Bensőséges hangulatban gyülekezett vagy 40 ember Budapesten, a XI. kerületben levő Feneketlen tónál felállított antifasiszta ifjúsági emlékműnél. Néhány Amerikában élő és most hazánkban tartózkodó magyar tisztelgett az ellenállási mozgalom fiatal hősi halottainak emléke előtt. Éppen egy évvel ezelőtt avatták fel Illés Gyula szobrászművész több mint hét méter magas nonfiguratív és mégis mindenki számára azonnal érthető művét. Hat budapesti egyetem — a Közgazdaságtudományi Egyetem kezdeményezésére — kívánta megörökíteni volt hallgatóinak ellenállási küzdelmét. Az emlékmű tövében fekvő két hatalmas kő egyikének ólombetűs felirata ezt fogalmazza meg tömören. „A Magyar Ifjúság Szabadságfrontja harcainak és hősi halottainak emlékére — 1944”. A másik kövön a Szózat parancsa áll: „Hazádnak rendületlenül légy híve óh magyar .. Koszorút helyezett el az emlékmű tövében dr. Horváth János, az indianapolisi Butler Egyetem közgazdász professzora, aki több hónapos kutatóelőadó úton van itthon az Egyesült Államok és Magyarország között fennálló tudományos egyezmény keretében, s aki 1944-ben a Szabad Élet Diákmozgalom egyik vezetője volt. Ugyancsak koszorúzott Bondor Vilmos (Kalifornia), volt főhadnagy, egykori helyettese annak a Mikó Zoltán vezérkari századosnak, aki rendkívüli konspirációs képességénél fogva lehetővé tette a legnagyobb lélekszámú ifjúsági ellenállási alakulat, a Görgey zászlóalj megszervezését. A koszorú szalagján Sztáray Zoltán — ugyancsak Kalifornia — neve is szerepel, aki — minthogy nem tudott hazajönni — dr. Boldog Gyulát, régi barátját kérte meg, hogy helyettesítse az ünnepi aktusnál. Dr. Vatai László kanadai református lelkész, aki ugyancsak a Szabad Élet Diákmozgalom egyik vezetője volt, 36 év óta először látogatott haza. ő is elhelyezte virágait az emlékművön. A koszorúzáshoz csatlakoztak a Munkácsy Mihály utca 21. néven ismert ellenállási csoport képviseletében Jeney László, Várbíró Ferenc és dr. Berend György, akik az emlékmű egyéves felavatásáról akartak így megemlékezni. Volt, aki most azonosította egykori Margit körúti cellatársait, 39 év után először találkozva. Közben kézről-kézre jártak „A Magyar Diákok Szabadságfrontja” című, egészen frissen megjelent könyv példányai. Ez a könyv M. Kiss Sándor és Vitányi Iván tollából az emlékmű történelmileg hiteles hátterét nyújtja. DR. ZIMANYI TIBOR A Magyar Ifjúság Szabadságfrontjának emlékműve FOTO: GOCZE TIBOR A születés tényével a gyermek állampolgárrá válik, de hogy milyen állampolgárságot szerez, az a jogi szabályozástól függ. A magyar állampolgársági törvény értelmében a magyar állampolgárság megszerzésének „legáltalánosabb módja” a születés. A törvény első paragrafusa úgy rendelkezik, hogy „magyar állampolgár az, aki magyar állampolgár szülők gyermeke." Ezt az alapelvet nevezik a ius sanguinis elvének, ami azt jelenti, hogy az a gyermek, akinek egyik szülője magyar állampolgár, a születési helyétől függetlenül megszerzi a magyar állampolgárságot. Ha a gyermek külföldön születik és egyik szülője magyar állampolgár, a másik pedig külföldi, a magyar állampolgár szülő után magyar állampolgárságot szerez. Amennyiben a gyermek külföldön él és a külföldi állampolgárságú szülője után is állampolgárságot szerez, akkor megilleti a magyar állampolgársági kötelékből való elbocsátás kedvezménye. Ilyen esetben a gyermeket — kérelemre — a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a magyar állampolgárságból — ha az állam érdekét ez nem sérti — elbocsátja. Ezt a kiskorú — 18 évet még el nem ért — gyermek törvényes képviselője útján kérheti. A magyar állampolgársági rendelkezések — a többi európai állam jogával megegyezően — a ius solit csak kisegítő elvként ismeri. Ha ugyanis ez elől elzárkóznánk, a hontalan szülők gyermekei is hontalanakká válnának! A ius soli alapján a Magyar Népköztársaság területén születéssel az a gyermek is magyar állampolgárságot szerez, akinek a szülei hontalanok és így szülei után leszármazással sem magyar, sem külföldi állampolgárságot nem szerzett volna. Így szerzett állampolgárságát csak addig tartja meg, amíg külföldi állampolgársága be nem bizonyul. A leszármazás útján való magyar állampolgárság szerzéséhez igen közel áll a kiskorú honosítása, illetőleg visszahonosítása. Ha a külföldi állampolgár szülő kéri honosítását, illetőleg visszahonosítását, a honosítás, illetve visszahonosítás kiterjed a kiskorú gyermekre is. Kivéve, ha a szülői felügyeletet gyakorló szülő kifejezetten kéri, hogy honosításának, illetőleg visszahonosításának hatálya ne terjedjen ki kiskorú gyermekére. Magyar állampolgárrá válik továbbá a nem magyar állampolgár szülő gyermeke, ha a magyar állampolgárságú másik szülő teljes 'hatályú apai elismerő nyilatkozattal, vagy az apaságnak bírói úton való megállapításával a gyermek apja lesz, vagy utólagosan az anyával házasságot köt. Említésre méltó az az eset, amikor a külföldön tartózkodó szülő súlyosan vét az állampolgársági hűség ellen, vagy súlyos bűncselekmény miatt magyar, vagy külföldi bíróság jogerősen elítélte. Ilyenkor az Elnöki Tanács megfoszthatja magyar állampolgárságától. Ez esetben azonban a megfosztás automatikusan nem terjed ki sem a házastársra, sem a gyermekre. DR. BESNYÖ KAROLY A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ELNÖKI TANÁCSÁNAK MUNKATÁRSA 6
