Magyar Hírek, 1983 (36. évfolyam, 1-26. szám)

1983-11-26 / 24. szám

BÉKENAGYGYŰLÉS BUDAPESTEN

Nagyszabású békenagygyűlés színhelye volt a Budapest Sportcsarnok. A főváros lakosságának képviseletében tízezren gyűltek össze, hogy kifejezzék békeakaratukat, s csatlakozva a világ közvéleményéhez követeljék a rakétafegyverek telepítésének befagyasztását, a meglevők számának csökkentését a kölcsönös biztonság és az egyenlőség elve alapján

A nagygyűlést műsor vezette be; Szent-Györgyi Albert, Váci Mihály, Simon István, Gyurkó László szövegeivel, a híres John Lennon dallal: Őrizd a békét.

Ezután Dr. Maróthy László a nagygyűlés elnöke, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a budapesti pártbizottság első titkára üdvözölte a résztvevőket, majd többen szóltak arról, mit jelent számunkra a béke.

Dr. Hollán Zsuzsa akadémikus elmondta, hogy a növekvő feszültség, az emberiséget fenyegető számtalan borzalom nyitotta meg a világon dolgozó orvosok előtt a közeledés, az egymásra találós útját. E hivatásnak a képviselői, éppen speciális képzettségük miatt tudják, hogy milyen következményei lennének az emberi szervezetre egy nukleáris katasztrófának.

Keresztury Dezső akadémikus, a Országos Béketanács tagja, a Magyarok Világszövetsége alelnöke, a múlt történéseire, az egykori borzalmakra irányította rá a hallgatóság figyelmét. Állást foglalt az erőszak ellen, a terror és minden olyan tettel szemben, amely méltatlan az emberhez.

Ezután Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára mondott beszédet. Egyebek között hangoztatta:

1. Tízezer budapesti

a békenagygyűlésen

2. Keresztury Dezső beszél (Tőle balra Pozsgay Imre, a HNF Országos Tanácsának főtitkára, a kép jobb szélén Maróthy László, az MSZMP budapesti bizottságának első titkára)

3. A nagygyűlést bevezető műsorból

FOTO: BALOGH P. LÁSZLÓ

— Az ésszerűség azt diktálja, hogy bízzunk a harmadik világháború elkerülhetőségében. Terveinket csak ehhez a reális lehetőséghez mérhetjük. Ám ez a lehetőség nem elégíthet ki bennünket, mert ha csak további fegyverkezési hajszával teremthetjük meg az egyensúlyt, akkor ezért a törékeny békéért túl drága árat kell fizetnünk: fennmarad a veszély, a kockázat szorongató érzése, és egy meddő vállalkozásba kimerülnek az

emberiség jobb célokra alkalmas termelőerői.

Amikor a háború és a béke válaszútja előtt állunk, nem túlzás figyelmünk körét az egész világra kiterjeszteni. Csak így foghatjuk fel személyes részvételünk lehetőségét, és jelentőségét minden Földlakó sorsának alakulásában. De amikor a békéért való tettnek, a cselekvésnek van itt az ideje, szűkebbre vonjuk ezt a kört. A szem határa a nemzet, a haza határáig terjed. Ha valódi tettre készülünk, akkor családban, népben, nemzetben gondolkodunk.

— Magyarország ma nagyságát meghaladó mértékben pozitív szerepet játszik az országok, népek közötti kapcsolatok építésében. Nemzetközi kapcsolatainkat a feszültségek növekedése idején is fejlesztettük, külpolitikánkban az enyhülés eredményeinek megóvására törekedtünk és törekszünk.

2