Magyar Hírek, 1983 (36. évfolyam, 1-26. szám)
1983-11-12 / 23. szám
MEGfEKETIOETT REGI LÁMPÁIT ÍOO EVES A GYUFAGYÁR SZEGED A 125 ÉVES SZEGEDI GYUFA Albert Einstein fizikust, a relativitás elméletének megalkotóját, egy ízben megkérdezték, mi a modern kor legnagyobb találmánya? A vá-' lasz rövid volt: a gyufa. Ma az öngyújtó és az elektromos gázgyújtó korában vajon ki hinné, hogy Magyarországon — ahol a gyufa, Irinyi József találmánya először lobbant lángra — naponta 2,5 millió doboz talál vásárlóra, s e mennyiség fele a Gyufaipari Vállalat 125 éves szegedi gyárából kerül ki. 1658. szeptember 11-én Szeged „polgármesteri helynöke" 1259. sz. alatt engedélyt adott Neubauer József gyufakészítőnek (Budai orill. Nemzetközi GYUFAIPARI KONFERENCIA Budapest 1983 IX. 19-23. szágút 1821. sz.) a város belterületén gyufa készítésére. A 32 éves mester, aki egy csongrádi gyufakészítőnél 6 év alatt sajátította el a szakmát, néhány fővel megkezdte, kezdetleges módszerekkel, kétféle gyufa: a kénes és a foszforos gyártását. 1870-ben Preier Miksa vette át az üzemet, és átköltöztette a város belterületéről Rókustelepre, ahol 1879-ben már mintegy 150 főt foglalkoztatott. 1882-ben, a Pálfi család vette át a gyárat, amelyet a kornak megfelelően modernizáltak. Külön vegyészeti laboratórium is működött, s a Szegedi Kereskedelmi és Iparkamara jelentése szerint a környéken a szegedi gyufagyár készítette a legkorszerűbb gyufát, mivel viszonylag modern berendezéssel dolgozott. 1909- ben Pálfi Lipót és neje eladta a gyufagyárát, amely részben külföldi tőkével üzemelt tovább. 1910- ben kazánrobbanás következtében az üzem teljesen elpusztult. Az új gyár rövidesen felépült, és - az 1911. évi V. törvénycikk értelmében megtiltott sárgafoszforos gyufa gyártását megszüntetve - áttért a foszforszesz-kviszulfidos és vörösfoszforos gyufa gyártására. 1921—22-ben a szegedi régi gyártelepet korszerűsítették, a korábbi gyufagyártó gépeket teljesen kicserélték, és helyettük az akkori legkorszerűbb gépeket szerezték be. A gépek egy része (mártó-töltő, néhány famegmunkáló gép) ma is üzemel. 1928-ban a svéd gyufatröszt a magyar földbirtokieform céljára 36 millió dollár kölcsönt ajánlott fel a magyar kormánynak, amelynek ellenében 50 évre megszerezte a magyarországi gyufamonopóliumot. A svéd tröszt valamennyi gyufagyárat megvásárolta, így a szegedi gyufagyárat is, és 1928 auusztusától magyar gyáraiból fedezte a magyar gyufaszükségletet. Az új gyárépületben elhelyezett géppark növekedése és korszerűsítése ugrásszerűen emelte a termelést és a termelékenységet. Ettől az időtől kezdve a felszabadulásig lényeges változások a gyár fejlesztésében nem történtek. 1949. december 29-én a szegedi gyufagyárat is államosították Szegedi Gyufagyár Nemzeti Vállalat néven. Megkezdődött a technikai és technológiai fejlesztés. A gyár 1950-ben már 130 millió dobozon felüli mennyiséget gyártott, egy év múlva pedig immár 158 millió doboz gyufa hagyta el a szegedi gyárat. A Szegedi Gyufagyár 1952. április 1-től 1954. szeptember 30-ig önálló vállalatként dolgozott, azóta a Gyufaipari Vállalat 2. sz. telepeként üzemel. A Gyufaipari Vállalat szegedi üzeme az elmúlt időszakban sokat fejlődött. A hazai két gyufagyár között munkamegosztás jött létre. A budafoki üzem a lehetőségekhez mérten exportra is termel, ezért a hazai szükséglet zömét a szegedi gyár elégíti ki. A Gyufaipari Vállalat szegedi telepe naponta 1 millió 200 ezer doboz gyufát gyárt, éves nyárfarönk szükséglete 5000 köbméter. A gyufát világszerte nemcsak gyújtásra használják, dobozát sokan gyűjtik. Roosevelt, az Egyesült Államok egykori elnöke, 50 000 gyufacimkét őrzött gyűjteményében. A szegedi gyufagyár nyugdíjasa, Taraba Lajosné 30 albumban gyűjtött sok ezer címkéjét a gyár központjában őrzik. Ezeket - mint tervezik - egy házi múzeumban szeretnék bemutatni. PAP JANOS (A Figyelő cikke nyomán) REPRODUKCIÓ: NOVOTTA FERENC A svéd érdekeltség családi dinasztiákkal működtette a gyárat, általában nagycsaládosokat foglalkoztattak, s ezáltal egyrészt magasabb jövedelemhez jutott á'cstflád, másrészt a szülői tekintély is fegyelmezte az ugyancsak ott dolgozó gyermekeket. 25
