Magyar Hírek, 1983 (36. évfolyam, 1-26. szám)

1983-10-29 / 22. szám

HAZATÉRT LEVELEK PÁLYÁZATI FELHÍVÁS! Értékes irodalmi kincsek kerül­tek vissza hazánkba. Kölcsey Ferenc több, mint hetven levelét ajándé­kozta a Petőfi Irodalmi Múzeumnak az egykor igen tekintélyes szatmári Kende család három leszármazottja: a Svájcban élő Pestalozziné Kende Éva, az Írországban élő Kende Gá­bor és a Kanadában letelepedett Kende Zsigmond. A levelek írója Kölcsey Ferenc, a reformkori magyar irodalom ve­zéralakja. A címzettje pedig köl­esei Kende Zsigmond, aki annak ide­jén szép karriert futott be a Szatmár vármegyei adminisztrációban, 1931- ben megválasztották első alispán­nak. A levelek nagyobb része a Po­zsonyban országyűlési képviselőként tevékenykedő Kölcsey beszámolói az otthoni első alispánnak. Ezeket a Magyarországnak aján­dékozott leveleket a Petőfi Irodalmi Múzeum kiállításon mutatta be, amelynek megnyitó ünnepségén részt vettek a Kende család leszármazot­tai is. I 1. Az ajándékozási okmány 2. Pestalozziné Kende Éva 3. Kende Gábor 4. Kende Zsigmond FOTÓ: REZES MOLNÁR ESZTER 1983. szeptember 21-én díszelőadá­son emlékeztek meg Budapesten az ideiglenes Nemzeti Színházban Ma­dách Imre: Az ember tragédiája cí­mű drámai költeménye bemutatásá­nak 100. évfordulójáról. A díszbe­mutatón Köpeczi Béla művelődési miniszter bejelentette: „A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa — a közóhajnak is eleget téve — hatá­rozatot hozott az új Nemzeti Színház felépítésére, amelyet 1989-ben kell átadni rendeltetésének. Reméljük, hogy a központi forrásokból és a közadakozásból felépülő új Nemze­ti Színház a magyar drámairoda­lomnak, a magyar színművészetnek méltó otthona lesz, s egyben kultú­­rális életünk egyik messze sugárzó központja.” A Szülőföldünk szerkesztősége — az évfordulóhoz kapcsolódva — pá­lyázatot hirdet külföldön élő hon­fitársaink számára. Pályázni a következő témákban le­het:-1, Ma is időszerű gondolatok „Az ember tragédiájáéban. 2. „Az ember tragédiája” — szá­momra legemlékezetesebb elő­adása. 3. „Az ember tragédiája” — vá­lasztott hazámban. Pályázni írásban lehet. A formát és a terjedelmet a pályázó maga dönti el. Bármelyik témát lehet vá­lasztani, de az is elképzelhető, hogy a pályázó összevonja a három pon­tot, és így mindegyikről leírja gon­dolatait. A pályázat fődíja: tíznapos ma­gyarországi üdülés, az 1984. március 16-án kezdődő Budapesti Tavaszi Fesztivál ideje alatt, a Danubius Gyógyüdülő Vállalat és a Magyar Rádió vendégeként a margitszigeti Thermal Szállodában. (Az időpont a nyertes által megváltoztatható.) A második és a harmadik díj: ér­tékes könyvek, lemezek, népművé­szeti tárgyak. A fődíjon kívül még számos aján­dékot sorsolunk ki a pályázók kö­zött. A pályázat beküldésének határ­ideje, azaz postára adásának utolsó napja: 1984. január 15. A pályázatot a következő címre küldjék: MAGYAR RÁDIÓ Szülőföldünk Szerkesztősége Budapest, 1800 Bródy Sándor utca 5—7. — öt évvel ezelőtt vetődött fel bennünk a gondolat, — mondta Pes­talozziné Kende Éva —, hogy a ná­lunk lévő Kölcsey-leveleket odaaján­dékozzuk Magyarországnak, kerülje­nek a legméltóbb helyre. Ne kallód­janak tovább, illetve ne vesszenek el végleg a magyar kultúra számá­ra. Hiszen a mi, Erdélyből kivándo­rolt családunk is eléggé szétszóró­dott a világban. A két testvérem azután engem bízott meg az ügyek intézésével. A kiállított levelek között öt olyat is találhattunk, amelyeket a Kende család tagjain kívül eddig még senki sem olvashatott, hazatérésük tehát irodalmi szenzáció is egyúttal. (P) Vigh Tamás alkotása - csesztvei Madách Emlékmúzeumban FOTO: SZABÓ SÁNDOR — MTI Az egyházak életéből II. János Pál pápa október 5-én a Szent Péter-bazilika előtt fogad­ta a Lékai László bíboros, esztergo­mi érsek vezetésével Rómában tar­tózkodó magyar zarándokok csoport­ját. A Magyarországi Szabadegyházak Tanácsa plenáris ülést tartott, ame­lyen a tagegyházak elmúlt évi te­vékenységét értékelték. A tanácsko­záson részt vett és felszólalt Mik­lós Imre, az Állami Egyházügyi Hi­vatal elnöke, az Országos Béketa­nács tagja, aki az OBT elnöksége megbízásából átadta a Szabadegyhá-Felújították a kenderesi református templomot FOTO: POKORNYI ISTVÁN zak Tanácsa elnöksége részére a magyar békemozgalom emlékplakett­jét. •Hé Istentisztelet és ünnepi közgyűlés keretében dr. Káldy Zoltán, az evangélikus egyház országos püs­pökelnöke szentelte fel Békéscsabán Magyarország legnagyobb evangé­likus templomát. A néhány éve sú­lyos földrengéskárt szenvedett, mű­emlék templomot az állam és az egy­ház közös erőfeszítésével építették újjá. Búcsúzunk 65 éves korában váratlanul elhunyt Ranódy László filmrendező, Kos­­suth-díjas, kiváló és érdemes mű­vész. Számos, külföldön is sikert aratott alkotás fűződik a nevéhez, így a Légy jó mindhalálig, a Pa­csirta, az Aranysárkány, az Árvács­ka. Hé 84 éves korában elhunyt Pap Gyu­la festőművész, a Magyar Népköz­­társaság kiváló művésze, a Bauhaus utolsó magyarországi képviselője. IN MEMÓRIÁM LOUIS L. VARGA Súlyos betegségben, 75 éves korá­ban elhunyt Louis L. Varga, (1908— 1983) a William Penn Fraternal As­sociation alelnöke. Halála pótolha­tatlan veszteség a magyar amerikai szervezetnek és mindazoknak, akik személyében a magyar amerikaiak körében a fraternalizmus eszméjének egyik fő reprezentánsát tisztelték. Louis L. Varga az Egyesült Álla­mokban, Bridgeportban (Comnectu­­cut) született. Apja Varga István, mint fiatal parasztlegény az Ung me­gyei Császló községből 1897-ben ér­kezett az USA-ba. Bridgeporton te­lepedett le, ahol több évi gyári munka után a tehetséges, vállalko­zó szellemű bevándorolt sikeres self­­made man lett. Bridgeporton az 1890-es évektől kezdett kibontakozni az odavándo­rolt magyarok közösségi társadalmi élete. Itt szerveződött és fejlődött egyik legnagyobb amerikai magyar társadalmi szervezetté a Rákóczi Egyesület. Történetétől elválasztha­tatlan Varga István tevékenysége. Több évtizedes elnöki tisztsége, ame­rikai magyar közéleti szerepe tette nevét ismertté nemcsak a bridge­­porti magyarok körében, hanem a többi magyar településen is. Louis L. Varga atyja nyomdokait követte. Az ő oldalán kezdte üzleti pályáját, miután 1932-ben a Colum­bia Egyetemen tanulmányait befe­jezte. S hasonlóan az ő példája hat­hatott, amikor a társadalmi előbbre­­íutás nem távolította el az amerikai magyar közösségektől. Aikalmazkodás a változó körül­ményekhez, de ugyanakkor hűség az etnikai örökséghez — e meggyőző­dés irányította tevékenységét a Rá­kóczi Egyesületben. E program szá­mára fáradozott az angol nyelvű csoport elnökeként az 1930-as évek­től a második generáció megnyeré­séért. 1955-ben a Rákóczi és a Ver­­hovay Egyletek egyesüléséből létre­jött William Penn Fraternal Asso­ciationban több mint 20 éven át. mint alelnök, ugyanezt a programot igyekezett képviselni. E kettős célki­tűzés összehangolása nem minden­kor sikerült, de Louis L. Vargában megvolt a képesség a múlt kritikus értékelésére, a tanulságok levonásá­ra. Erőfeszítéseit a fraternális élet megújulásának elősegítésére össz­pontosítva szorgalmazta a régi ki­vándorlók által alapított még mű­ködő két nagy társadalmi szervezet, a William Penn Association és az Amerikai Magyar Református Egye­sület összefogását s még betegen is ezért munkálkodott. Etnikai származásának öntudatos vállalása, meggyőződése, ügyszerete­te. a közösségért való felelősségér­zete általános tisztelettel övezte alakját azok körében is, akik az amerikai magyar közösségi szerve­zetek számára különböző feladatokat látnak megvalósíthatónak. Nagyon reménykedett a fiatalokban és út­mutatásul szánta, hogy legalább úgy álljanak helyt az új kihívásokkal és lehetőségekkel szemben, ahogyan elő­deik válaszoltak saját koruk kihí­vására és álltak helyt, amikor meg­szervezték magyar közösségeiket, felépítették egyházaikat, iskoláikat és fraternális szervezeteiket. DR. PUSKÁS JULIANNA 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom