Magyar Hírek, 1983 (36. évfolyam, 1-26. szám)
1983-10-15 / 21. szám
Ezüstérmek Rómából Amikor a nyár végén Rómában befejeződött az úszó- és vízilabda Európa-bajnokság, a magyar részvevők elégedettek lehettek. Az értékelések egyformán kiemelték, hogy kifogástalanul felkészített versenyzőink tudásuk legjavát nyújtották, országos rekordokat javítottak, s remekül pólóztak. Az úszók egyéni teljesítményei is dicséretesek, ám a legemlékezetesebb a vízilabdázók produkciója volt. A magyar vízilabdázást 1983 tavaszán kudarc érte. A csapat a Los Angeles-i Világ Kupán mélypontra került. De augusztusban újból régi fényében csillogottvillogott, méghozzá a lehető legjobbkor, az Európa-bajnokság idején. Rusorán Péter, a régi idők neves balkezes bombázója, mindent tudott a vízben, ami e remek és sajátos sportágban szükséges. A legszebb magyar pólós hagyományokat felelevenítve játszottak, hajtottak, küzdöttek, úsztak és labdáztak. Ügy passzoltak, hogy a labda „megszáradt a levegőben”, mert az ellenfél képtelen volt közbeavatkozni; a kapuk előtt és nehéz helyzetekben nemcsak technikájuk érvényesült, hanem az a bizonyos magyaros ötletesség, rögtönzés is. Rómában csupán a szovjet válogatott volt jobb nálunk, amely ugyan nagy küzdelemben, de kétségkívül megérdemelten előzte meg a magyar csapatot. Reméljük azonban, hogy az olimpiára, Los Angelesre — nem utolsósorban Faragó Tamás visszatérésével — kiegyenlítődnek az erőviszonyok. Már bizonyosra vehető ugyanis, hogy a korábban saját elhatározásából visszavonult Faragó Tamas, a világ „No. 1.” játékosa éppen Rusoránnal való barátsága nyomán újból vállalja a legjobbak közötti szereplést. A csapatban különböző évjára tok találkoznak: az öregek, a középkorúak és az újoconk. A kapus Cservenyák Tibort, az olasz szakemberek csak „vizes Zoff”-nak becézték, utalván arra, hogy az azzurri futballkapushoz hasonlóan szinte mindent tud, pedig már igazán nem lehet fiatalnak nevezni. A magyar csapatból mindenképpen említést érdemel dr. Sudár Attila teljesítménye, akiről azt állapították meg a szakemberek, hogy a világ legjobb és egyben legsportszerűbben játszó védője. Két fiatalabb társukról még nagyon sokat lehet majd hallani, noha már sokszor igazolták képességüket: Gerendás a sprinterek gyorsaságával szárnyalt, repesztett a vízben, eközben a legbonyolultabb technikai trükköket is bemutatta, Budavári maga volt a higgadtság és a rutin — pedig még huszonöt éves sincs — ő végzett iíIfiHÍMtVí IßT1 flp»'___ a nevezetes torna góllövőlistájának élén. Csapó dr. „jogászi higgadtsággal” figyelte, majd irányította az eseményeket a medencében, Kenéz, aki már 1976-ban tagja volt az olimpiai csapatnak, és még mindig fiatalnak minősül, okos átadásaival, társainak helyzetbe hozásával tűnt ki. Az úszók névsorából a világklasszis Wladár Sándor neve kívánkozik az élre. Az 1980-as olimpiai bajnok még mindig csak 20 éves, és most négy számban rajtolt. A 100 méteres hátúszásban negyedik, a 200 méteres vegyesúszásban ötödik lett, és kedvenc távján, 200 háton ezüstérmet nyert. Ha bárki azt hinné, hogy ezzel elmaradt a várakozástól, gyorsan meg kell említeni, hogy már jó ideje vitáznak arról, melyik is Wladár igazi távja. Annyira sokoldalú ugyanis, hogy valóban nehéz eldönteni, hol és mikor, milyen úszásnemben érdemes őt rajtoltatni, mert felér egy egyszemélyes válogatottal. Vermes Albán a 200 méteres mellúszás specialistája, olimpiai ezüstérmét most római ezüstéremmel igazolta. Sőt, ha kiússza a legjobb formáját, s ha elérte volna az általa tartott magyar rekordot, akkor az olasz fővárosban az aranyérmesek soraiban találhattuk volna. Vermes is különleges tehetség, a további fokozott gondoskodás és mindenre kiterjedő segítség még a nagyon erős Los Angeles-i mezőnyben is éremhez juttathatja. Orosz Andrea a 400 méteres gyorsúszásban ötödik, Virágh Katalin 100 méteres hátúszásban hetedik, 200 méteres hátúszásban nyolcadik helyezést ért el. És akad még néhány olyan fiatal úszó (Dzvonyár, Gyúró, Énekes, sőt még több sportiskolái úszódiák), akik úgy fejlődtek 1983-ban, hogy akár az olimpiai kiküldetést is megpályázhatják. Itt kell gyorsan hozzátenni, hogy műugrásban a pöttömnyi Kelemen Ildikó ötödik és hetedik helyével ugyancsak jelölt lett a kaliforniai ötkarikás játékokra. Ez annál is inkább értékes, mert idehaza meglehetősen kevés ellenfele akad. De éppen példáját mutatja, hogy tehetséggel és szorgalommal fel lehet zárkózni a világ legjobbjai mellé még olyan számokban is, amelyek eddig nem számítottak sikersportágaink közé. SZABÓ FERENC 1. Rajtol a 200 méteres mellúszás mezőnye, köztük (NZ sapkában) Vermes és (mögötte) Dzvonyár 2. Wladár Sándor olimpiai bajnok kissé szomorúan nézi az eredményjelző táblát, ezúttal „csak” második lett 3. Győzelem a románok ellen ... Kuncz fehér sapkában harcol a kapu előtt FOTÓ: FARKAS JÓZSEF 20
