Magyar Hírek, 1983 (36. évfolyam, 1-26. szám)

1983-02-05 / 3. szám

Magyarságom segített, hogy jobb amerikai legyek interjú Thomas Lantos amerikai kongresszusi képviselővel Közélet - diplomácia Amerikai képviselőházi küldöttség látogatott hazánkba január 12. és 14. között. A Thomas Lantos vezette delegációt fogadta Apró Antal, az országgyűlés elnöke, Péter János, az országgyűlés alelnöke, Sarlós István, a Minisztertanács elnökhe­lyettese és Púja Frigyes külügymi­niszter. — Mindenekelőtt szeretném be­mutatni önt a lap olvasóinak ... Kérem beszéljen önmagáról. — 1928-hart születtem Budapes­ten. A fővárosban végeztem iskolái­mat, itt érettségiztem. Azután kerül­tem ki az Egyesült Államokba, ahol azóta is élek. Most az amerikai kongresszus nemrég újra megvá­lasztott tagjaként jöttem Budapest­re. „Jószolgálati küldöttséget” ve­zetek — a Külügyi Bizottság tagja­ként — és a különrepülőgépen, amely minket, kollégáimmal, Moszkvából Pestre hozott —, a vá­rosba, ahol születtem — jó volt vé­giggondolni a hosszú életutat. Jó érzés volt arra gondolni, hogy a magyar népből származom, mely­nek kultúráját, történelmét, irodal­mát, zenéjét annyira szeretem. És arra gondoltam, hogy amerikai let­tem abban az országban, amelynek társadalmi szabadságát, demokrati­kus politikai rendszerét — amely­nek részese vagyok magam is — annyira szeretem. Szeretnék segíte­ni abban, hogy a két nép jobban megismerje egymást és békében együttműködhessen, általam is. Visszatérve a személyes kérdésre: két lányom lett szépségkirálynő Balatonfüreden. Azt javaslom, ad­juk át feleségemnek a beszéd fona­lát; egyrészt, mert a lányok szép­ségüket tőle örökölték, másrészt, mert jól beszél magyarul. Mrs. Lantos: — Idősebb lányunk 1968-ban lett a füredi szépségverseny győztese. Most már a negyedik gyereknél tart. Másaik lányunk 1972-ben lett első az Annabálon; ő első gyerekét várja. Tavasszal — ha minden jól megy — öt unokával büszkélkedő nagyszü­lők leszünk. — Mi volt a küldöttség úticélja, milyenek itteni benyomásai? Mr. Lantos: „Jószolgálati kül­döttségünk” tárgyalásokat folyta­tott a magyar partnerekkel — meg­ismerkedünk a magyar vidékkel is — jártunk termelőszövetkezetben. Jóhángulatú, alapos és mélyreható eszmecseréket folytattunk és amennyire lehetett, igyekeztünk megismerni, hogyan él a magyar nép, milyen gondok foglalkoztatják az embereket. Kollégáim is jó be­nyomásokat szereztek, élvezték a barátságos, nyílt beszélgetéseket. — Hogyan látja képviselő úr az VSA és Magyarország kapcsolatait? — Az amerikai—magyar kapcso­latok jók és mi mindent megte­szünk, hogy még jobbak legyenek. Sokan azt hiszik, hogy Magyaror­szág gazdasági fellendülése az egyedü/li oka, hogy mostanában „jó sajtója” van az országnak. Ez is fontos, de szerepet játszik a széles körű társadalmi szabadság, a szel­lemi nyitottság is. Jó. hogy a ma­gyar vezetés fenntartja és erősíti a Havasi Ferencet, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagját, a KB titkárát finnországi útja során fo­gadta Kalevi Sorsa finn miniszter­­elnök, a Finn Szociáldemokrata Párt elnöke. A szívélyes légkörű megbeszélésen kölcsönösen tájékoz­tatták egymást országaik helyzeté­ről, az európai béke és biztonság kérdésé,ben elfoglalt álláspontjuk­ról. * Méhes Lajos ipari miniszter Finnországban tárgyalt Esko Ö lül a ipari és kereskedelmi miniszterrel, valamint Ame Bemer külkereske­delmi miniszterrel. Megállapították, hogy a két ország között 1975 óta érvényben levő szabadkereskedelmi megállapodás beváltotta a hozzá fűzött reményeket, s leszögezték, a gazdasági kapcsolatok további fej­lesztése is lehetséges. Méhes Lajost fogadta Kalevi Sorsa miniszterelnök is. * Pozsigay Imre, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának főtitká­ra a népfront székházában találko­zott a magyarországi ■ nemzetiségi szövetségek főtitkáraival. A beszél­getés során Pozsgay Imre ismertet­te a népfrontmozgalom idei fel­adatait, kiemelve azokat a tenni­valókat, amelyeket a népfrontbi­zottságok a nemzetiségek munkája segítésében vállalnak , .. Gazdaság Az ország egyik legnagyobb fo­gyasztási szövetkezete, a Győri Áfész idén is, folytatja a jól bevált kishatármenti árucserét különböző osztrák cégekkel. Az árucsere érté­ke az elmúlt évben megközelítette a 10 millió Schillinget, az idén pe­dig ennek több mint a kétszeresére növekszik. Ausztriába elsősorban zöldségkonzerveket szállítanak, de aláírták egy olyan megállapodást is, amelynek értelmében idén ki­lencezer tonna almát küldenek az osztrák szövetkezeti partnereiknek. Cserébe mosóport, kozmetikai cik­keket kapnak. * Két új típusú motor készült el a győri Rába gyárban: egy 240 lóerős és egy 290 lóerős, ez utóbbi turbó­iéi töltésű. Mindkettőt a grazi List intézetben vizsgáztatják, majd az Ikarus új típusú autóbuszaiba épí­tik be. * A Magyar Nemzeti Bank 1983. január 25-től érvényes vételi valu­taárfolyamai: 100 angol font 6068,79 forint; 100 ausztrál dollár 3771,15 forint; 100 belga frank 80,77 fo­rint; 100 francia frank 558,39 forini, 100 hollandi forint 1443,87 forint; 100 kanadai dollár 3149,37 forint; 100 NSZK-márka 1581,77 forint; 1000 olasz líra 27,59 forint; 100 oszt­rák schilling 225,33 forint; 100 sváj­ci frank 1924,09 forint; 100 svéd korona 523,76 forint; 100 USA-dol­­lár 3867,42 forint. szellemi, a kulturális, a sajtószabad­ságot : mindez növeli az ország meg­becsülését. Az elmúlt másfél év gazdasági nehézségei nem Magyarország hi­bájából következtek be, egyszerűen világválság van és egy ország egyedül a világhelyzetet megváltoz­tatni nem tudja. Optimista vagyok és hízom abban, hogy a világ kilá­bal a válságból. — Hogyan látja képviselő úr a béke lehetőségeit? — Az amerikai nép, a kormány, az elnök békét akar. A Szovjetunió­ban, ahol most voltunk, a békeaka­ratot tapasztaltuk. A kongresszus, amelynek tagja vagyok, szeretné elérni a fegyverkezési verseny be­fejezését, mert óriási összegeket emészt föl, melyeket lakásra, éle­lemre, utazásra lehetne fordítani. Meggyőződésem, hogy a magyar népnek is ez a vágya, hiszen mi ma­gyarok tudjuk igazán, milyen ször­nyű a háború. Történelmünkben volt tatárjárás, török megszállás, nálunk két világháború pusztított. Szeretnék emlékeztetni arra, hogy az USA a világháború után lesze­relte hadiiparát. Most is a békét kívánjuk. Van egy népszerű ameri­kai dal: „Tangózni kettőnek kell, egyedül nem lehet.” Örömmel ta­pasztaltam, hogy Moszkvában a tárgyaló partnereink, a vezető szakértőik egyetértettek a lényeg­ben: úgy kell leszerelni, hogy egyik fél se kerülhessen előnyös helyzet­be. A XX, század végén a rendsze­reknek békésen kell élniük egymás mellett, az Emberiségnek nincs más útiia. Talán meglepő, de e pontnál sze­retnék visszatérni Magyarország szerepére. Azt hiszem, Magyaror­szág minden szempontból „híd” le­het az USA és a Szovjetunió kö­zött, Félreértés ne legyem, mi tud­juk, hogy Magyarország Európa keleti részén van, a szocialista or­szágok csoportjának tagja, de tör­ténelmi tapasztalatai, helyzete és kultúrája miatt sajátos feladatot tölthet be, közvetíthet is a két ol­dal között, Magyarország kicsi or­szág, de különleges helyzetben: gazdaságilag kapcsolatban van a vi­lággal, társadalma nyitott és talán az amerikai magyarság révén is, az 1. Thomas Lantos képviselő és Szántó Miklós (balról) 2. Mrs. Lantos FOTO: NOVOTTA FERENC USA-val fenntartott jó kapcsolat következtében is, nincs a világon még egy nemzet, amely ennyire mélyen ismerné és értené az ame­rikai politikát, kultúrát. Miniket nagyon mélyen foglalkoz­tat az emberi jogok kérdése. Ahogy Moszkvában mindenekelőtt a fegy­verkezési hajsza megszüntetése volt tárgyalásaink központi kérdése. Ma­gyarországon a gazdasági kapcso­latok és a világpolitikai álláspon­tok közelítésének közvetítő szere­pe, úgy Bukarestben — ahová me­gyünk — szeretnénk foglalkozni egy fontos kérdéssel: a nemzetisé­gek kulturális szabadságával, a ki­sebbségek szabad nyelvhasználatá­nak, saját művelődési intézményei­nek, vallásgyakorlatának ügyével. — Befejezésül szeretném megkér­dezni, mit jelentett az ön politikai pályáján a magyarsága? — Magyarországon iskoláztam, kaptam széles kulturális alapot, amely segített. Ennek köszönhetem a kezdősebességet. Az USA kétszáz éves története során én vagyok az első magyar, akit kongresszusi kép­viselővé választottak; olyan körzet­ben, ahol 525 ezer lakosból összesen ha 10 magyar él; de tudom, hogy az amerikai magyarság általános ro­­konszemvét élvezhetem. A magyar­ságom segített abban, hogy megér­tettem': a sokféle etnikai csoportból álló amerikai nép életében milyen fontos a kölcsönös engedmények politikája. A magyarságom segített, hogy jobb amerikai legyek. Ami pedig az amerikai—magyar barátságot illeti: szeretném, ha munkám nyomán erősebb és mé­lyebb lenne, hosszú távon is. Ha én már nem leszek, akkor is építhes­senek a megértés széles alapjára a következő nemzedékek is. SZÁNTÓ MIKLÓS 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom