Magyar Hírek, 1983 (36. évfolyam, 1-26. szám)

1983-10-15 / 21. szám

Közélet — diplomácia

Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára Mauno Koivistónak, a Finn Köztársaság elnökének meghívására hivatalos látogatáson Finnországban járt.

A rendkívül szívélyes légkörű tárgyaláson a két vezető tájékoztatta egymást országának belpolitikai helyzetéről, és szó volt a magyar— finn kapcsolatok alakulásáról. Mind az MSZMP KB első titkára, mind a Finn Köztársaság elnöke megerősít tette: a két ország között jó irányban fejlődnek a politikai kapcsolatok, és ehhez nagymértékben hozzájárulnak a magas szintű látogatások.

Kádár János Kalevi Sorsa miniszterelnökkel is tartott megbeszélést. A két fél egyaránt pozitív fejleményként értékelte a madridi találkozó sikeres befejezését, ami reményt nyújt a helsinki folyamat folytatására. A két fél kinyilvánította, hogy a Madridban elfogadott dokumentum megvalósításán munkálkodik. A Magyar Népköztársaság támogatja Finnországot abban, hogy minél sikeresebb legyen az október 24-én Helsinkiben összeülő megbeszélés, amely az európai bizalomerősítő intézkedések kidolgozására és elfogadására hivatott 1984-es stockholmi találkozót készíti elő. Finnország ugyanúgy készségét nyilvánította, hogy mindent megtegyen az 1985-ben Budapesten rendezendő európai kulturális fórum jó előkészítéséért és megtartásáért.

*

Dr. Várkonyi Péter külügyminiszter George Schultz amerikai külügyminiszter meghívására szeptember 19. és 22. között hivatalos látogatást tett Washingtonban. A vendéglátójával folytatott tárgyalásokon áttekintették a kétoldalú kapcsolatok alakulását és megvitatták a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit. A hivatalos program keretében dr. Várkonyi Pétert fogadta Malcolm Baldrige kereskedelmi miniszter és Beryl Sprinkel pénzügyminiszter-helyettes. Találkozott Paul Laxalt és Christopher Dodd szenátorokkal, továbbá a képviselőház külügyi bizottsága európai albizottságának, valamint a kereskedelmi albizottság elnökeivel és tagjaival.

Dr. Házi Vencel nagykövet a látogatás befejeztével fogadást adott, amelyen megjelentek az amerikai politikai, gazdasági és üzleti élet vezető személyiségei.

Washingtoni hivatalos látogatása befejeztével Várkonyi Péter részt vett az ENSZ-közgyűlés 38. ülésszakán.

Dr. Markója Imre igazságügy-miniszter meghívására hivatalos látogatáson Budapesten járt Öve Rainer svéd igazságügy-miniszter.

*

Marjái József miniszterelnök-helyettes meghívására Budapesten tárgyalt Ernst Albresht, a Német Szövetségi Köztársaság Alsó-Szászország tartományi miniszterelnöke. Htjára elkísérte Gerhard Glup, a tartományi kormány mezőgazdasági minisztere is.

LOSONCZI PÁL BESZÉDE

Losonczi Pál,'az Elnöki Tanács elnöke szeptember 25-én New Yorkba utazott, ahol részt vett Indira Gandhi indiai miniszterelnök, az el nem kötelezett országok soros elnöke kezdeményezésére öszehívott állam- és kormányfői találkozón. Losonczi Pál New York-i tartózkodása idején részt vett az ENSZ-közgyűlés 38. ülésszakának munkájában és felszólalt.

A magyar államfő beszédében többek között a következőket mondta:

— A példátlan arányú fegyverkezés nemcsak közvetlenül, a nukleáris katasztrófa eshetőségével fenyegeti civilizációnkat, _ hanem közvetve is: azáltal, hogy eltékozolja az emberiség anyagi és szellemi erőforrásait, megfosztja a népeket a munkájuk által létrehozott javak jelentős részétől, tartósítja a gazdasági elmaradottságot egész sor fejlődő országban. Vajon nem képtelen ellentmondás-e ez a tudomány és a technika századában?

A Magyar Népköztársaságnak, ha szabad így mondanom, hitvallása a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élése. Ezen mi nem pusztán azt értjük, hogy nincs háború, bár az sem kevés! Számunkra a koegzisztencia: a népek és kormányok tevékeny együttműködése, kölcsönösen előnyös politikai, gazdasági és kulturális kapcsolataink állandó erősítése. Nekünk az utóbbi egy-másfél évtizedben igen jó tapasztalataink vannak erről, s úgy tudom, hogy a partnereinknek sincs oka a csalódottságra.

— A Magyar Népköztársaság kormánya, a magyar néptől kapott meghatalmazásának megfelelően, legfőbb külpolitikai feladatának ma is az enyhülés eredményeinek megőrzését, a nemzetközi párbeszéd és együttműködés fenntartását és bővítését tekinti, mint a kétoldalú kapcsolataiban, mind a nemzetközi fórumokon. Számunkra — miként más országok számára is — a békés egymás mellett élésnek nincs ésszerű alternatívája.

— A Magyar Népköztársaság közvetlenül érdekelt olyan megállapodásokban, hogy ne helyezzenek el nukleáris fegyvereket ott, ahol még nincsenek és ne növeljék a mennyiségüket, ott, ahol már vannak. Nagymértékben elősegítené a bizalom és a nemzetközi biztonság erősítését, ha mind Európában, mind a világ más részein atomfegyvermentes és békeövezeteket alakíthatnának ki.

Meggyőződésünk, hogy a legjobb megoldás Európa teljes atomfegyver-mentesítése lenne, és erről a célról nem mondunk le. Addig pedig, amíg e cél elérését a nemzetközi helyzet alakulása lehetővé teszi, a legelfogadhatóbb megoldást a középhatótávolságú nukleáris eszközök számának csökkentésében és semmiképpen sem növelésében látjuk.

A Magyar Népköztársaság kormánya a maga részéről ezentúl is arra törekszik, hogy miként eddig, a jövőben is hiánytalanul végrehajtsa a helsinki záróokmány és a madridi záródokumentum elveit és ajánlásait. Megtiszteltetésként fogadjuk, hogy 1985-ben Budapesten lesz a madridi találkozó által elhatározott

AZ ENSZ-KÖZGYŰLÉSEN

kulturális fórum színhelye, s megteszünk minden tőlünk telhetőt, hogy e fontos rendezvény sikeres legyen

— mondta Losonci Pál, majd kitért a nemzetközi politika egyéb vonatkozásaira.

— A Magyar Népköztársaság úgy ítéli meg, hogy a nemzetközi kapcsolatokra oly káros előítéletekkel, nemzeti gyűlölködéssel, elzárkózással szemben a legjobb eszköz egymás megismerése. Ez kormányunk kiindulópontja az emberi kapcsolatok és az emberi jogok vonatkozásában is. A szocialista Magyarországnak e területen nincs szégyellni vagy rejtegetni valója. Mi az emberi jogok szférájából nem felejtjük ki az élethez és munkához való alapvető jogot, s nem értünk egyet azokkal, akik szűkebbre vonják az emberi jogok körét.

— Elvi álláspontunk az, hogy a nemzetközi közösségnek elsősorban az emberi jogok tömeges és durva megsértésére kell felhívnia a figyelmet. Ezek közül külön is kiemelem az apartheid, a faj, a bőrszín, a nemzeti kisebbségi hovatartozás és a hitfelekezet alapján előforduló jogsértő megkülönböztetéseket. Sajnos, az ilyesmi sok országban mindennapos jelenség. A Magyar Népköztársaság ezt határozottan elítéli.

Minél feszültebb a nemzetközi helyzet, annál inkább nő minden egyes állam felelőssége a békéért. A magyar kormány a felelősség ráeső részét vállalva, mindenütt, ahol erre adottságainál fogva lehetősége van, a párbeszéd, a tárgyalások alternatíváját állítja szembe a konfrontációs törekvésekkel. Ügy véljük, hogy ebben, miként a viták békés, tárgyalásos rendezésében, az ENSZ- nek jelentős szerepet kell betöltenie.

— A Magyar Népköztársaság eddig is partnere volt és ezután is partnere kíván lenni minden kormánynak a béke megerősítését célzó nemzetközi együttműködésben. Meggyőződésünk, hogy nincs az a vitás kérdés, amelyet ne lehetne békésen tárgyalások útján rendezni. A leghatározottabban elvetjük azt a korunkban öngyilkos alternatívát, hogy a fegyverek mondják ki a végső szót

— fejezte be beszédét Losonczi Pál.

Gazdaság

Budapesten tartotta meg egyeztető ülését a Nemzetközi Valuta Alapnak és a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Banknak az az országcsoportja, amelynek — Ausztria, Belgium, Luxemburg és Törökország mellett — Magyarország is tagja. A megbeszélés célja az volt, hogy a tagországok az ENSZ két szakosított pénzügyi intézményének közgyűlését megelőzően egyeztessék álláspontjukat az azok működésével kapcsolatos elvi és gyakorlati kérdésekben.

A Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank új hitelezési és hiteltámogatási elképzeléseinek első konkrét megvalósulásaként a Magyar Nemzeti Bank képviselői kétszázmillió USA-dollár hitel felvételéről írtak alá megállapodást Washingtonban az Arab Banking Corporation (ABC) Bahrein pénzintézet által szervezett bankcsoporttal. A Világbank pénzügyi részvételével szervezett hitel további támogatást nyújt Magyarországnak a gabonatárolás és a mezőgazdaság gépesítésének fejlesztésére, valamint az ipari energia hatékonyabb felhasználására és megtakarítására vonatkozó programok megvalósításához, amelyekhez a Világbank ez év júniusában összesen 239 millió dollár értékű, a program megvalósításának menetében folyamatosan igénybe vehető hitelt szavazott meg.

Az állam és a társadalom szerepe az innovációs folyamat irányításában — e témakörről magyar—NSZK szakértői tanácskozást rendeztek a Tudományszervezési és Informatikai Intézetben a Budapesti Műszaki Egyetemen.

Dr. Csikós-Nagy Béla államtitkár, az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke „Külkereskedelmi hatékonyság és gazdasági reformok” címmel előadást tartott Bécsben, a kelet— nyugati gazdasági kapcsolatok jelenének és jövőjének szentelt nemzetközi tudományos tanácskozáson.

120 kooperációs megállapodás megkötése után a harmadik piacokon való együttműködést kell erősíteni az osztrák és a magyar vállalatok között, jelentette ki a Die Presse című osztrák napilapnak Ladislaus Wagner, Ausztria budapesti kereskedelmi tanácsosa. A nyilatkozatban Wagner elmondotta, hogy — a behozatali korlátozások ellenére — a magyar gazdaság változatlanul teljesítményorientált, és fizetési kötelezettségeinek is pontosan eleget tesz.

A Magyar Nemzeti Bank hivatalos valuta árfolyamai 1983. szeptember 27-től (vétel); 100 angol font 6503,35 forint; 100 ausztrál dollár 3867,83 forint; 100 belga frank 80,73 forint; 100 dán korona 454,22 forint: 100 francia frank 538,60 forint; 100 holland forint 1460,70 forint; 100 kanadai dollár 3512,76 forint; 100 norvég korona 584,36 forint; 1000 olasz líra 26.96 forint; 100 osztrák schilling 232,24 forint; 100 svájci frank 2000,38 forint; 100 svéd korona 549,87 forint; 100 USA-dollár 4328,49 forint.

3