Magyar Hírek, 1983 (36. évfolyam, 1-26. szám)
1983-09-17 / 18-19. szám
kHz-méter: 17710 = 16.94; 15220 = 19.71; 15160 = 19.79; 12000 = 25.00; 11950 = 25.20; 11910 = 25.19; 9835 = 30.50; 9585 = 31.30; 7215 = 41.60; 7155 = 41.93; 6025 = 49.79. KISFALUDY SÁNDOR (Október 31. -Kisfaludy Sándor életéről (1772—1844) szólva Szerb Antal Magyar Irodalomtörténetében a következőket írja: „Élete. ez az egyébként filmoperettbe kívánkozó élet, szimbólumokkal teljes Valóban, a testőrtisztköltő élete regényes, kalandos, sejtelmes volt, különösen sikeres a hölgyek meghódításában. Ady Endre sírja hétfő) Erről, továbbá első felesége, a fiatalon elhunyt Szegedy Róza iránti lobogó szerelméről, a „kesergő” és a „boldog” szerelem érzéseinek hangot adó verseiről, azok történetéről szól műsorunk (Szerkesztő : Horváth Gita) A Himfy szerelmei egyik régi kiadásának illusztrációja MAGYAR PANTHEONOK: A KEREPESI TEMETŐ (November 2. — szerda) Halottak napján, 'amikor az élők virágot és gyertyát helyeznek szeretteik sírjaira, műsorunkban azokat keressük meg, akik életükkel szolgáltak ró arra, hogy végső nyughelyükön mindig ott világítson a nemzeti kegyelet és emlékezet mécsese. (Szerkesztő: Cservenka Judit) A NEMZETI MÚZEUM Részlet Széchényi Ferenc Adománykérő levélébői: „Felséges Uram! Ifjúságomtól kezdve fáradhatatlan gonddal, nagy áldozattal szereztem meg magamnak azt a gyűjteményt, mely részint közvetlenül, részint közvetve Magyarországra és a társországokra 'vonatkozik, s amely a következő tárgyakból áll: a) nyomtatott könyvekből, b) kéziratokból, c) érmekből és régi pénzekből, d) rézmetszetekből, e) címerekből, f) földabroszokból, g) s a magyar térképeken kívül még vagy ötezer darabot kitevő mappagyűjteményből. 1. Méltóztassék kegyesen engedélyezni, hogy ezen gyűjteményt Magyarországnak adományozhassam. ..” (Szerkesztő : Horváth Gita) (November 7. — hétfő) A múzeum előcsarnoka ÖTSZÁZ ÉVE SZÜLETETT LUTHER MARTON (November 9. — szerda) Idézet Fábiny Tibortól, az Evangélikus Teológiai Akadémia dékánjától: „I/uther személyének és a reformáció mozgalmának az irodalomra, a nemzeti nyelvek formálására tett korszakos hatása mellett fel kell figyelnünk azokra a hatásokra is, amelyek a művészetek birodalmában jelentkeztek. Hazánkban a reformáció eszméi egész nemzeti művelődésünket megtermékenyítették”. (Szerkesztő: Fazekas János) A Deák téri evangélikus templom (kőmetszet 1837-ből) TEGYEN EGY KÍSÉRLETET! Gondoljon szeretteire! Névnapon, születésnapon és egyéb ünnepi alkalomkor. Ajándékküldeményeinek beszerzéséről, díszcsomagolásáról, továbbításáról gondoskodunk. Megrendelés levelben: BOY Szállítási és Szolgáltató Leányvállalat Budapest, Bajcsy-Zs. út 20. 1051 Telefonon: 323-523 Dévnopi szólejtő Dénes és Demeter — görög istenek a magyar névadásban Dénes nádor neve ismeretes a magyar történelemből: ő volt az, aki a tatár betöréskor, 1241- ben eredménytelenül védte a Vereckei-szorost. Nevét azonban csak ma ejtjük s írjuk így: az oklevelek Dienes-nek említik, s Kazinczy Ferenc még a XIX. században is Dienes-nek írja öccse nevét. S hogy valóban ez volt az eredetibb alak, azt bizonyítja a Dienes alakot őrző számos vezetéknév (pl. a kitűnő Petőfi-kutató, Dienes András neve is), s ebből lett a d meglágyulásával a Gyenes családnév is (amely a Balatonkörnyéki Gyenesdiás nevében is fölismerhető: Dienes nevű egykori tulajdonosára emlékeztetve). De hát mi fán termett ez az eredetibbnek mondott Dienes alak? Nem is annyira fán, mint inkább tőkén, szőlőtőkén, minthogy nem más, mint a bor és a szőlő görög istenének, Dionüszosz-nak kissé megmagyarosodott neve. Nem történt más, mint az, hogy a hosszú név utolsó szótagját lehagyták, s az sz-et magyarosan s-nek ejtették: a Dionis-ból aztán Dienes, majd végül a két szótagú Dénes lett. így történt ez más nyelvekben is: az angolban Denis keresztnév lett a bor görög istenének nevéből. Nem lehet hát egészen véletlen, hogy a Dénesek Dionüszosz hónapjában, szüret idején tartják nevük napját: így legalább csordul is valami a névnapozó poharakba frissen a présből. De hát nem szüret a szüret lányok, asszonyok nélkül, s nemcsak szedik a fürtöt, hanem ők is föl-fölhajtják olykor a konty alá valót. Tehetik, okkal, mivel nekik is van névnapjuk október 9-én: azoknak, akiket a bor férfiistene után neveztek el, nőnemű alakban Dioniziá-nak, vagy e név francia megfelelőjeként Denisenek. (Az utóbbiak azonban nem szüretkor, hanem májusban ülik névnapjukat.) S van még egy görög istennévből lett keresztnevünk az októberi kalendáriumban, de ez már nőnemű, s az ókorban Dionüszosz-szál, a bor istenével együtt tartották az ünnepét. Bizonyára ezért kerültek össze a naptárban, mégpedig közvetlenül egymás mellé; s mivel hölgyeké az elsőbbség: a föld és a kenyér istennőjének neve október 8-ra, egy nappal előbbre esik a bor istenének nevénél. A furcsa csak az, hogy a naptárban október 8-án Demeter napot találunk, sőt Dömötör-1, s erről majd mindenkinek Dörmögő Dömötör jut eszébe. Pedig a görög Demeter (pontos görög ejtés szerint: Démétér) istennő volt, ahogy a földet, a termést, a bőséget, az anyaságot kifejező jelölő közszavak is nőneműek a görögben s a latinban. Itt voltaképpen az történt, hogy nem az istennő nevét kapta az újszülött, hanem az istennőnek ajánlották őt, s voltaképp istennői „keresztanyja” nevét vette föl. Mivel pedig a földön folyó munka elsősorban a férfiak dolga volt, érthető, ha elsősorban fiúgyermekek kapták ezt a nevet. Itt még csak a szögedies Dömötör s a Demeter szétválásáról kell szólnunk, amelyek úgy éltek egymás mellett, mint a Dienes s a Dénes. Míg azonban a Dienes mint régies alak megszűnt, a Dömötör s a Demeter egymás mellett él, sőt a Dömötörök-nek — az október mellett — külön névnapjuk van: április 9-én. Történetileg tekintve a Demeter-t a szláv Dimitir-bői származtatják, míg a Dömötör az ő-ző nyelvjárásokban alakult ki. A juhászok is „dömötöröznek” október 26-án, lévén Szent Dömötör a juhászok védőszentje. „Dömötör juhászt táncoltat” tartja a közmondás, mivel e nap reggelén számoltatták el a gazdák juhászaikat a jószágról, s a juhászok is ilyenkor táncoltatták meg botjaikkal társaikat, ha valamiben ludasnak találtattak. Volt ilyenkor aztán — a jól végzett juhászév örömére — birkagulyás, túróslepény, s ilyenkor tartották a juhászvásárt is, amikor a jövő évre a számadót s a legényeket felfogadták. A dömötörözés-re lányok, asszonyok is hivatalosak voltak, s az eredetileg női Demeter névnek született női párja is, a Demetria, ez azonban korántsem olyan népszerű, mint férfi párja, a Demeter vagy a Dömötör. (Igaz, hogy a juhászattal együtt ezek is visszaszorulóban vannak: másfél évtizede Budapesten csak három fiú kapta a Demeter s egyetlen egy a szögedies Dömötör alakot, viszont egyetlen kislány sem lett Demetria.) SZILAGYI FERENC 59
