Magyar Hírek, 1983 (36. évfolyam, 1-26. szám)
1983-01-22 / 2. szám
A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Zala megyei Szervezete Zalaegerszegen 1983. július 11—20 között nyolcadik alkalommal rendezi meg a Népművészeti Nyári Egyetemet. A rendezvény fő témája: A magyar népművészet műhelyei. Előadások hangzanak el a népi hangszerkészítésről, a pásztorművészetről, a vasművességről, a magyar népi táncokról. Az előadásokat a falumúzeum szakmai bemutatója, tánc és daltanulás ,a fazekasház megtekintése, két egésznapos kirándulás, valamint egyéb kulturális rendezvények egészítik ki. Részvételi díj: 4500—4900 Ft. Elhelyezés két- és háromágyas szobákban. Felvilágosítást a TIT Zala megyei Szervezete, 8900 Zalaegerszeg, Dísz tér 7. nyújt. Lepje meg budapesti rokonait, barátait ajándékcsomaggal! Ön nálunk megrendeli — mi Budapesten házhoz szállítjuk! 1 kg. diós bejgli 1 kg. mákos bejgli 20 US $ 1 kg. édes teasütemény 1 kg. diós bejgli 1 kg. mákos bejgli 20 US $ 1 Royal torta 50 dkg. (kb.) libamáj zsírjában 1 kg. sós teasütemény 35 US $ Küldje a csekket címünkre, Grand Hotel Royal Budapest, 1073 Lenin krt. 49., az ajándékozott pontos címével és nevével együtt! GRAND HOTEL ROYAL BUDAPEST Népi időjóslási „regulák” A földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkozó emberek ősidők óta érthetően nagy érdeklődéssel figyelték az időjárás alakulását: a megélhetésük függött tőle. Az idők során nálunk — akárcsak más országokban — rengeteg hiedelem, szólás, időjóslási „szabály” keletkezett a nép körében. Ezeknek a „reguláknak” az volt a céljuk, hogy bizonyos előjelekből, például egyes természeti jelenségek fellépése, állatok viselkedése, vagy kiválasztott időszakok időjárásából következtethessenek egyrészt a közeli időjárás-változásokra, másrészt távolabbi időszakok várható időjárására. A legmegbízhatóbbak azok a tapasztalati szabályok, amelyek különböző természeti jelenségek alapján igazítanak el a közeli (általában egy napon belül várható) időjárás-változásokról. „Lecsap a füst, eső lesz.” Magyarázata: a csendes esőket hozó melegfrontok előtt — főként ősszel és tavasszal — a magasabb légrétegekben előresikló meleg levegő miatt a hőmérséklet függőleges irányú eloszlása úgy alakul, hogy a talaj fölött néhány száz méterrel melegebb van, mint lenn. Ez a szokásostól eltérő hőmérsékleti rétegeződés mintegy lezárja a kéményekből felemelkedő és lehűlő füst útját, ezért az visszafordul, és szétterül a földön. „Ha messze hallatszik a harangszó, eső lesz.” Magyarázta: a csapadékos időjárást megelőző nedves levegő jó hangvezető. „Javul az idő, ha napnyugtakor szivárványt látni”, további esőkre kell számítani reggeli szivárvány után”. A csapadékos időjárást okozó időjárási frontok fölöttünk az esetek nagyobb részében nyugat-keleti irányban haladnak át, ezért ha a szivárványt napnyugtatájt látjuk, az egy tőlünk már eltávolodó, kelet felé húzódó esőzónában keletkezett, míg ha reggel észleljük, akor az esőzóna tőlünk még nyugatra van, s várható, hogy rövidesen fölénk kerül. „Szél lesz, ha napnyugtakor piros az ég alja”. Ez a jelenség a nyugat felől közeledő időjárási frontra utal, amelynek távoli felhőrendszere, s a vele kapcsolatos élénkebb szél által felkapott porrészecskék sugárszórása a napsugarak színképét 'a narancs és a vörös színtartomány felé tolják el. „Ha a csillagok erősen pislognak, eső lesz.” Magyarázata: ha úgy látjuk, hogy a csillagok „pislognak”, akkor a talajhoz közeli hűvösebb légréteg fölött a magasban melegebb levegő mozog. Emiatt a fénysugarak különböző sűrűségű légrétegeken át érkeznek a szemünkhöz, s mivel beesési szögük ingadozó, ez a fényforrás vibrálásának, pislogásának látszatát kelti. Ilyen hőmérsékleti rétegeződés pedig csaknem csalhatatlan előjele a közeledő és csapadékot hordozó időjárási frontnak. „Ha a Holdnak udvara van, eső lesz.” Oka a hosszú, csendes esőket adó melegfrontok magasban előrehaladó és a front' esőzónáját sokszor 8—10 órával is megelőző jellegzetes felhőfajtája, a magas szintű rétegfelhő. Ezen a jórészt jégkristályokból álló, nem túl vastag felhőréíegen a Hold fénye átdereng, és a sugártörés következtében kör alakú fehéres gyűrű vagy fényfolt keletkezik. A néphit szerint vannak az évnek olyan napjai, amelyeknek az időjárása meghatározza az év más időszakának időjárását, és vannak olyanok, amelyek gyökeres fordulatot hoznak az addigi időjárásban. Ezeket rámutató napoknak vagy időjárási fordulóknak is nevezik. E jeles napokhoz kapcsolódó szabályok tehát az időjárás hosszabb távú előrelátását teszik lehetővé. Katalin-szabály (november 25.). A néphit azt tartja, „ha Katalin kopog, karácsony locsog”, és fordítva is igaz: „ha Katalin locsog, karácsony kopog”. Más szóval a szabály azt mondja ki, hogy a november végi és december végi időjárás ellentétesen alakul: fagyos, hideg november végét enyhe, olvadásos december vége követi, és viszont. Pál fordulása (január 25.). A néphit szerint az eddig fennálló zimankós időt tartós enyheség, az enyhébb időt pedig hideg váltja fel. A szabály általában igaznak bizonyult, s a jeles napot követően 20—25 napig érvényes. Gyertyaszentelő (február 2.). Talán az egyik legáltalánosabb ismert és számon tartott időjárási fordulónap: „ha a medve ezen a napon kijön a barlangjából, és jó időt talál, akkor visszamegy, mert lesz még kemény tél, de ha hideg van, akkor hamarosan jó idő lesz.” Meg kell azonban állapítani, hogy a statisztika ezt nem igazolja: a jeles napot követő egyhónapos időszakban teljesen véletlenszerű a hőmérséklet alakulása, vagyis nem függ a február 2-i állapottól. Mátyás (február 24.). Ezt a napot Jégtörő Mátyásnak is nevezik, vagyis e szerint megtöri és elviszi a jeget, de ha nem talál jeget, csinál. Ez a közismert szabály sem igazolható; a jeles napot követően a hőmérséklet alakulása teljesen véletlenszerű. A jeget azért általában elviszi, de ez nem éles fordulatnak, hanem a február végi fokozatos felmelegedésnek az eredménye. Franciska (március 9.). Szintén időjárási fordulónapnak tartják, s ez a statisztikai vizsgálatok szerint 10—15 napig fogadható el. Talán a legelterjedtebb időjóslási babona a Luca-naptár. Eszerint a Luca napjától (december 13.) számított 12 nap a jövő év egyegy hónapjának számít. Meg kell figyelni milyen volt az időjárás ezeken a napokon, olyan lesz a nekik megfelelő hónapokban is. Sokfelé ismert a hagymanaptár is. Ezt csinálták Lucakor, de karácsonykor vagy újévkor is — területenként változóan. Tizenkét hagymába sót kellett tenni, és ezeket elnevezni a hónapok szerint. A hagymáknak 12 napig kellett álniuk, ezután megnézték, milyen bennük a só. Azt tartották, hogy amelyikben elolvadt, abban a hónapban sok eső lesz. Az évszázadok tapasztalatain alapuld népi időjóslási szabályok közül jó néhány elfogadható, tudományosan is igazolható, elsősorban azok, amelyek a küszöbönálló időjárás-változásokra vonatkoznak. Az emberek az időjárási periódusokon alapuló több olyan jelenségre is felfigyeltek, amelyek alapján a jóslások hatókörét egy hónapra tágíthatták. Ám természetesen itt már mind több a mágikus elem, babonás hiedelem vegyült a szabályokba, hisz itt már olyan feladat elvégzésére akartak vállalkozni, amelyeket a tudomány teljes fegyvertárának bevetésével sem lehet megoldani, még ma sem. Ezért ezeknek az időjóslási szabályoknak elsősorban néprajzi érdekességük van. PÉCZELY GYÖRGY 29
