Magyar Hírek, 1983 (36. évfolyam, 1-26. szám)
1983-08-20 / 16-17. szám
AZ MSZMP KÖZPONTI BIZOTTSÁGA ÜLÉSÉRŐL Ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, Kádár Jánosnak, a KB első titkárának elnökletével. Az itt elfogadott határozatokkal a nemzetközi sajtó meglehetősen bő terjedelemben foglalkozott. Sok lap kiemelte a választási rendszerünk továbbfejlesztéséről meghatározott elveket. A Központi Bizottság áttekintette a nemzetközi helyzet alakulását. Üdvözölte a nukleáris fegyverkészletek befagyasztására tett szovjet javaslatot. Különösen fontos volna megállapodni arról, hogy a Varsói Szerződés és az Észak-Atlanti Szövetség országai egymás ellen nem alkalmaznak katonai erőt. A Központi Bizottság aláhúzta, hogy a Magyar Népköztársaság az elmúlt időszakban is a helsinki megállapodás szellemében munkálkodott az enyhülési folyamat vívmányainak megőrzéséért. A Központi Bizottság nagy figyelmet szentelt a választási rendszerünk továbbfejlesztéséről szóló előterjesztésnek. Figyelembe véve a Hazafias Népfront állásfoglalását és javaslatait az alábbi változtatásokat tartja szükségesnek : Az egyéni választókerületekben mind az országgyűlési képviselők, mind a helyi tanácstagok választásához legalább Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának vezetésével a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének és a szovjet minisztertanácsnak a meghívására magyar párt- és kormányküldöttség tett hivatalos baráti látogatást a Szovjetunióban. Kádár János találkozott Jurij Andropovval, az SZKP KB főtitkárával, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnökével. Kádár János és Jurij Andropov megelégedéssel állapította meg, hogy a két testvérpárt és ország kapcsolatai sikeresen fejlődnek. Rámutattak, hogy minden feltétel megvan a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság gyümölcsöző együttműködésének erősítéséhez. A tárgyalások során a két fél kiemelte a gazdasági együttműködés szerepét és fontosságát a két népgazdaság előtt álló feladatok megvalósításában, a szocialista országok gazdasági kapcsolatainak erősítésében. A két fél továbbra is törekszik a kölcsönösen előnyös gazdasági együttműködés elmélyítésére, a tervegyeztetés korszerűsítésére, az áruforgalom élénkítésére, az árucsere kölcsönös bővítésére. A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége és a Szovjetunió Minisztertanácsa vacsorát adott a magyar párt és kormányküldöttség tiszteletére, amelyen Jurij Andropov, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke és Kádár János, az MSZMP KB első titkára mondott pohárköszöntőt. — Tárgyalásainkon megelégedéssel állapíthattuk meg — mondotta Jurij Andropov —, hogy a barátsági, együttkét jelöltet állítsanak. A megválasztott képviselők és tanácstagok mellett azok a jelöltek, akik az érvényes szavazatoknak legalább huszonöt százalékát megkapták, pótképviselők illetve póttanácstagok legyenek. A pótképviselők és póttanácstagok választókerületük mandátumának megüresedése esetén külön választás nélkül lépjenek a képviselő, illetve a tanácstag helyébe. Az összes képviselőnek legfeljebb 10 százalékát — mintegy 30—35 közéleti személyiséget — országos listán jelöljék, illetve válasszák az országgyűlésbe. Az országos listán megválasztható személyiségeket a Hazafias Népfront Országos Tanácsa jelölje a politikai, társadalmi, érdekképviseleti szervek javaslatai alapján. Megválasztásuk az ország valamennyi szavazásra jogosult állampolgárának közvetlen szavazásával történjen. A közös tanácsok munhíjában az eddiginél jobban kell biztosítani a társközségek érdekeinek érvényesülését. Ezért minden társközségben a megválasztott tanácstagokból önálló elöljáróság alakuljon. A Központi Bizottság aláhúzta, hogy a népképviseleti testületek az elmúlt évtizedekben tevékenységükkel hozzájárultak a szocializmus építéséhez, a szocialista demokrácia fejműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződésünk szellemében politikai kapcsolataink rendszeresek, zavartalanok, jól működnek, eredményesen fejlődik gazdasági együttműködésünk, szélesednek és mélyülnek kapcsolataink az ideológia, a tudomány, a kultúra és az oktatás terén is. Teljes joggal mondhatjuk, hogy a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság kapcsolatai évről évre mind tartalmasabbá és sokrétűbbé válnak. Nincs olyan terület, ahol ne értünk volna el pozitív eredményeket, és ahol ne tárulnának fel új, még szélesebb távlatok együttműködésünk fejlődéséhez. A szocialista országok politikai naplesztéséhez. A társadalmunkban végbement fejlődés alapján megérett a helyzet arra, hogy a gyakorlatban bevált elvekre építve továbbfejlesszük a választási rendszert. Választási rendszerünk a jövőben is biztosítsa a választójog általánosságát, egyenlőségét és a szavazás titkosságát. A választási rendszer erősítse a népképviseleti testületek társadalmi, politikai szerepét, járuljon hozzá a szocialista demokrácia elmélyítéséhez. A Központi Bizottság ajánlja az országgyűlésnek, hogy alkosson új törvényt a képviselők, a tanácstagok megválasztásának rendjéről. A Központi Bizottság megtárgyalta az ipar helyzetéről és feladatairól szóló előterjesztést. A magyar ipar történelmi jelentőségű fejlődésen ment át az elmúlt harmincnyolc évben. A termelése 1950 óta kilencszeresére növekedett, a nemzeti jövedelem előállításában negyvenöt százalékkal részesedik. A termékek kilencvenegy százalékát az állami vállalatok, 8 százalékát szövetkezetek állítják elő, a magánkisipar részesedése egy százalék. Az ipar előtt álló feladatok szükségessé teszik az irányító munka továbbfejlesztését, a népgazdasági és a vállalati tervek jobb megalapozását. tára sűrűn telítve van mind sokoldalú, mind kétoldalú kölcsönös találkozókkal. Ez abból az objektív szükségszerűségből adódik, hogy tovább fokozzuk országaink együttműködésének hatékonyságát, és lényegesen magasabb, úgy mondanám, minőségileg új szintre emeljük azt. Pontosan ezek a kérdések állnak a f igyelem középpontjában a jelenlegi szovjet—magyar tárgyalásokon. Szilárdan hiszem, hogy közös véleményünket fejezem ki, ha azt mondom, hogy találkozónk újabb lendületet ad a Szovjetunió és Magyarország között fennálló sokoldalú kapcsolatok további fejlődésének és elmélyülésének, s meggyőzően demonstrálja a szocialista orA vállalatok irányításának fő eszköze továbbra is a közgazdasági szabályozás legyen. Az intenzív gazdaságfejlődés időszakában tovább növekszik az emberi tényező szerepe, ami szükségessé teszi az iparban dolgozók szakképzettségének, műveltségének emelését, a megszerzett tudás hasznosítását, a hatékonyabb foglalkoztatást. Erősíteni kell a dolgozók alkotó, érdemi közreműködését a gazdasági feladatok kialakításában és megoldásában. Fokozni kell az iparban eredményesen dolgozó mérnökök és technikusok anyagi és erkölcsi megbecsülését. A vállalatirányítás korszerűsítése, a vállalatok önállóságának, gazdálkodói felelősségének növelése, kezdeményezőképességének erősítése magasabb követelményeket támaszt a vezetőkkel szemben; igényli a vezetőképzés, a vezetőkiválasztás és a kinevezési gyakorlat tökéletesítését. A népgazdaság fejlődésének idei tapasztalatairól szólva a Központi Bizottság megállapította, hogy a népgazdaság a gazdaságpolitika fő céljaival összhangban fejlődött: az ország eleget tett fizetési kötelezettségeinek; az áruellátás, a bérek és fogyasztói árak a tervnek megfelelően alakultak. szágok következetes elvi irányvonalát a béke megőrzéséért és erősítéséért, a szocializmus ragyogó eszméiért folyó küzdelemben. Ezután Kádár János szólott: — Szocialista építőmunkánkban meghatározó jelentőségük van a magyar-szovjet gazdásági kapcsolatoknak — emelte ki. — A múlt évben külkereskedelmi forgalmunk megközelitette a 8 milliárd rubelt, ami Magyarország egész külkereskedelmi forgalmának egyharmada. Ebből több mint 30 százalékot ért el a szakosított és a kooperációban előállított termékek aránya. Magyarország a Szovjetunióból szerzi be a termeléshez nélkülözhetetlen nyersanyagok és technikai berendezések jelentős hányadát. Különösen nagyra értékeljük a gyártásszakosítás és a kooperáció fejlődését egyes kiemelten femtos iparágakban, mint például a közútijármű-gyártásban, az agrokémia, a timföld- és alumíniumtermelés területén, az atomerőművi berendezések gyártásában. Örülök annak, hogy gazdasági együttműködésünk látogatásunk ideje alatt is újabb fontos egyezmények aláírásával bővült. A Magyar Népköztársaság a szocialista országokkal együtt abban érdekeit, hogy csökkenjen a nukleáris háború veszélye, ne kerüljön sor a fegyverkezési verseny új fordulójára, és mérséklődjön a katonai szembenállás szintje. Amellett vagyunk, hogy békés eszközökkel rendezzék a vitás nemzetközi kérdéseket, s minden fórumon ki kell aknázni a tárgyalások összes lehetőségeit. A helyzet bonyolultsága ellenére is valljuk, hogy megvannak a lehetőségek a legfőbb veszély elhárítására. Szilárd meggyőződésünk, hogy ez a megállapítás nem csupán óhaj, hanem reális, elérhető cél. A béke fenntartásának alapvető tényezője a szocialista világ ereje és a kél világrendszer országai közötti katonai erőegyensúly. KÁDÁR JÁNOS MOSZKVÁBAN 4
