Magyar Hírek, 1983 (36. évfolyam, 1-26. szám)

1983-08-20 / 16-17. szám

AZ MSZMP KÖZPONTI BIZOTTSÁGA ÜLÉSÉRŐL Ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, Kádár Jánosnak, a KB első titkárának elnökletével. Az itt elfogadott hatá­rozatokkal a nemzetközi sajtó meg­lehetősen bő terjedelemben foglalko­zott. Sok lap kiemelte a választási rendszerünk továbbfejlesztéséről meg­határozott elveket. A Központi Bizottság áttekintette a nemzetközi helyzet alakulását. Üd­vözölte a nukleáris fegyverkészletek befagyasztására tett szovjet javasla­tot. Különösen fontos volna megálla­podni arról, hogy a Varsói Szerződés és az Észak-Atlanti Szövetség országai egymás ellen nem alkalmaznak ka­tonai erőt. A Központi Bizottság alá­húzta, hogy a Magyar Népköztársaság az elmúlt időszakban is a helsinki meg­állapodás szellemében munkálkodott az enyhülési folyamat vívmányainak meg­őrzéséért. A Központi Bizottság nagy figyel­met szentelt a választási rendszerünk továbbfejlesztéséről szóló előterjesz­tésnek. Figyelembe véve a Hazafias Népfront állásfoglalását és javaslatait az alábbi változtatásokat tartja szük­ségesnek : Az egyéni választókerületekben mind az országgyűlési képviselők, mind a he­lyi tanácstagok választásához legalább Kádár Jánosnak, a Magyar Szoci­alista Munkáspárt Központi Bizott­sága első titkárának vezetésével a Szovjetunió Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének és a szovjet mi­nisztertanácsnak a meghívására ma­gyar párt- és kormányküldöttség tett hivatalos baráti látogatást a Szovjet­unióban. Kádár János találkozott Jurij Andropovval, az SZKP KB főtitkárá­val, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnökével. Kádár János és Jurij Andropov megelégedéssel állapította meg, hogy a két testvérpárt és ország kapcsola­tai sikeresen fejlődnek. Rámutattak, hogy minden feltétel megvan a Szov­jetunió és a Magyar Népköztársaság gyümölcsöző együttműködésének erő­sítéséhez. A tárgyalások során a két fél kie­melte a gazdasági együttműködés sze­repét és fontosságát a két népgazda­ság előtt álló feladatok megvalósításá­ban, a szocialista országok gazdasági kapcsolatainak erősítésében. A két fél továbbra is törekszik a kölcsönösen elő­nyös gazdasági együttműködés elmé­lyítésére, a tervegyeztetés korszerű­sítésére, az áruforgalom élénkítésére, az árucsere kölcsönös bővítésére. A Szovjetunió Kommunista Párt­jának Központi Bizottsága, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsának Elnök­sége és a Szovjetunió Minisztertaná­csa vacsorát adott a magyar párt és kormányküldöttség tiszteletére, ame­lyen Jurij Andropov, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke és Ká­dár János, az MSZMP KB első titká­ra mondott pohárköszöntőt. — Tárgyalásainkon megelégedéssel ál­lapíthattuk meg — mondotta Jurij Andropov —, hogy a barátsági, együtt­két jelöltet állítsanak. A megválasztott képviselők és tanácstagok mellett azok a jelöltek, akik az érvényes szavazatok­nak legalább huszonöt százalékát meg­kapták, pótképviselők illetve póttanács­tagok legyenek. A pótképviselők és pót­tanácstagok választókerületük mandá­tumának megüresedése esetén külön választás nélkül lépjenek a képviselő, illetve a tanácstag helyébe. Az összes képviselőnek legfeljebb 10 százalékát — mintegy 30—35 közéleti személyiséget — országos listán jelöl­jék, illetve válasszák az országgyűlésbe. Az országos listán megválasztható sze­mélyiségeket a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa jelölje a politikai, tár­sadalmi, érdekképviseleti szervek javas­latai alapján. Megválasztásuk az or­szág valamennyi szavazásra jogosult állampolgárának közvetlen szavazásával történjen. A közös tanácsok munhíjában az ed­diginél jobban kell biztosítani a társ­községek érdekeinek érvényesülését. Ezért minden társközségben a megvá­lasztott tanácstagokból önálló elöljáróság alakuljon. A Központi Bizottság aláhúzta, hogy a népképviseleti testületek az elmúlt évtizedekben tevékenységük­kel hozzájárultak a szocializmus épí­téséhez, a szocialista demokrácia fej­működési és kölcsönös segítségnyújtási szerződésünk szellemében politikai kap­csolataink rendszeresek, zavartalanok, jól működnek, eredményesen fejlődik gazdasági együttműködésünk, szélesed­nek és mélyülnek kapcsolataink az ideológia, a tudomány, a kultúra és az oktatás terén is. Teljes joggal mondhatjuk, hogy a Szovjetunió és a Magyar Népköztársa­ság kapcsolatai évről évre mind tartal­masabbá és sokrétűbbé válnak. Nincs olyan terület, ahol ne értünk volna el pozitív eredményeket, és ahol ne tárul­nának fel új, még szélesebb távlatok együttműködésünk fejlődéséhez. A szocialista országok politikai nap­lesztéséhez. A társadalmunkban vég­bement fejlődés alapján megérett a helyzet arra, hogy a gyakorlatban be­vált elvekre építve továbbfejlesszük a választási rendszert. Választási rend­szerünk a jövőben is biztosítsa a válasz­tójog általánosságát, egyenlőségét és a szavazás titkosságát. A választási rend­szer erősítse a népképviseleti testüle­tek társadalmi, politikai szerepét, já­ruljon hozzá a szocialista demokrácia elmélyítéséhez. A Központi Bizottság ajánlja az országgyűlésnek, hogy alkosson új törvényt a képviselők, a tanácstagok megválasztásának rendjéről. A Központi Bizottság megtárgyalta az ipar helyzetéről és feladatairól szó­ló előterjesztést. A magyar ipar törté­nelmi jelentőségű fejlődésen ment át az elmúlt harmincnyolc évben. A ter­melése 1950 óta kilencszeresére növe­kedett, a nemzeti jövedelem előállítá­sában negyvenöt százalékkal részese­dik. A termékek kilencvenegy száza­lékát az állami vállalatok, 8 százalé­kát szövetkezetek állítják elő, a ma­gánkisipar részesedése egy százalék. Az ipar előtt álló feladatok szük­ségessé teszik az irányító munka to­vábbfejlesztését, a népgazdasági és a vállalati tervek jobb megalapozását. tára sűrűn telítve van mind sokoldalú, mind kétoldalú kölcsönös találkozókkal. Ez abból az objektív szükségszerűségből adódik, hogy tovább fokozzuk országaink együttműködésének hatékonyságát, és lényegesen magasabb, úgy mondanám, minőségileg új szintre emeljük azt. Pontosan ezek a kérdések állnak a f i­gyelem középpontjában a jelenlegi szov­jet—magyar tárgyalásokon. Szilárdan hiszem, hogy közös vélemé­nyünket fejezem ki, ha azt mondom, hogy találkozónk újabb lendületet ad a Szovjetunió és Magyarország között fennálló sokoldalú kapcsolatok további fejlődésének és elmélyülésének, s meg­győzően demonstrálja a szocialista or­A vállalatok irányításának fő eszköze továbbra is a közgazdasági szabályozás legyen. Az intenzív gazdaságfejlődés idő­szakában tovább növekszik az emberi tényező szerepe, ami szükségessé teszi az iparban dolgozók szakképzettségé­nek, műveltségének emelését, a meg­szerzett tudás hasznosítását, a haté­konyabb foglalkoztatást. Erősíteni kell a dolgozók alkotó, érdemi közre­működését a gazdasági feladatok ki­alakításában és megoldásában. Fokoz­ni kell az iparban eredményesen dol­gozó mérnökök és technikusok anyagi és erkölcsi megbecsülését. A vállalatirányítás korszerűsítése, a vállalatok önállóságának, gazdálko­dói felelősségének növelése, kezdemé­nyezőképességének erősítése magasabb követelményeket támaszt a vezetők­kel szemben; igényli a vezetőképzés, a vezetőkiválasztás és a kinevezési gyakorlat tökéletesítését. A népgazdaság fejlődésének idei ta­pasztalatairól szólva a Központi Bi­zottság megállapította, hogy a nép­gazdaság a gazdaságpolitika fő céljai­val összhangban fejlődött: az ország eleget tett fizetési kötelezettségeinek; az áruellátás, a bérek és fogyasztói árak a tervnek megfelelően alakultak. szágok következetes elvi irányvonalát a béke megőrzéséért és erősítéséért, a szo­cializmus ragyogó eszméiért folyó küzde­lemben. Ezután Kádár János szólott: — Szocialista építőmunkánkban meg­határozó jelentőségük van a magyar-szov­jet gazdásági kapcsolatoknak — emelte ki. — A múlt évben külkereskedelmi forgalmunk megközelitette a 8 milliárd rubelt, ami Magyarország egész külke­reskedelmi forgalmának egyharmada. Ebből több mint 30 százalékot ért el a szakosított és a kooperációban előállított termékek aránya. Magyarország a Szov­jetunióból szerzi be a termeléshez nél­külözhetetlen nyersanyagok és technikai berendezések jelentős hányadát. Külö­nösen nagyra értékeljük a gyártásszako­sítás és a kooperáció fejlődését egyes ki­emelten femtos iparágakban, mint pél­dául a közútijármű-gyártásban, az ag­rokémia, a timföld- és alumíniumter­melés területén, az atomerőművi beren­dezések gyártásában. Örülök annak, hogy gazdasági együttműködésünk lá­togatásunk ideje alatt is újabb fontos egyezmények aláírásával bővült. A Magyar Népköztársaság a szoci­alista országokkal együtt abban érde­keit, hogy csökkenjen a nukleáris há­ború veszélye, ne kerüljön sor a fegyver­kezési verseny új fordulójára, és mér­séklődjön a katonai szembenállás szint­je. Amellett vagyunk, hogy békés eszkö­zökkel rendezzék a vitás nemzetközi kér­déseket, s minden fórumon ki kell ak­názni a tárgyalások összes lehetőségeit. A helyzet bonyolultsága ellenére is valljuk, hogy megvannak a lehetőségek a legfőbb veszély elhárítására. Szilárd meggyőződésünk, hogy ez a megállapí­tás nem csupán óhaj, hanem reális, el­érhető cél. A béke fenntartásának alap­vető tényezője a szocialista világ ereje és a kél világrendszer országai közötti katonai erőegyensúly. KÁDÁR JÁNOS MOSZKVÁBAN 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom