Magyar Hírek, 1983 (36. évfolyam, 1-26. szám)

1983-07-23 / 14-15. szám

M ■ A pesti Korzó éli szokásos, nyüzsgő esti J J életét. A Duna-parti szállodasor előtti dísz­­^ “ burkolatú sétányon több száz budapesti és külföldi vendég sétálgat, fagylaltozik, kávézik, üldögél a Buchwald-székeken és a kivilágított pa­norámában gyönyörködik, vagy az Ybl-korlátnak dőlve vitatja meg barátaival a nap eseményeit...” A fenti tudósítás nem a századelőn íródott, hanem 1983. májusának egyik kellemes esté­jén, az újjászületett budapesti Duna-korzó­­ról. Meglehetősen soká, csak 1981-ben jutott el a főváros oda, hogy „megengedhette magá­nak” a korzóépítés ötvenmillió forintos „luxu­sát”. Erre az időre sikerült átadni azokat az út­vonalakat is, amelyek átvették a felső Duna­­part eme részének a közlekedését. Ekkorra ké­szült el a Fórum szálloda is, melyhez később a Hyatt csatlakozott. A tervezők arra törekedtek, hogy az új korzó méltó legyen híres elődjéhez. Élénk vita tá­madt a 14,5 ezer négyzetméternyi díszburkolat anyaga körül. Végül is azok győztek, akik az ünnepélyes, tükörsima csiszolt felülettel szem­ben a rusztikus, mosott, érdesebb felület párt­ján álltak. Azzal érveltek, hogy a sima felületű sétány túlságosan „tekintélyt parancsoló” lett volna, a Korzó célja pedig nem az, hogy az em­berek lélegzetvisszafojtva „vonuljanak” át rajta hanem az, hogy fesztelenül, minden gátlás nél­kül sétálgassanak és élvezzék a szép környeze­tet. Aki elfárad, letelepedhet a századelő híres­neves Buchwald-tervét utánzó székek egyiké­be, és nem kell tartania a hajdani díjbeszedők­től, a „Buchwald-nénik”-től, a székek haszná­lata ugyanis ingyenes. A székekről szólva hadd említsük meg, hogy nemcsak üldögélni lehet bennük, hanem fo­gyasztani is — ez esetben persze pénzért, nem is akármennyiért. Az exkluzív Fórum-szálloda exkluzív szabadtéri fagylaltozójában az árak is fölöttébb „exkluzívak”. A néhány lépéssel tá­volabb levő Duna-Corsó étterem teraszán már valamivel olcsóbban kávézhatunk, igaz, itt nem Buchwald-székeken ülve. Tervezik, hogy to­vábbi vendéglátóhelyeket nyitnak meg a Korzó mentén. A kettes villamos felőli jellegzetes korlátot (amit feltehetőleg Ybl Miklós tervezett — in­nen a neve) eredeti formájában állították helyre, és a szeméttárolók is a hajdani korzó darabjai. A világítás végleges kialakításán most dolgoz­nak. Eddig eloxált alumíniumból való „mai” lámpák szolgáltatták az esti fényt, ezekben a napokban folyik az Ybl-kandeláberek felszere­lése. A dán gépsornak, amelyik az Épületszob­rászipari és Kőfaragó Vállalatnál a Korzót bo­rító kőlapokat gyártotta, előreláthatólag — ha birja addig — az évezred végéig lesz munkája, mert a sétány felújítása csak része annak a nagyszabású programnak, melynek során ki­alakítják a belvárosi gyalogosrendszert, idén nyáron kezdik meg a Vörösmarty tér „újrabur­kolását”, majd következik a Váci utcai új üz­letközpont környéke, ezután kerül sorra a Kris­tóf tér, a Váci utca újabb részei és mellékutcái, a Pilvax-köz, a Kammermayer tér, a Biermann István tér. A pesti Korzó tehát ismét benépesült. Az idő­sek nosztalgiával idézik a régi napokat, ha­­sonlítgatják az újat a hajdanvolthoz; a külföl­diek érdeklődéssel szemlélgetik Budapest leg­újabb nevezetességét, a fiatalok pedig, akik csak elbeszélésekből ismerik a húsvéti kosztüm­­sétáltatások és pirulós ismerkedések helyszí­nét, barátkoznak az új környezettel, keresik azt a viselkedésformát, ami ma, 1983-ban „il­lik” a Korzóhoz. Nincs nehéz dolguk ... FORINYÄK ÉVA FOTÓ: BOROS JENŐ 24

Next

/
Oldalképek
Tartalom