Magyar Hírek, 1983 (36. évfolyam, 1-26. szám)
1983-07-23 / 14-15. szám
M ■ A pesti Korzó éli szokásos, nyüzsgő esti J J életét. A Duna-parti szállodasor előtti dísz^ “ burkolatú sétányon több száz budapesti és külföldi vendég sétálgat, fagylaltozik, kávézik, üldögél a Buchwald-székeken és a kivilágított panorámában gyönyörködik, vagy az Ybl-korlátnak dőlve vitatja meg barátaival a nap eseményeit...” A fenti tudósítás nem a századelőn íródott, hanem 1983. májusának egyik kellemes estéjén, az újjászületett budapesti Duna-korzóról. Meglehetősen soká, csak 1981-ben jutott el a főváros oda, hogy „megengedhette magának” a korzóépítés ötvenmillió forintos „luxusát”. Erre az időre sikerült átadni azokat az útvonalakat is, amelyek átvették a felső Dunapart eme részének a közlekedését. Ekkorra készült el a Fórum szálloda is, melyhez később a Hyatt csatlakozott. A tervezők arra törekedtek, hogy az új korzó méltó legyen híres elődjéhez. Élénk vita támadt a 14,5 ezer négyzetméternyi díszburkolat anyaga körül. Végül is azok győztek, akik az ünnepélyes, tükörsima csiszolt felülettel szemben a rusztikus, mosott, érdesebb felület pártján álltak. Azzal érveltek, hogy a sima felületű sétány túlságosan „tekintélyt parancsoló” lett volna, a Korzó célja pedig nem az, hogy az emberek lélegzetvisszafojtva „vonuljanak” át rajta hanem az, hogy fesztelenül, minden gátlás nélkül sétálgassanak és élvezzék a szép környezetet. Aki elfárad, letelepedhet a századelő híresneves Buchwald-tervét utánzó székek egyikébe, és nem kell tartania a hajdani díjbeszedőktől, a „Buchwald-nénik”-től, a székek használata ugyanis ingyenes. A székekről szólva hadd említsük meg, hogy nemcsak üldögélni lehet bennük, hanem fogyasztani is — ez esetben persze pénzért, nem is akármennyiért. Az exkluzív Fórum-szálloda exkluzív szabadtéri fagylaltozójában az árak is fölöttébb „exkluzívak”. A néhány lépéssel távolabb levő Duna-Corsó étterem teraszán már valamivel olcsóbban kávézhatunk, igaz, itt nem Buchwald-székeken ülve. Tervezik, hogy további vendéglátóhelyeket nyitnak meg a Korzó mentén. A kettes villamos felőli jellegzetes korlátot (amit feltehetőleg Ybl Miklós tervezett — innen a neve) eredeti formájában állították helyre, és a szeméttárolók is a hajdani korzó darabjai. A világítás végleges kialakításán most dolgoznak. Eddig eloxált alumíniumból való „mai” lámpák szolgáltatták az esti fényt, ezekben a napokban folyik az Ybl-kandeláberek felszerelése. A dán gépsornak, amelyik az Épületszobrászipari és Kőfaragó Vállalatnál a Korzót borító kőlapokat gyártotta, előreláthatólag — ha birja addig — az évezred végéig lesz munkája, mert a sétány felújítása csak része annak a nagyszabású programnak, melynek során kialakítják a belvárosi gyalogosrendszert, idén nyáron kezdik meg a Vörösmarty tér „újraburkolását”, majd következik a Váci utcai új üzletközpont környéke, ezután kerül sorra a Kristóf tér, a Váci utca újabb részei és mellékutcái, a Pilvax-köz, a Kammermayer tér, a Biermann István tér. A pesti Korzó tehát ismét benépesült. Az idősek nosztalgiával idézik a régi napokat, hasonlítgatják az újat a hajdanvolthoz; a külföldiek érdeklődéssel szemlélgetik Budapest legújabb nevezetességét, a fiatalok pedig, akik csak elbeszélésekből ismerik a húsvéti kosztümsétáltatások és pirulós ismerkedések helyszínét, barátkoznak az új környezettel, keresik azt a viselkedésformát, ami ma, 1983-ban „illik” a Korzóhoz. Nincs nehéz dolguk ... FORINYÄK ÉVA FOTÓ: BOROS JENŐ 24
