Magyar Hírek, 1983 (36. évfolyam, 1-26. szám)
1983-07-23 / 14-15. szám
be nem avatkozás elve alapján a kölcsönös érdekeknek megfelelő politikai, gazdasági, kulturális kapcsolatok épültek ki, és Magyarország kész ezeket továbbfejleszteni a jövőben is. Éppen ezért hangsúlyozni kell, hogy a jelenlegi nemzetközi helyzet, amelyben a fegyverkezési hajsza soha nem látott méreteket öltött és Európában elkezdődött az új rakéták telepítésének előkészítése, igen nagy aggodalmat kelt Magyarországon is. A helsinki Záróokmányhoz vezető folyamatot a magyar közvélemény reménykedéssel kísérte, s a magyar kormány igyekezett azt minden rendelkezésre álló eszközzel előmozdítani. A folyamat azóta nemcsak megtorpant, hanem a kelet— nyugati kapcsolatokat új feszültségek terhelték meg. A körülmények ilyen alakulása minden európai nép számára hátrányos és egyre több veszélyt rejt magában. Önmagában az a tény, hogy a középhatósugarú rakéták rendszerbe állítása a riasztási időt 8—8 percre csökkenti, olyan lélektani állapotba hozza Európát, amelyben az idegesség és félelem kiszámíthatatlan következményekre vezethet. A bizonytalanság növekedése az európai régióban hatással van a világ más térségeire is. Európa biztonságáért küzdeni ezért épp úgy egyetemes érdek, 1. A magyar küldöttség 1975-ben a helsinki biztonsági és együttműködési értekezleten. Jobbról balra: Kádár János, az MSZMP KB első titkára, Lázár György, a minisztertanács elnöke, Púja Frigyes külügyminiszter és Nagy János külügyminiszter-helyettes. 2. A koronázási ékszereket 1978-ban a Parlamentben Cyrus Vance amerikai külügyminiszter (balról) adta át Apró Antalnak, az országgyűlés elnökének. 3. Kádár János 1982-ben Helmut Schmidt meghívására a Német Szövetségi Köztársaságba látogatott. Bonnban találkozott a parlamenti pártok vezetőivel, többek között Helmut Kohllal, a CDU elnökével. 4. Franíois Mitterrand, a Francia Köztársaság elnöke 1982-ben Budapestre látogatott. Képünkön a Parlament előtt (balról jobbra): a francia elnök. Lázár György miniszterelnök és Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyettese. 5. Petar Sztambolics, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnökségének elnöke, (a képen balra) idén tavasszal Budapestre látogatott. Képünkön: a jugoszláv vendégnek Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanácselnöke a Halászbástyán mutatja meg Budapest panorámáját 6. v Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke 1982-ben, Fülöp-szigeteki hivatalos látogatása során Manilában tárgyalásokat folytatott Ferdinand E. Marcos elnökkel és Imelda Marcos asszonnyal, az államfő feleségével 7. Hollai Imre külügyminiszter-helyettest az ENSZ közgyűlése a harmadik ülésszak elnökévé választotta. Képünkön (balról): Javier Pérez de Cuellar, az ENSZ főtitkára, Hollai Imre és William Buffum, a közgyűlés politikai ügyekkel megbízott főtitkárhelyettese. FOTÓ: MTI ARCHÍV mint a leszerelésért, a környezet megóvásáért, az éhezés megszüntetéséért. Minden országnak vannak sajátos érdekei, természetesen Magyarországnak is, — az egyetemes érdek, a nemzeti érdek, a nép hivatástudata együttesen alakítja az ország politikáját. Milyen sajátosságok jellemzik a magyar külpolitikát? A magyarság sajátos színt és értéket képvisel a népek nagy családjában. Széchenyi István tudta ezt, amikor arról beszélt, hogy „az emberiséget meg kell ajándékoznunk egy nemzettel: a magyarral”. Küldetéstudatunk ma is ezen alapszik, de már hozzátesszük: a szocialista magyar nemzettel. Ezt kell erősítenünk, gyarapítanunk, építenünk. Sajátos külpolitikát követel a szocialista Magyarország elhelyezkedése Európában, pontosabban Kelet- Közép-Európa egyik centrális területén, a Közép-Duna-medencében. Itt érintkezik a három nagy kultúrkör, a latin, a szláv és a germán s ezek metszéspontjában él a magyar nép, saját szellemiségével és kultúrájával, egy nép, amely hosszú századok óta gazdagon merített mind a három forrásból, s mint közvetítő is európai szerepet vállalt. A legnagyobb nyugat-keleti kereskedelmi útvonal a Duna mentén vezet, ami ugyancsak meghatározó tényező a külkapcsolatokban. Ez lehetővé és szükségessé teszi a minél szélesebb körű részvételt a nemzetközi munkamegosztásban, ebből is következik, hogy a magyar termékek csaknem fele a külpiacokon értékesül. A magyar népben igen erős a sorsközösségi tudat, amely ugyancsak meghatározó eleme a magyar külpolitikának. Az nevezetesen, hogy a történelem és az élet a múltban is és ma is ezernyi szállal köti össze közvetlen szomszédaival, velük a legszorosabb az együttműködés, a jelen és a jövő közös alakítása a magyar politika sine qua non-ja, s a történelem legfontosabb tanulsága. Napjainkban ez az alaptétel különös jelentőséget nyert az ország határain túl élő több milliós magyar nemzetiség sorsa, kulturális, társadabni, gazdasági fejlődése miatt. De távolabb tekintve, a magyar külpolitikai gondolkodást állandóan befolyásolja az a tény, hogy a magyarság egyharmada él távol Magyarországtól, s mi igyekszünk ébrentartani az anyanemzethez való kötődés érzel]ni és szellemi öntudatát, ösztönét és szándékát. Ehhez a választott új országgal kiegyensúlyozott kapcsolatok szükségesek, e cél sikeres valóraváltásának az ott lakó magyarok eredményes hozzájárulása szinte nélkülözhetetlen. Az érdekek és a nemzeti feladatok együttesen alakítják egy ország politikáját, ezen belül külpolitikáját. Mert — mint Hegel mondotta — az érdekek nélkül semmi nem jön létre. A nemzeti felelősség érzete pedig nélkülözhetetlen a cselekvési akarathoz és a következetességhez. Tehát, ha az Aeneasra hivatkozhatom: „Hoc opus, hic labor est” — „Ez a feladat, ez a küzdelem”. PETHŐ TIBOR 21
