Magyar Hírek, 1983 (36. évfolyam, 1-26. szám)
1983-07-23 / 14-15. szám
I A TALAPZAT Közélet - diplomácia Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének és feleségének meghívására a budapesti diplomáciai képviseletek vezetői Vas megyébe látogattak. Megismerkedtek Szombathely és a megye gazdasági, kulturális életével, nevezetességeivel. FOTÓ: HORVÁTH PÁL Egy szobor talapzatának az a szerepe, hogy a művész alkotását kiemelje az utca forgatagából. Székely Péter (Pierre Székely) maga tervezte a talapzatot is a Nagyvárad téren álló béke madarához. A művészt jól ismerők már eleve számíthattak arra, hogy ez a talapzat nem csupán a békemadár „optikai” röptetésére szolgál majd —s valóban: Székely kőhalma gondolatilag is szárnyalásra készteti a szimbolikus figurát. Sok kőkocka hordoz írást a talapzatban: a „BÉKE” szót írták rá a Föld sok nyelvén. Magyarul Kádár János, franciául Francois Mitterrand kézjegye alapján. Érdemes eltűnődni, mi mindent jelenthet ez a furcsa írásbeli-emlékművi találkozás a Nagyvárad téren. Jól tudhatjuk, hogy a két politikusnak egymástól meglehetősen különböznek a nézetei a világ sok kérdéséről, a társadalom rendszeréről és felépítéséről. Alkalmasint a magyar-francia alkotóművész egy harmadik álláspontot is képviselhet. Abban azonban „kőbe vésett” tanúbizonyságot tesznek, hogy nézeteik különbözősége nem nyomhatja el a béke igenlését. Ez korunkban a legnagyobb sorskérdés. „Si vis pacem, para bellum” — ha békét akarsz, készülj a háborúra — hangzott a latin bölcsesség. Abban a korban és még évszázadokon át nem lehetett ennél célravezetőbb gyakorlati tanács. Hiszen, hogyan festettek a háborúk akkoriban ? ők leölnek a mieinkből tízezer katonát, mi viszont leölünk az övéikből húszezret és akkor mi győztünk. Vagy fordítva. Jogos volt tehát a háborúra készülés elve és néhány tízezer harcos valóban a többiek életéért áldozhatta fel életét. Az Enola Gay — a Hirosimára ledobott atombomba szállítógépe — azonban egy új hadtörténelmi és történelmi korszakot is megnyitott végzetes repülésével. Értelmetlenné, anakronisztikussá vált a „néhány tízezer — vagy millió — áldozat a többiek érdekében” szemlélete. Ezek a szerkezetek áldozattá teszik a „többieket” is: a polgári lakosságot, a védteleneket, a hátországot, a semlegeseket. Nemrégiben a forgalomba került freon-hajtóanyagú desodor-spray palackokról állapították meg a tudósok, hogy esetleg veszélyesek lehetnek a föld légkörére. Pedig ezek a világ legbékésebb eszközei. Vajon mekkora pusztítást vihet akkor végbe a földön jelenleg létező ötvenezer atom-töltet ? Az egész földet elpusztító fegyvermennyiség birtokában bizonyos körökben mágikus katonai bűvszó lett „az első csapás” lehetőségének megszerzése. Ezért fut az emberiség újabb és újabb fegyverkezési spirálköröket. S csak mostanában kezdett el beszólni a közvélemény arról, hogy esetleg az első csapás mérőjének annyival jobb, hogy fél órával tovább él. Az emberiség alapvető létérdeke tehát, hogy megmaradjon egy — lehetőség szerint alacsony — kiegyensúlyozott atomfegyver-szinten. Ez a kiegyensúlyozottság, a fegyverrendszerek, robbanó töltetek és hordozóeszközök jelenlegi sokaságával, komoly vitakérdés. Végtére is nemzetek, kis és nagy hatalmak biztonsága függ tőle. De meg lehet vitatni és meg lehet oldani a kiegyensúlyozottság kérdését is: tárgyalásokon. Valódi békevágy, igazán békés szándék kell hozzá. Nemrégiben éppen a talapzat egyik „aláírója”: Kádár János beszélt arról hogy a fegyverkezési spirál újabb és újabb körei politikai és gazdasági nyomás eszközévé válhatnak a szocialista országok ellen. Nem vitás, hogy ez a taktika csak árthat a két világrész kapcsolatának. „Ha lehűl a nemzetközi légkör, először a magyarok kezdenek tüszszögni” — mondta nemrégiben egy hazánkba látogató, magyar származású közgazdász. Volt igazság a szavaiban : ez a kis ország, nyitott gazdaságával, érzékenyen reagál minden változásra a politikai légkörben is. De érthettük úgy is a szavait, hogy nehezebbé válik az óhaza és a Nyugaton élő magyarság kapcsolatának szolid alakítása. A gyanakvás és a feszültség légkörében nehéz ápolni a kapcsolatokat, bizonyítani a jó szándékot. Pedig erről nem lehet lemondani. Magyarország kis ország a világ népei között. Mi nem tudunk impozáns és lenyűgöző „leg”-eket produkálni. De építjük a hidat a távol élő magyarok segítségével is a világ békés és jószándékú népei felé. Talán mindennek a jelképe lehet a szobor a Nagyvárad téren, s jelkép a talapzat: ahol egy francia és egy magyar politikus közös békevágyat egy magyar-francia művész emelte emlékművé. SŐS PÉTER JÁNOS Bülend Ulusu török kormányfő hivatalos látogatást tett hazánkban. Fogadta őt Kádár János, az MSZMP KB első titkára és Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke. * A Magyar Külügyi Intézet és a New York-i Kelet-nyugati Biztonsági Tanulmányok Intézete (IEWSS) közös szervezésében megbeszélést tartottak Szolnokon. * Harry Earl Bergold, az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövete, hazája nemzeti ünnepe alkalmából fogadást adott rezidenciáján. A fogadáson részt vett Veress Péter külkereskedelmi miniszter, Nagy János külügyi államtitkár, Juhász Ádám ipari államtitkár, Rátkai Ferenc művelődési miniszterhelyettes, valamint politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális életünk több más vezető személyisége. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban üdvözölte Ronald Reagan elnököt az USA nemzeti ünnepe alkalmából. * John Birch, Nagy-Britannia és Észak-írország Egyesült Királyság magyarországi nagykövetségének ideiglenes ügyvivője hazája nemzeti ünnepe alkalmából fogadást adott a nagyköveti rezidencián. A fogadáson részt vett PuUai Árpád közlekedési és postaügyi miniszter. Török István külkereskedelmi államtitkár és Szarka Károly külügyminiszter-helyettes, valamint a gazdasági, a társadalmi, kulturális élet több képviselője és a budapesti diplomáciai testület több vezetője és tagja is. Címlapunkon: Pierre Székely: Béke című szobra a Nagyvárad téren FOTÓ: NOVOTTA FERENC Ábrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter meghívására látogatást tett hazánkban Hans Gustafsson, Svédország lakás- és tervezésügyi minisztere. * Budapesten jegyzőkönyv aláírásával ért véget a magyar—osztrák vízügyi bizottság 27. ülésszaka. A két küldöttséget Varga Miklós, az Országos Vízügyi Hivatal elnökhelyettese, illetve Emil Wurzel, a Szövetség Erdő- és Mezőgazdasági Minisztérium csoportfőnöké vezette. * Roska István külügyminiszter-helyettes Budapesten megbeszélést folytatott Constantin Oancea román külügyminiszter-helyettessel a magyar— román kapcsolatokról és az időszerű nemzetközi kérdésekről. ILLYÉS GYULA ÜZENETE PRÁGÁBAN A világ 132 országából vettek részt küldöttek a Prágában megrendezett béke-világtalálkozón. Közzétették Illyés Gyula levelét, amelyet a költő nem sokkal halála előtt írt a magyar békemozgalomnak. Részletek a levélből: „Képzeljük el, hogy a háború kitört. Próbálja beleélni magát abba az olvasó, hogy a napilapon, amit most kezében tart, nem békeszólamok sorakoznak, hanem hadijelentések. Álmodjuk meg kísérletül a rémálmot, hogy ez és ez az ország már nincs, és hogy az atomfelhő határainkhoz közeledik. Akkor tudnánk csak értékelni, mit jelent, hogy aránylagos fegyvernyugvásban élünk és hogy mi az értelme az erőfeszítésnek a béke mindenáron való biztosításáért, az alapokig ható megvalósításáért.” Pierre Székely beszél a szoboravatáson FOTÓ: NOVOTTA FERENC 5
