Magyar Hírek, 1983 (36. évfolyam, 1-26. szám)
1983-06-25 / 13. szám
A lelátóról jelentjük A Kínai Olimpiai Bizottság küldöttsége Budapesten járt. A tárgyalások eredményeként a közeljövőben több sportágban versenyeken és edzőtáborozásokon találkoznak a magyar és kínai sportolók. Érdekes edzőcserében is megállapodtak. Ezek szerint kinai röplabdaedző tevékenykedik majd Magyarországon és magyar labdarúgó-szakembert küldenek ki Pekingbe. * Továbbra is jól szerepelnek a magyar teniszezők. Taróczy Balázs néhány váratlan vereség után a világranglista első helyén álló csehszlovák Lendl legyőzésével aratott nagy sikert Hamburgban, a nyugatnémet nemzetközi bajnokságon. Világbajnok párja, a svájci Heinz Günthardt társaságában pedig a férfi párosban első lett. Temesvári Andrea Perugiában, az olasz nemzetközi bajnokságon bizonyult legjobbnak. * Három érmet nyertek a magyar ökölvívók a Várnában rendezett huszonötödik Európa-bajnokságon. Gönczi Róbert (57 kg) harmadik lett. Váradi János (51 kg) és Alvics Gyula (91 kg) ezüstérmet hozott haza. Váradi csak pontozói segédlettel esett el a teljesen megérdemelt győzelemtől. * A cselgáncsozók csalódást okoztak a párizsi Európa-bajnokságon. Egyetlen érmes helyezési sem tudtak szerezni. * Az Újpesti Dózsa labdarúgócsapata nyerte a Népköztársasági Kupa idei döntőjét. Az ötödször győztes lila-fehérek a fináléban 3:2-re verték a Honvéd együttesét. Előtte a Békéscsaba ellen csak 1:3-ról fordítottak 6:3-ra, Tatabányán pedig csak tizenegyes rúgásokkal harcolták ki a továbbjutást. * Az Egyesült Államok Birkózó Szövetsége meghívására május végén edzőtáborozásra és versenyekre utazott ki a magyar birkózó válogatott. A csapat a két olimpiai bajnokkal, Kocsissal és Növényivel az élen a legjobb összeállításban szerepelt tengerentúlon. * Gedővári Imre, az újpestiek kardvívoja nyerte az Olaszországban rendezett, hagyományos Luxardo Kupa vándordíjas versenyt. * Jónyer István világbajnok és Magos Judit Európa-bajnoknő, a két kiváló magyar asztaliteniszező ősztől a Német Szövetségi Köztársaságban folytatja pályafutását. Mindketten a sportvezetés engedélyével szerződnek el nyugatnémet klubokhoz. * A magyar vízilabda-válogatott ismét mélyponton. A Los Angelesben rendezett Világ Kupa tornán nyeretlenül — 4 döntetlennel és 3 vereséggel — a nyolcadik, utolsó helyen végzett a Mayer Mihály és Gyarmati Dezső irányította magyar együttes. * Aján Tamás, a Nemzetközi Súlyemelő Szövetség magyar főtitkára az AGFIS (Nemzetközi Sportszövetségek Szervezete) elnökségének tagjaként eredményes sportdiplomáciai tevékenységet fejt ki. Futballról - őszintén A magyar labdarúgás vezérkara, amely jelenlegi öszszetételében ötödik esztendeje próbálkozik a magyar labdarúgás fellendítésével, nem reménykedhet csodákban, nem lehet képes a lehetetlen ügyek megoldására. Az a feladata, hogy megkeresse: a mai viszonyok és körülmények között, mi a lehetséges. Mindezt kezdettől fogva tudták a magyar labdarúgás irányítói. Mégis meglepetésként hatott a görögöktől Budapesten, majd a dánoktól Koppenhágában elszenvedett vereség. Igaz, ha a magyar labdarúgás általános helyzetén nem változtatott volna, hanem a Franciaországba kiírt EB-döntőbe való jutás esélyei sem lettek volna sokkal nagyobbak. Amint napvilágot látott a sorsolás, a reálisabban látó szurkolók épp úgy tudták, mint a tollúkat felelősséggel forgató honi sportújságírók, hogy Anglia, Dánia társaságában. bár egy olyan könnyű ellenfél, mint Luxemburg és egy olyan gyengébbnek tűnő együttes, mint a görögök is ebbe a csoportba kerültek, aligha lehet kivívni az elsőséget. Igaz, hogy Európa kisebb, mint a világ, de mégis könnyebb az öreg kontinens válogatottjainak eljutnia a világ legjobb 24 csapata közé, mint az Európa-bajnoki döntő nyolcas mezőnyét elérni. A 24-ből ugyanis 14 európai, és ez ugyebár jóval több, mint nyolc. És a magyar válogatott már régen nincs a kontinens legjobb nyolc együttese között. Ennek okait az utóbbi egy-másfél évben nosztalgikus könyvek, cikkek egész sora taglalta. Közreadta emlékiratait Sebes Gusztáv, volt szövetségi kapitány, könyvet írtak Puskás Ferencről. film készült és vaskos kötet az „aranycsapat” csaknem valamennyi részvevőiének megnyilatkozásaival, legutóbb nedig Kocsis és Czibor élettörténetét, s annak tanulságait dolgozták fel. Hosszú ideig a szurkolók és a szakemberek is a régi szép időket idézték. És aztán — mintha csak előre érezték volna a görögök elleni nem várt vereséget —, hirtelen megváltozott a téma. És előtérbe került a gyerek- és ifjúsági futball, az utánpótlás keresése. Egy szintén sikeres, s a múlt soha nem teljesen beteljesült labdarúgó korszakait feldolgozó könyv címével játszva, ma egyre inkább nem az a téma, hogy miért vesztettünk?, hanem hogy hogyan nyerhetnénk? A Magyar Ifjúság, a fiatalok lapja hosszú és alapos sorozatba kezdett, amelyben igyekszik feltérképezni az utánpótlasnevelés hazai tájait. Amint a szerkesztőség bevezetőjében írta, „Abban a reményben, hogy a felszín álmos nyugalmával (vagy háborgó árhullámaival?) szemben a mélyáramlatok sodrában mást, többet és ígéretesebbet fedezhetünk fel a sportág holnapját illetően.” így most nem a válogatott játékosokat, nem a szövetségi kapitányt és nem is a szövetség mai vezetőit hibáztatjuk azért, amiről nem ők tehetnek. A játékosok igyekeznek tudásuk legjavát adni, dehát többre nem telik tőlük. Régi bölcsesség: amit Jancsi nem tanult meg, azt János már véres verejtékkel is nehezen tudja elsajátítani. Bizony, bármilyen tehetségesek is lehettek tíz-tizenkét éves korukban Nyilasi és társaik, érett játékos korukra rányomja bélyegét, hogy annakidején keveset törődtek a serdülő és az ifjúsági labdarúgással. Közhely, a világ fejlődik, azzal kell lépést tartani. Ezért indultak hát el az ifjúsági hetilap riporterei szerte az országba, hogy ott nézzenek körül futbailügyben, ahová kevés reflektorfény jut. Kiderült, hogy 2577 ifjúsági és serdülő csapat van az országban, 68 662 ifjú labdarúgót tartanak nyilván. Már ez sem valami sok, azt a statisztikát azonban egyszerűen szomorúnak lehet nevezni, hogy a Magyarországon különböző bajnokságokban összesen szereplő 4749 csapatnál mindössze 3491 edző működik. Ezzel szemben 5262-en rendelkeznek edzői vizsgával, működési engedéllyel. Közülük tehát 1778- an nem foglalkoznak labdarúgással. És aligha lehet kétséges, hogy a nem dolgozó trénerek az utánpótlás korú együtteseknél Írandók a hiánycikkek listájára. A Magyar Ifjúság megjegyzése„Akkor, amikor csakis a jövő generációiban bízhatunk .. Az edzők mintegy egyharmadának a hivatástól való elfordulása a gyerekekkel, ifjúságiakkal foglalkozók szinte nevetségesen alacsony juttatására vezethető vissza. De nem csupán arra. Minden egyesületnél, sőt leginkább a legnagyobb kluboknál, amelynek vezetőitől elsősorban azt várják, hogy az első csapat szerepeljen jól, vagy legalábbis tűrhetően, nem nagyon figyelnek oda a holnapra. Rosszak a feltételek. És az igazsághoz tartozik az is, hogy sokkal kifizetődőbb egy másutt feltűnt játékost megvásárolni, átigazolni, mint a saját nevelésre áldozni. Eközben még a bajnokságok rendszerének szervezeti zavara is tehetségek elsüllyedéséhez vezet. A Magyar Labdarúgó Szövetség most utánpótlás bajnokság szervezésével próbálkozik. A klubok, amelyeknek elsőrendű érdeke lenne ez, nem nagyon örülnek neki. Nem szeretnének újabb gondot a nyakukba venni. A magyar labdarúgás igazi szakértői szerint azonban az elodázott mai nehézségek csak növelik a holnap gondjait, s esetleg reménytelenné teszik a kiemelkedést a jelenlegi hullámvölgyből. Reménytelen tehát a helyzet? Szó sincs róla. Már maga az a kíméletlen őszinteség, amellyel végre Magyarországon nemcsak a labdarúgással közvetlenül foglalkozó, a hagyományosan továbbra is sportszerető közvélemény szembenéz az igazsággal, derűlátásra ad okot. Meg kell találni az igazi gyenge pontokat, s nem azon vitatkozni, mi lett volna, ha bemegy egy kapufa, ha más játszott volna-e a válogatottban egy-két poszton. A gyerekeknél, a serdülőknél, az utánpótlásnál kell kezdeni. Még akkor is, ha az eredmények majd csak 10—15 év múlva mutatkozhatnak meg igazán. Tanulni kell abból, hogy a mai nagyválogatott szereplésében 10—15 évvel ezelőtt elkövetett mulasztások tükröződnek. A válogatott pedig új vezetővel kell, hogy próbálkozzék. Mészöly Kálmán szövetségi kapitány ugyanis a két vereség után benyújtotta lemondását. PINTÉR ISTVÁN 27
