Magyar Hírek, 1983 (36. évfolyam, 1-26. szám)
1983-06-11 / 12. szám
1783-ig tartott — Eszterházy Károly folytatta Fellner Jakabbal, aki áz eredeti terveket elkészítő Gerl József munkáját csak egyes részletekben változtatta meg. A bécsi udvar azonban nem engedte, hogy a gyönyörű épületben egyetemet nyissanak. A líceum tanítóképző — Gárdonyi Géza is itt tanult — jogakadémia és elemi iskola volt. 1949-ben helyezték ide Debrecenből a tanárképző főiskolát. — Ma a főiskolán négyéves, kétszakos képzés folyik. A nappali tagozaton ezerháromszázán, a levelezőn hétszázan tanulnak. A város és a főiskola múltját a történelem tanszék vezeője dr. Nagy József főigazgató-helyettes dolgozta fel „Eger története” című könyvében. Vajon hogyan élnek most a tanárok és a diákok a történelem, a nagyszerű hagyományok közelségében? — A környezetnek, a 150 műemléknek, a várnak — amelynek 1552-es török elleni hősies helytállását az „Egri csillagok” révén szinte az egész világon ismerik —, Gárdonyi sírjának, emlékházának önmagában is nevelő ereje van — mondja Nagy József. — Az elsőéveseknek bemutatjuk a főiskolát történetével, hagyományaival, látnivalóival együtt, a történelemszakosokkal végigjárjuk Magyarország legfontosabb történeti emlékeit. — Jól működnek a tudományos diákkörök, népszerű a régész és a néprajz kollégium. Nagy az érdeklődés a múzeummal közösen szervezett nyári régésztáborok iránt. A diákok szívesen vállalnak idegenvezetést, ami jó zsebpénzkiegészítés is. Az IBUSZ-szal közösen szervezett tanfolyamokra mindig többszörös a túljelentkezés. A díszterem az épület belsejének legszebb része. A mennyezeti freskó Franz Sigrist bécsi festő munkája, a négy egyetemi tanszakot szimbolizálja. A másik gyönyörű mennyezeti freskót a kápolnában találjuk, készítője a barokk festészet kiváló mestere, Maulbertsch. Megéri a fáradtságot, hogy felkaptassunk a csillagvizsgáló toronyba, régies szóhasználattal Spekulába. Az obszervatórium forgó kupoláját Hell Miksa tervei szerint Fazola Henrik, egri lakatosmester készítette. 1966-ban az egykori Spekulában Magyarország első csillagászati múzeumát rendezték be. Az Egri Főegyházmegye Könyvtára Heves megye legnagyobb bibliothekája s az ország egyik legértékesebb történeti könyvtára. Teljes állománya több mint 80 000 kötet. Kincsei között a legbecsesebb Mikes Kelemen törökországi leveleskönyvének eredeti, kéziratos példánya (jobb oldali alsó képünk). Mindig különleges élmény volt a találkozás a nemrégiben elhunyt Bácskay Istvánnal, a diákok Pista bácsijával, aki soha nem volt fáradt a keresett szakirodalmat előkészíteni, útmutatást, eligazítást adni. Felejthetetlen élmény, ahogy a leveleskönyv ürügyén hűségből, becsületből példát adott. Soha nem mulasztotta el felidézni Mikes Kelemen sorait: „... az erdélyi vér nem az adómért szolgál, hanem a becsületért.” A könyvtárban éppen egy kirándulócsoport ismerkedik a látnivalókkal. Egy barna diáklány magyaráz: „A berendezést Fellner Jakab tervezte és Lotter Tamás egri asztalos faragta. A mennyezeti freskó a tridenti zsinatot ábrázolja.” Lelkesen sorolja a könyvritkaságokat, utoljára hagyva a könyvtár büszkeségét, a Mikes-könyvet. Ha most Pista bácsi látná, hogyan simogatja végig szemével a becses darabot, hamiskásan mosolyogna: „lám. lám, csak sikerült beléjük plántálni valamit”. Az idegenvezető harmadéves magyar—történelem szakos hallgató. ZIKA KLÁRA FOTÓ: REZES MOLNÁR ESZTER 17
