Magyar Hírek, 1983 (36. évfolyam, 1-26. szám)

1983-05-28 / 11. szám

BÖNGÉSZÉS AZ 1982-ES STATISZTIKAI ZSEBKÖNYVBEN A zsebkönyvnek csaknem a felét foglalják el a gazdaság jelzőszámai. A nemzeti termelés—nemzeti jöve­delem táblázatból az is kitűnik, hogy sok év után először tavaly, ki­viteli többlettel zárult a nemzeti jö­vedelem mérlege. Az ország nemze­ti jövedelme egyébként tavaly ötszö­röse volt az 1950. évinek. Az ipari termelés tavaly 9 és fél­szerese volt az 1950. évinek, míg a foglalkoztatottak száma ez időszak­ban 128%-kal növekedett. A mezőgazdaság 1981—1982. évek átlagában a kétszeresét termelte an­nak, amit az 1951—1955. évek között átlagosan produkált. Az egy lakos­ra jutó termelés 1960—1982. között gabonafélékből 694 kilogrammról 1385 kilogrammra, vágóállatból 107 kilogrammról 203 kilogrammra, to­jásból 185 darabról 415 darabra nőtt. A népmozgalmi adatokból kitűnik, hogy hazánkban idén január 1-én ezer férfira 1067 nő jutott. Érdekes, hogy 35 éves korig minden évfo­lyamban férfitöbblet van, e fölött azonban növekvő mértékű a nő­többlet. Az ország lakosságának 19,3%-a lakik a fővárosban, 34,9%-a a többi városban, a többiek közsé­gekben. Nyolc városunk — lélek­­szám szerinti sorrendben: Budapest, Miskolc, Debrecen, Szeged, Pécs, Győr, Nyíregyháza és Székesfehér­vár — lakossága meghaladja a száz­ezret. Magyarországon tavaly 75 557 há­zasságot kötöttek. 1970-nel összeha­sonlítva feltűnő a házasulok életko­rának növekedése. Míg 1970-ben a házasuló férfiak 55,7%-a volt leg­feljebb 24 éves, tavaly csak 47,4%­­uk. Később mennek férjhez a lá­nyok is: 1970-ben 75,5%-uk, 1982- ben viszont csak 69%-uk volt legfel­jebb 24 éves. A lakosság jövedelmének kéthar­mada származik munkából, nem egészen egyötöde pénzbeli, csaknem 14%-a pedig természetbeni juttatás. Az egy személyre jutó reáljövede­lem 1960-hoz képest több mint a két­szeresére (224,7%-ra), míg az egy keresőre jutó reálbér több mint másfélszeresére (157,6%-ra) nőtt. Az ország lakosságának csaknem két­harmada családi házban, több mint egytizede társasházban, illetve szö­vetkezeti lakásban lakik, az állami lakásban élők aránya mindössze 24%. 1971 és 1982 között több mint egymillió lakás épült, ebből mintegy 200 ezer a fővárosban, 450 000 a töb­bi városban. VÁROSSZÉPÍTŐ EGYESÜLETEK Az elmúlt évtizedek városfejlesztő munkája nyomán létrejött új érté­kek megóvása, s a főváros múltjá­nak értékes emlékeit tisztelő és megőrző szándék hívta életre a Bu­dapesti Városszépítő Egyesületet, amely megtartotta alakuló közgyű­lését. A közgyűlés elfogadta az egye­sület alapszabályát, programját és megválasztotta az egyesület vezető­ségét és ellenőrző bizottságát. A Bu­dapesti Városszépítő Egyesület elnö­kévé Stadinger Istvánt, a Fővárosi Tanács elnökhelyettesét választot­ták. Az egyesület legfőbb törekvése, hogy egyik hajtóereje legyen annak a társadalmi mozgalomnak, amely aktívan támogatja a hagyomány­tisztelő, értékvédő és alkotó-fejlesz­tő tevékenységet. Hasonló célok je­gyében alakult városszépítő egyesü­let Pécsett is. A SZEGEDI SZABADTÉRI JÁTÉKOK ötven esztendő telt el a Szegedi Szabadtéri Játékok első bemutatója óta, és az idén tartja a felszabadu­lás utáni 25. szezonját a Dóm téri színpad. Az előadásokat az utóbbi években átlagosan több mint ötezren láto­gatták. Az idei évad előadásaira — már­cius végéig — 45 ezer belépő kelt el. A program július 22-én kezdődik: Madách Az ember tragédiája kerül színre. A drámai költemény rende­zője Vámos László; Ádám megfor­­málója Bubik István, Éváé Tóth Éva, Luciferé Balkay Géza lesz. A darabot július 30-án és augusztus 6- án is bemutatják. A nyáron nemzet­közi szakszervezeti néptáncfesztivált rendeznek Csongrád megyében. A részt vevő együttesek Hegyen-völ­gyön lakodalom című gálaműsoruk­kal július 23-án és 24-én lépnek fel a Dóm téri színpadon. Az operabarátok négy alkalommal — július 29-én, 31-én, augusztus 5- én és 7-én — láthatják, hallhatják Erkel Hunyadi Lászlóját. A rendező Mikó András és a karmester Pál Ta­más irányításával színpadra lép töb­bek között Gregor József, Kalmár Magda, Misura Zsuzsa és Gyimesi Kálmán. A leningrádi Kirov Balett augusz­tus 12-én és 13-án Adam Giselle cí­mű táncjátékát mutatja be, augusz­tus 14-én pedig válogatást ad a mű­faj legszebb darabjaiból. A tavalyi sikerprodukció, Kodály Háry Jánosa Békés András rendezé­sében az idén is vonzza a nézőket. Az augusztus 19-i, 20-i és 21-i elő­adásokra már csak elvétve kapható belépő. A szerencsés nézők ismét él­vezhetik Melis György, Mészöly Ka­talin, Moldován Stefánia hangját és játékát. RUBIK ERNŐ ALAPÍTVÁNYA „Kötelezettséget vállalok arra, hogy a találmányaim hasznosításá­ból származó jövedelmemből hét­millió forintot magyar állampolgá­rok innovatív ötleteinek (találmá­nyainak) gyakorlati megvalósításá­val kapcsolatos költségek fedezésé­re fordítok .. Íme, a lényeg abból a dokumen­tumból, amely tulajdonképpen lét­rehozta a Rubik Innovációs Alapít­ványt. Rubik Ernő — a bűvös koc­ka feltalálója — az alapítványtevő, az Állami, Fejlesztési Bankban, az alapítvány kezelőinek jelenlétében, beszélt róla, mi késztette elhatározá­sára. Rubik szerint a kezdetben a felta­láló egyedül van a gondolatával, csak nehezen talál partnereket a megvalósításhoz. Az efféle ötletek életképessége, majdani hatása a szü­letés pillanatában nehezen bizonyít­ható, nincs mérhető garancia a vár­ható sikerre. Lehetetlen megjósolni az induláskor, mennyibe fog kerül­ni a megvalósítás. Rubik Ernő eze­ket a kezdeti lépéseket kívánja tá­mogatni az alapítványával. Az Állami Fejlesztési Bank, az ala­pítvány kezelője, segít az ötletek fel­kutatásában, ám nem dönt a támo­gatásról, a támogatás összegéről. A döntés Rubik Ernő dolga, ő határoz róla, melyik ötlet érdemel támoga­tást és mekkora összeget. Az elhatározás szerint a hétmillió forint éves kamatai szolgálnak majd a díjazásra, tehát esztendőnként kö­rülbelül félmillió forint. Ha nagyon sok hasznosítható ötlet érkezik majd az alapítvány címére, végső esetben hozzányúlnak — természetesen Ru­bik Ernő döntésétől függően — az alapösszeghez is. Mód lehet arra is, hogy az innovációval hivatalosan, szervezetten, kötelességszerűen fog­lalkozó intézményekkel közösen tá­mogassanak egy-egy új gondolatot. Mindenesetre nem árt majd egy-egy ötletnek, ha ezt a címkét viselheti: ,,A Rubik-alapítvány által támogat­va.” A jól hangzó név sokat ér az üzleti életben. Végezetül kivonat dr. Hetényi Ist­ván pénzügyminiszter jóváhagyó ok­iratából: „Közérdekű célra juttatott nagyvonalú adományát megköszö­nöm, s bízom abban, hogy e nemes cél megvalósulása nemcsak közvet­lenül az érintetteknek biztosít elő­nyöket, hanem közvetve gazdasági életünkben is érezhető és mérhető lesz a hatása ...” M. J. GY. (A Magyar Nemzet nyomán) Az egyházak életéből Az Egyházak Világtanácsa köz­ponti lapja, a Genfben megjelenő Ecumenical Press Service áprilisi száma több jelentős, a magyar egy­házi életről szóló cikket közölt. * Dr. Nagy Gyula, az Északi Evan­gélikus Egyházkerület püspöke — az Európai Egyházak Konferenciája meghívására — látogatást tett Genf­ben. Látogatása során találkozott dr. Carl Mau-val, a Lutheránus Világ­­szövetség főtitkárával, és dr. Glen G. Williamsszel, az Európai Egyházak Konferenciájának főtitkárával. Az Európai Zsidó Hitközségek Szövetségének Tanácsa ez évi köz­gyűlését Koppenhágában tartotta. A tanácskozáson a magyar zsidósá­got Héber Imre, a MIOK elnöke és dr. Seifert Gézáné főtitkár képvi­selte. * Elhunyt dr. Várkonyi Imre kano­nok, az Actio Catolica országos igazgatója, a Magyar Katolikus Püs­pöki Kar külügyi bizottságának fő­titkára, országgyűlési képviselő. A gyászszertartást dr. Ijjas József kalo­csai érsek végezte. HELYREIGAZÍTÁS A Magyar Hírek április 2-án meg­jelent dupla számában beszámolót közöltünk a bloomingtoni „magyar image” konferenciáról. A 11. oldal 3. hasábjában az „1956 tavaszától” szavakkal kezdődő mondatokból nem derül ki, hogy azok Éltető Lajos pro­fesszor vitaindító előadásából kerül­tek a cikkbe. Idén tavasszal is megrendezték a hagyományos fővárosi tömegfutóversenyt: a „FutapesV’-et, amelyen több mint két és fél ezren indultak FOTO: KOZAK ALBERT — MTI 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom