Magyar Hírek, 1983 (36. évfolyam, 1-26. szám)
1983-04-30 / 9. szám
Történelmünk képekben 77. cnzonsnc és TúRsnoniom n KÉT VILflGHRBORÜ KÖZÖTT 1918 után az ország nyersanyagbázisának tekintélyes részét elvesztette, ipari szerkezete torzabbá vált, a nemzetgazdaság szoros függésbe került a világgazdasággal, a külkereskedelem meghatározó tényező lett. A szomszédos országokkal a gazdasági kapcsolatok kiépítését a békeszerződés intézményesen nem biztosította, utóbb politikai tényezők akadályozták. A magyar kivitel legnagyob felvevője lassan Németország lett, a külkereskedelem fele 1938-ban már vele bonyolódott le. Tulajdonképpen három szervezet befolyása határozta meg a gazdaságpolitikát: a Gyáriparosok Országos Szövetsége, a Takarékpénztárak és Bankok Egyesülete, valamint az Országos Magyar Gazda Egyesület, mely a nagybirtokokat tömörítette. Megnőtt az ipar szerepe, a nehézipar az első helyet foglalta el a gazdaságban (a csepeli Weiss Manfréd Művek, Özd, Diósgyőr vasüzemei stb.). A legdinamikusabban fejlődő könnyűipar a második helyen állt, harmadik volt az élelmiszeripar. A textiliparban a munkások száma ötszörösére nőtt, a Globus Konzervgyár termékei világszínvonalat értek el. A nagyipar erősen koncentrálódott, a kisipar azonban még mindig az ipari termelés negyedrészét adta, az ipari munkások 45 százalékát foglalkoztatta. Olyan új iparágakat indítottak be — vagy modernizáltak —, amelyekben a magyar szellemi tőkét és munkát jól lehetett kamatoztatni. Már a húszas években megindult az ásványolaj és bauxit kitermelése, majd — német közreműködéssel — az alumíniumipar, megháromszorozódott a villamosenergia-termelés. A Diesel-rendszerű vasúti motorkocsikkal, a sínautóval az amerikai piacra is sikerült betömi. A gyorsan fejlődő iparágak közé tartozott a vegyészeti ipar (Péti Nitrogén Művek), a gyógyszergyártás (Chinoin, Richter Gedeon). Kimagasló eredmények születtek az elektrotechnikában: Bláthy Ottó árammérője, az Egyesült Izzólámpagyár kripton égői, az Orion rádiókészülékei. Asbóth Oszkár helikopterét, Jendrassik György gázturbináját azonban a hazai ipar és technika általános színvonala miatt még nem tudták hasznosítani, azok az angol és német ipart segítették. Kedvezőtlenebb maradt a helyzet a mezőgazdaságban. A termőterület 60 százaléka szántóföld volt, s bár a belterjes művelés terjedt, a terméseredmények javultak, a tőke- és hitelhiány nem tett lehetővé komoly fejlesztést. 1938-ban csupán hétezer traktor volt az országban, az állatállomány 1938-ban nem érte el az 1925. évi szintet. A mezőgazdaság fejlődése Közép-Kelet-Európában erőteljesebb volt, mint nálunk. A vasútvonal sűrűségét tekintve az ország Európában a hetedik helyen állt, Hegyeshalom és i Budapest között Kandó Kálmán villanymozdonyai jártak. A Ferihegyi repülőtér Közép-Európában a legnagyobbnak, legmodernebbnek számított. Egészében véve a gazdaság fejlődési üteme 1918-hoz mérten lassult, noha az ipar részesedése a nemzeti jövedelem termeléséből 1920—1941 között 30-ról 36 százalékra nőtt. Az egy főre jutó nemzeti jövedelem azonban 1937—38-ban csak 120 USA $-t ért el, ami mindössze az európai átlag felét, a fejlettebb nyugati országokénak egyharmadát-egynegyedét tette ki. Mindez a közepesen fejlett országok közé sorolta hazankat. Trianon következtében a társadalom szerkezete is változott, s ezt a következő negyedszázad erősítette. Magasabb lett az iparból, kereskedelemből, közlekedésből élők aránya, de a mezőgazdasági népesség — csökkenése ellenére is — még a lakosság- 2 12