Magyar Hírek, 1983 (36. évfolyam, 1-26. szám)
1983-04-16 / 8. szám
A MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGÉNEK LAPJA P. O. B. 292. Budapest 62. Főszerkesztő: Szántó Miklós Főszerkesztő-helyettes: Apostol András Szerkesztőség: Budapest VI., Benczúr u. 15. H—1905 Telefon: 225-405 Felelős kiadó: Teszár József (T) 83.0135 Athenaeum Nyomda Kozma utcai ^ üzeme, Budapest. Rotációs mélynyomás Felelős vezető: Szlávik András vezérigazgató HU ISSN 0133—090X. INDEX: 26506 A Magyar Hírek előfizethető a Kultúra Külkereskedelmi Vállalatnál postán vagy külföldi partnereinél. Ha előfizet: kapja a Magyar Hírek Kincses Kalendáriumát. Az előfizetési dijat szíveskedjék a Magyar Nemzeti Bankhoz (H—1850 Budapest), a Kultúra Külkereskedelmi Vállalat 024/7. számú számlájára utalni csekk, illetve bank moneyorder beküldésével, vagy nemzetközi postautalvánnyal elküldeni a Kultúra Külkereskedelmi Vállalat címére. (H— 1389 Budapest, P. O. B. 149.) Előfizetési díj egy évre 9,— US $, légi szállítással: 18,— US $ Két évre 13.50 US $, légi szállítással 31,50 US $. Európába légi szállítási költség: 4,50 $ vagy a fentieknek megfelelő, nemzetközi fizetési forgalomban elfogadott valuta. A feladott összeg rendeltetésénél szíveskedjék feltüntetni „MAGYAR HÍREK ELŐFIZETÉS”. A KULTÜRA KÜLKERESKEDELMI VALLALAT KÜLFÖLDI PARTNEREI: ANGLIA: The Danubia Book Company, B. I. Iványi, 58 Chatsworth Road, London NW2 4DD. — AUSZTRÁLIA: Cosmos Book and Record Shop. 145 Acland St. St. Kilda, Vlc. 3182. — Globe Book Co. 702. George Streat Sydney, N. S. W. 2000 — AUSZTRIA: Libro-Disco, Domgasse 8. A—1010 Wien. — BELGIUM: „Du Monde Entier” S. A. Rue du Midi 162. 1000/Bruxelles. — BRAZÍLIA: Livraria D. Landy LTD, Caixa Postal 7943, 01000. Säo Paulo. — DANIA: Fr. Ildikó Békési, Sondervangsvej 82, 2600 Glostrup — FINNORSZÁG: Akateeminen Kirjakauppa Keskuskatu 2. SF 00100 Helsinki 10. — FRANCIACRSZAG: Société Balaton. 12. Rue de la Grange Bateliére 75009 Paris IXe. — HOLLANDIA: Club Qualiton. Prinsenstraat 26., Amsterdam. — IZRAEL: Gondos Sándor, Béth Hakranot, Herzl 16. Haifa — „Hadash” Kölcsönkönyvtár. Nesz Ciona St. 4. Tel-Aviv (Kodd. No. 63904). — JUGOSZLÁVIA: Forum. Vojvode Misica broj 1. Növi Sad. — KANADA: Délibáb Film and Record Studio. 19. Prince Arthur Street West, Montreal P. Q. H2X 1S4 — Pannónia Books, P. O. Box 1017. Postal Station „B” Toronto. Ont. M5T 2T8. — Hungarian Ikka and Travel Service. 1234 Granville Street, Vancouver B. C. V6z 1M4 — Europe Agency, 501—38 Avenue S. W. Calgary 6. Alberta — NORVÉGIA: A/S Narvasens Litteratur Tjeneste P. O. Box. C140 Etterstad, Oslo. 8. — NSZK: Üjváry—Griff 8000 München 81. Titurelstr. 2. — W. E. Faarbach GmbH. Follerstrasse 2. 500 Köln 1. — Musica Hungarica 8000 München 40. Rümann str. 4. — OLASZORSZÁG: Licosa. Via Lamarmora 45. 50121. Firenze. — SVÁJC: Magda Szerday, Teichweg 16. CH—4142 Münchenstein. — SVÉDORSZÁG: Esselte Tidskriftscentralen P. O. Box 62. S—10120 Stockholm. — USA: — Center of Hungarian Literature 4418 —, 16th Avenue Brooklyn N. Y. 11204. — Hungarian Books and Gifts Shop 216 Somerset Street. New Brunswick, N. J. 08901. 1899 — Otto’s Import Store, 2320, W. Clark Ave-Burbank. Ca. 91506. — Püski—Corvin, 15)0 — 2nd Ave, New York, N. Y. 10028. — VENEZUELA: Luis Tarcsay, Calle Iglesia Ed Villoria. Apt. H./21. Caracas. Magyarországon a lap előfizethető a Posta Központi Hírlap Irodánál, 1900 Budapest, V., József nádor tér 1., vagy postautalványon, és átutalással a KHI 215-96162 pénzforgalmi jelzőszámra. Belföldi előfizetés egy évre: 180 forint, MEGRENDELÉS Megrendelem a Magyar Hírek című lapot □ egyévi időtartamra □ kétévi időtartamra □ Az előfizetési díjat ................... egyidejűleg átutaltam a MAGYAR NEMZETI BANK-hoz (H— 1089 Budapest P. O. B. 149) a Kultúra Külkereskedelmi Vállalat 024/7. számú számlájára. □ Az előfizetési díjat ................... egyidejűleg csekken küldöm. Kelt: CÍM: (Kérjük, címváltozását is ezen a lapon közölje.) NÉV: ........................................................ Kis történeteim a nagy világból Hatvanadik születésnapomon mélységesen meghatott a határainkon kívül élő magyarság felém áradó szeretete, a számtalan levél, telefon és nem utolsó sorban a külföldről érkező táviratok száma, melyeket a Posta nem győzött lakásomra kikézbesíteni. Mivel tudom én ezt meghálálni? Életem egyik legszebb feladatának tekintem a szórakoztatást, a mulattatást és tudom, hogy szóban, dalban, írásban leginkább ezt várják tőlem. így hát a hatvanadik születésnap ürügyén, mely egybeesett negyvenkét éves színészi jubileumommal, csokorba kötöttem néhány történetet külföldi vendégszerepléseimről. örülnék, ha megnyernék tetszésüket. San Franciscóról a helybeliek büszkén mondogatják: „Amerika legszebb városa”. Az irigyek hozzáteszik : „ ... kár, hogy nem látni a ködtől!” Nekem szerencsém volt. Szép, napfényes hetet töltöttem ott. Megcsodáltam a kötélvontatta villamost, a Golden Gate nevű óriáshidat és a szép, európai stílusú épületeket. Egyik nap feleségemmel sétáltunk a tengerpart felé, és az egyik hentesüzlet kirakatában megpillantottunk egy gyönyörű kacsát. Olyan gusztusos volt, hogy elhatároztuk, megveszszük. Csak éppen azt nem tudtuk, hogy mondják angolul, hogy kacsa? Először megpróbáltam a kiszolgálónak a kirakat felé mutogatni, de ott annyi minden más is volt, hogy nem értette mire mutatok. Gondoltam ilyenkor kiderülhet, hogy milyen kifejezőek lehetnek egy színész mozdulatai. Leguggoltam az üzlet közepén, kétoldalt elkezdtem csapkodni a karjaimmal és közben szorgalmasan kiáltoztam : „Háp ... háp ... háp ... háp!” A hápogásra előkerült az üzlet főnöke, aki először meghökkent, majd odaszólt a segédnek, magyarul: „Eridj már és hozz a művész úrnak egy szép kacsát a hűtőből!” Kicsit sértődötten tápászkodtam fel. „Nohát? ... Maguk magyarok és hagyják az embert angolul kínlódni?! ...” New York-i vendégjátékom utolsó napján az egyik hotel különtermében előadásaim rendezője fogadást renFotó: Zs. Tauber dezett. A teremben csodálatosan megterített büféasztal várta a vendégeket. Lányom, Hajnalka már vagy hatodszor járult az asztalhoz és minden alkalommal hatalmas adagokat rakott a tányérjára. Nem álltam meg megjegyzés nélkül: „Hajni, ez nem illik. Mit szólnak ehhez a vendéglátóink?” Hajnalka fel se nézett a tányérjából, úgy válaszolt: „Mit szólnak, mit szólnak? Hát mit szóljanak? Elvégre Te vagy az ünnepelt és én akárhányszor a büféhez megyek, mindig azt mondom, hogy Neked viszek egy kis harapnivalót”. Londonban Galambos Erzsi, Felföldi Anikó és Körmendi Vilmos zeneszerző társaságában mulattattam a közönséget. Az előadás végefelé kissé komolyabbra fordítva a szót és a műsort, előadtam egy részletet Kellér Andor „Bal négyes páholy” című darabjából, amelyben a régi Király Színház zseniális igazgatóját Beöthy Lászlót játszottam. Monológom a színház furcsa világáról szólt, a küzdelmekről, a színészek nemegyszer tragikus harcáról a boldogító sikerért. A közönség nagy tapssal fogadta a drámai hatású produkciót, és én boldogan mentem az öltözőbe. „Hallottátok?... A monológ végefelé már az egész nézőtér szipogott?!... Az öltöző egyik sarkából megszólalt Galambos Erzsi. „Csodálod? Ilyen ködös, lucskos időben nagyon sok ember van megfázva!” Montrealban találkoztam egy régi ismerősömmel, aki Pesten színházi ügyelő volt és most egy ottani cipészüzletben dolgozik. Megkért, hogy látogassam meg őt az üzletben, mert a tulajdonos is magyar és szeretne velem megismerkedni. Ügyis akartam cipőt venni, tehát eleget tettem a kérésnek. A főnök kitüntető szívélyességgel fogadott. „Ó, micsoda öröm és boldogság, hogy megtisztelte üzletemet látogatásával aranyos művész úr, akit vagy húsz évvel ezelőtt láttam utoljára személyesen az Operett Színházban. Szeretném a legnagyobb figyelemmel és készséggel kiszolgálni, de ehhez az szükséges, hogy ön is segítsen és közös nevezőre jutva válasszuk ki azt a lábbelit, mely a legmegfelelőbb, legkényelmesebb és a legkifizetődőbb az ön számára. Legyen olyan kedves a lehetőségekhez képest meghatározni, mi az elképzelése, mire vágyik, egyszóval mi a legelsőrendűbb szempont az ön számára, amikor cipőt óhajt vásárolni?” Megszédülve a szózuhatagtól, csak ennyit rebegtem: „Hát kérem ... a legfontosabb, hogy az egyik a bal lábra legyen, a másik a jobb lábra!” Legelső ausztráliai vendégszereplésem alkalmával Mebourne-ben egy négyezer személyes színházban léptünk fel estéről estére partneremmel, Zentay Annával. Az érdeklődésre jellemző, hogy amikor megérkezésünk napján impresszáriónk elvitt a színházhoz, a pénztár előtt hosszú sor kígyózott. Ugyanakkor az előcsarnok másik oldalán is hosszú sor várakozott. Megkérdeztem, ezek mire várnak? Impreszszáriónk széles mosollyal válaszolt: „Itt állnak sorba azok, akiknek nem kell sorba állni!” Mivel is fejezhetném be történeteimet? ... Talán azzal a távirattal, melyet Kertész Sándor, a Torontói Magyar Színház igazgatója küldött születésnapomra. így szólt. „Maradj mindig ilyen vidám, életerős és fiatalos, akkor sohase fogsz megöregedni!” A táviratra ezt válaszoltam. „Ez utóbbit ne kívánd. Hiszen az öregség az egyetlen, ami garantálja a hoszszú életet!” RÁTONYIROBERT 31
