Magyar Hírek, 1983 (36. évfolyam, 1-26. szám)
1983-04-02 / 6-7. szám
Az elmúlt év novemberében tíz magyar cigány művész mutatkozott be Hollandia több városában. Előadóesteken, felolvasásokon, kiállításokon, diavetítéseken és zenés fellépéseken nyújtottak ízelítőt az érdeklődőknek a magyar cigányértelmiség alkotásaiból, sajátos világából. A kulturális küldöttség tagja volt Lakatos Menyhért, Daróczi József, Kovács József, Péli Tamás valamint a Rom-Som zenekar. Erre az alkalomra jelent meg Lakatos Menyhért regénye, a Füstös képek (Berokkte beeiden) holland nyelven, valamint egy, a cigány népművészettel, prózával, verssel, képzőművészettel foglalkozó antológia Friss tűz (Vers vuur) címmel. Az Artisjus kiadónál megjelent könyv borítóját Péli Tamás és Balázs János cigányfestő munkái díszítik. A művek fordítója, valamint az eseménysorozat egyik szervezője a Hollandiában élő Dedinszky Erika költő volt. Ö írta: „Jó néhány holland szociológus és szociális gondozó, akik a Hollandiában élő cigányokkal foglalkoznak, a rendezvény hatására Magyarországra kívánnak utazni, hogy helyben tanulmányozzák azokat a módszereket, amelyekkel oly sok sikert értek el. A magyarországi cigány nemzetiség felemelése és egyenrangúvá tétele ugyanis úgy folyik, hogy abban maga a cigányértelmiség működik közre: hídként szerepel és tolmácsként! Ez a modell a holland szakemberek szerint kiválóan alkalmazható a nemzeti kisebbségek — Hollandiában a vendégmunkások és a volt gyarmatokról érkezettek — prolémáinak megoldására is! Ezért is rohanták meg a holland újságírók a cigány delegációval itt tartózkodó Lakatos Menyhért írót, a magyar cigányértelmiség egyik vezetőjét, aki személyes élményei alapján számolhatott be a cigányság magyarországi helyzetéről. Az egy héten át tartó rendezvénysorozat idején minden jelentősebb holland újság foglalkozott ezzel a témával”. A magyar cigány művészek bemutatkozásával egyidőben nyílt meg Révész Tamás magyar fotóművésznek a cigány életformát bemutató szocio-5 1. Színpadon a Rom-Som együttes 2. A Rom-Som együttes tagjai az előadás szünetében 3. Dedinszky Erika és Lakatos Menyhért 4. Az előcsarnokban 5. Révész Tamás fotókiállítása (Búcsú a cigányteleptől című albumából, az Apeldoorn Historisch Museum Marialust termeiben) FOTO: RÉVÉSZ TAMÁS fotó kiállítása az apeldoorni történeti múzeumban, ahol Péli Tamás festményeinek vetített diaképeivel is megismerkedhettek a látogatók. A művészekkel több rádiófelvétel készült, bemutatkoztak az amsterdami Brakke Grond színházban, s a One World Poetry nemzetközi költőtalálkozón is. , Olasz—magyar pás de deux 1945 tavaszán, a felszabadulás utáni idők egyik első operaelőadásán fiatal, ismeretlen balettnövendék táncolta Bordy Bella híres szólóját a Carmen című operában: Forgács Judit, Trojanoff és Nádasi Ferenc volt növendéke. Valószínű, hogy akik manapság a milánói Gian Giacomo Mora utcában levő „Judith Forgács Intézetet”, vagyis a Scuola di ginnastica e di danza classica e moderna, gimnasztikái és tánciskolát felkeresik, vajmi keveset tudnak a temperamentumos mesternő pályakezdéséről. Forgács Judit 1945 végén felkerekedett és Olaszországba utazott, hogy ott élő nővérét és sógorát megkeresse. Táncos karrierje ekkor megszakadt: jött a szerelem, a férj meg a gyerek: Sandra. A gyors fellángolást gyors válás követte és ismét előtérbe került a szakma, a tánc. Sergio Failoni, az Operaház olasz karnagya és a milánói Scalában is tanító prímaballerina, Szalay Karola sietett a segítségére. Hét évig dolgozott alkalmazottként magániskolákban. Tanulta a balettmesterséget, míg végül levizsgázott. Ennek éppen 20 éve. Azóta működik az Istituto Forgács. Közben ismét férjhez ment és megszületett második lánya is: Dorothea. Ma már mindkét lány tanít az iskolában. Sandra tanítja azt a modern gimnasztikát, amely a híres Graham-technikán alapul, de továbbfejlesztve „il metodo Forgács’-nak hívják. Erre a tanfolyamra az érettebb korosztály jár, amely igencsak vigyáz vonalaira, fiatalos ruganyosságára. A kisebbik lány nemcsak tanítja, hanem aktívan űzi is a modern balettot. Részt vett a finn származású, Amerikában élő mester, Carlsson kurzusán Párizsban, dolgozott az együttessel az avignoni fesztiválon, és most kis együttesével milánói bemutatkozásra készül. A hatvanas években Forgács Judithoz is eljutott a Magyar Hírek és abban egy színházi kritika a pécsi színház Hamletelőadásáról. A képen, régi barátnőjét, Koós Olgát ismerte fel, akivel még a háború előtt együtt táncoltak Nádasi mesternél. Irt neki, majd 21 év után, 1966- ban hazalátogatott. Ma már szinte minden vakációját itt tölti. Barátai Magyarországon élnek, és gyakran megfordulnak Milánóban is. így például a magyar balettművészek, akik vagy látogatóban, vagy hivatalos kiküldetésben járnak, feltétlenül felveszik a kapcsolatot a Forgács Intézettel. Élénk tapasztalatcsere folyik olasz és magyar balettmesterek között, és a budapesti Balettintézetben már tanul egy úgynevezett „olasz osztály” ahová Forgács-növendék is jár. Forgács Judit lányaival és néhány munkatársával 450 tanítványt oktat, 3- tól 65 éves korig. Ö maga napi nyolc órát tanít, ami még bemutató mozgás nélkül is rengeteg, hiszen vezényelni, magyarázni kell. A növendékek kétévenként látványos balettvizsgát tartanak, rendszerint a Scalában. És a műsorból nem hiányozhat a magyar tánc, vagy a magyar téma koreográfiái feldolgozása sem. SZÉCHY ÁGNES 47
