Magyar Hírek, 1983 (36. évfolyam, 1-26. szám)

1983-04-02 / 6-7. szám

Az elmúlt év novemberében tíz magyar ci­gány művész mutatkozott be Hollandia több városában. Előadóesteken, felolvasá­sokon, kiállításokon, diavetítéseken és ze­nés fellépéseken nyújtottak ízelítőt az érdeklő­dőknek a magyar cigányértelmiség alkotásaiból, sajátos világából. A kulturális küldöttség tagja volt Lakatos Menyhért, Daróczi József, Kovács József, Péli Tamás valamint a Rom-Som zene­kar. Erre az alkalomra jelent meg Lakatos Meny­hért regénye, a Füstös képek (Berokkte beeiden) holland nyelven, valamint egy, a cigány népmű­vészettel, prózával, verssel, képzőművészettel foglalkozó antológia Friss tűz (Vers vuur) cím­mel. Az Artisjus kiadónál megjelent könyv bo­rítóját Péli Tamás és Balázs János cigányfestő munkái díszítik. A művek fordítója, valamint az eseménysorozat egyik szervezője a Hollan­diában élő Dedinszky Erika költő volt. Ö írta: „Jó néhány holland szociológus és szociális gondozó, akik a Hollandiában élő cigányokkal foglalkoznak, a rendezvény hatására Magyaror­szágra kívánnak utazni, hogy helyben tanulmá­nyozzák azokat a módszereket, amelyekkel oly sok sikert értek el. A magyarországi cigány nem­zetiség felemelése és egyenrangúvá tétele ugyan­is úgy folyik, hogy abban maga a cigányértelmi­ség működik közre: hídként szerepel és tolmács­ként! Ez a modell a holland szakemberek szerint kiválóan alkalmazható a nemzeti kisebbségek — Hollandiában a vendégmunkások és a volt gyar­matokról érkezettek — prolémáinak megoldásá­ra is! Ezért is rohanták meg a holland újságírók a cigány delegációval itt tartózkodó Lakatos Menyhért írót, a magyar cigányértelmiség egyik vezetőjét, aki személyes élményei alapján szá­molhatott be a cigányság magyarországi helyze­téről. Az egy héten át tartó rendezvénysorozat idején minden jelentősebb holland újság foglal­kozott ezzel a témával”. A magyar cigány művészek bemutatkozásával egyidőben nyílt meg Révész Tamás magyar fotó­művésznek a cigány életformát bemutató szocio-5 1. Színpadon a Rom-Som együttes 2. A Rom-Som együttes tagjai az előadás szünetében 3. Dedinszky Erika és Lakatos Menyhért 4. Az előcsarnokban 5. Révész Tamás fotókiállítása (Búcsú a cigányteleptől című albumából, az Apeldoorn Historisch Museum Marialust termeiben) FOTO: RÉVÉSZ TAMÁS fotó kiállítása az apeldoorni történeti múzeum­ban, ahol Péli Tamás festményeinek vetített dia­képeivel is megismerkedhettek a látogatók. A művészekkel több rádiófelvétel készült, bemu­tatkoztak az amsterdami Brakke Grond színház­ban, s a One World Poetry nemzetközi költőta­lálkozón is. , Olasz—magyar pás de deux 1945 tavaszán, a felszabadulás utáni idők egyik első operaelőadásán fiatal, is­meretlen balettnövendék táncolta Bordy Bella híres szólóját a Carmen című ope­rában: Forgács Judit, Trojanoff és Ná­­dasi Ferenc volt növendéke. Valószínű, hogy akik manapság a milánói Gian Giacomo Mora utcában levő „Judith For­gács Intézetet”, vagyis a Scuola di ginnas­­tica e di danza classica e moderna, gim­nasztikái és tánciskolát felkeresik, vajmi keveset tudnak a temperamentumos mesternő pályakezdéséről. Forgács Judit 1945 végén felkerekedett és Olaszországba utazott, hogy ott élő nővérét és sógorát megkeresse. Táncos karrierje ekkor megszakadt: jött a szere­lem, a férj meg a gyerek: Sandra. A gyors fellángolást gyors válás követte és ismét előtérbe került a szakma, a tánc. Sergio Failoni, az Operaház olasz karna­gya és a milánói Scalában is tanító prí­maballerina, Szalay Karola sietett a se­gítségére. Hét évig dolgozott alkalma­zottként magániskolákban. Tanulta a ba­lettmesterséget, míg végül levizsgázott. Ennek éppen 20 éve. Azóta működik az Istituto Forgács. Közben ismét férjhez ment és megszületett második lánya is: Dorothea. Ma már mindkét lány tanít az iskolá­ban. Sandra tanítja azt a modern gim­nasztikát, amely a híres Graham-techni­­kán alapul, de továbbfejlesztve „il me­­todo Forgács’-nak hívják. Erre a tanfo­lyamra az érettebb korosztály jár, amely igencsak vigyáz vonalaira, fiatalos ruga­nyosságára. A kisebbik lány nemcsak tanítja, ha­nem aktívan űzi is a modern balettot. Részt vett a finn származású, Ameriká­ban élő mester, Carlsson kurzusán Pá­rizsban, dolgozott az együttessel az avig­­noni fesztiválon, és most kis együttesé­vel milánói bemutatkozásra készül. A hatvanas években Forgács Judithoz is eljutott a Magyar Hírek és abban egy színházi kritika a pécsi színház Hamlet­­előadásáról. A képen, régi barátnőjét, Koós Olgát ismerte fel, akivel még a há­ború előtt együtt táncoltak Nádasi mes­ternél. Irt neki, majd 21 év után, 1966- ban hazalátogatott. Ma már szinte min­den vakációját itt tölti. Barátai Magyar­­országon élnek, és gyakran megfordul­nak Milánóban is. így például a magyar balettművészek, akik vagy látogatóban, vagy hivatalos kiküldetésben járnak, fel­tétlenül felveszik a kapcsolatot a Forgács Intézettel. Élénk tapasztalatcsere folyik olasz és magyar balettmesterek között, és a budapesti Balettintézetben már tanul egy úgynevezett „olasz osztály” ahová Forgács-növendék is jár. Forgács Judit lányaival és néhány munkatársával 450 tanítványt oktat, 3- tól 65 éves korig. Ö maga napi nyolc órát tanít, ami még bemutató mozgás nélkül is rengeteg, hiszen vezényelni, magya­rázni kell. A növendékek kétévenként látványos balettvizsgát tartanak, rend­szerint a Scalában. És a műsorból nem hiányozhat a magyar tánc, vagy a ma­gyar téma koreográfiái feldolgozása sem. SZÉCHY ÁGNES 47

Next

/
Oldalképek
Tartalom