Magyar Hírek, 1983 (36. évfolyam, 1-26. szám)

1983-03-12 / 5. szám

I Kultúra - tudomány Rekonstruálják a tavaly megrongálódott pécsi Zsolnay-kutat. Képünkön a letörött és a készülő új vízköpő fej FOTO: KALMADY FERENC — MTI Kodály Zoltán Marosszéki táncok című művét adták elő Washington­ban, az amerikai főváros legfonto­sabb hangversenytermében, a Ken­nedy Központban. A Kodály-művet a magyar származású Gerle Róbert vezényelte. * Méltó otthont kap az Országos Széchényi Könyvtár: befejezéséhez közeledik a Budavári palota nyugati, Krisztina-városi szárnyának felújí­tása. Az átköltözés mintegy tíz hó­napot vesz majd igénybe. Kocsis Zoltán zongoraművész Hol­landiában és Angliában vendégsze­repeit: Amszterdamban a Concert­­gebouw-ban adott szólóestet, Lon­donban a Royal Festival Hallban lé­pett fel a londoni szimfonikusokkal. * Nagy Lajos író születésének szá­zadik évfordulóján ünnepséget ren­deztek Budapesten és szülőfalujá­ban, Apostagon. * * A Nemzetközi Diákturisztikai Konferencia (ISTC) a budapesti Át­rium-hotelben tartotta meg idei köz­gyűlését. Magyar nyertese is van az idén az indiai nemzetközi Sankar gyer­mekrajzversenynek. A legjobb raj­zoló díját a 13 éves Imre Mariann nyerte. A kislány már harmadszor kapott díjat ezen a pályázaton. Februárban rendezték meg a budapesti Sváb-bált a Duna-lntercontinental Szállo­da báltermében. Az est egyik érdekessége, hogy a Magyarországi Németek De­mokratikus Szövetsége meghívására az egyik fellépő zenekar az NSZK-ból érke­zett: Neuner József együttese. Neuner József (Josef Neuner) Magyarországon szü: letett és 1946-tól Heilbronn közelében él. Zenekarának minden tagja képzett ze­nész ugyan, de amatőrként muzsikálnak. Budapesten igen nagy sittért arattak FOTO: GABOR VIKTOR MEGHÁLT SZEKULESZ LÁSZLÓ 150 éve született Lechner Lajos építész, aki Budapest körút—sugár­út rendszerét alakította ki, s a nagy árvíz után újjáépítője volt Szeged városának. Szegeden megkoszorúz­ták a róla elnevezett téren felállított emlékkövet. * Máriássy Félix szobrát avatták fel a MAFILM Lumumba utcai köz­pontjának előcsarnokában. A szob­rot Fekete Tamás szobrászművész készítette, az ünnepségen Szabó Ist­ván Oscar-díjas rendező mondott emlékbeszédet. MAGYAR FILMEK KÜLFÖLDI SIKEREI A Hungarofilmnél most készült el a magyar filmek külföldi sze­replésének statisztikája, s ebből is megállapítható: eredményes évet tudhatnak maguk mögött a ma­gyar művészek. Az elmúlt év legnagyobb sikere a Mephisto — Szabó István filmje — volt, amely az Oscar-díj mellett megkapta a David di Donatello­­díjat Rómában. Szabó István alko­tása szinte valamennyi filmfesz­tiválon szerepelt, a spanyolországi Cadizban a múlt év szeptemberében, nagydíjat kapott; Londonban, no­vemberben a brit filmkritikusok díját kapta; decemberben New Yorkban a Film Review című lap a legjobb külföldi filmnek ne­vezte, s díjjal jutalmazta. Sikeres volt a Requiem című al­kotás: Nyugat-Berlinben kapott dí­jat. A San Remó-i fesztiválon kü­­löndíjjal ismerték el a Kettévált mennyezet című filmet. A chica­gói fesztiválon a Megáll az idő című film Ezüst Hugó-díjat nyert, s decemberben megkapta az 1982. év legjobb külföldi filmjéért járó elismerést is a New York-i film­­kritikusoktól. A tudományos-fantasztikus fil­mek trieszti fesztiválján a Moto perpetuo című alkotás elnyerte a legjobb rövidfilmnek járó elisme­rést. Az oberhauseni fesztiválon — a hagyományoknak megfelelően — ismét sikeresen szerepeltek rövid­­filmjeink: a Bagó-hegy boszorká­nya öt díjat kapott a zsűritől. A színészi díjak: a cannes-i film­­fesztiválon Makk Károly filmjének női főszereplője, Jadwiga Jan­­kowska Cieslak kapta a legjobb női alakításért járó díjat, s a film — az Egymásra nézve — elnyerte a Filmkritikusok Nemzetközi Szer­vezetének díját. Júliusban a len­gyelországi Sopotban az antifasiszta filmek fesztiválján a Requiem cí­mű film női főszereplője, Frajt Edit kapott díjat. A novemberi római sci-fi fesztiválon Tanay Bella is megkapta a legjobb női alakítás díját az Erőd című filmben nyúj­tott színészi teljesítményéért. A felsoroltakon túl még sok ok­levelet és helyezést szereztek film­jeink. Az irántuk megnyilvánuló nagy érdeklődést mutatja, hogy a fesztiválokon kívül 59 nemzeti filmhéten és filmbemutatón szere­peltek filmjeink. FOTO: NOVOTTA FERENC Szomorú hírt kaptunk Francia­­országból: Párizsban meghalt Sze­­kulesz László, a Franciarszági Magyarok Kölcsönös Segélyző Egy­letének díszelnöke. A párizsi ma­gyarok népszerű „Laci bácsija” még az első világháború után költözött Franciaországba, s hamarosan az itt élő, haladó gondolkodású ma­gyarok mozgalmának egyik veze­tője lett. Évtizedeken keresztül szer­vezett, irányított fáradhatatlanul. Még mostanában, hetvenhat éves korában is részt vett minden jelen­tős eseményen (és eseményben). Fontos szerepet játszott a francia­­országi magyarok és az óhaza kö­zötti kapcsolatok létrehozásában javításában is. E tevékenységéért a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1977-ben a Béke és Barát­ság Érdemrenddel tüntette ki. Szekulesz Lászlót Párizsban he­lyezték örök nyugalomra. A teme­tésen jelen voltak a párizsi ma­gyar nagykövetség képviselői, a párizsi magyar szervezetek vezetői, valamint a protestáns és a katoli­kus misszió lelkészei. * Megyery Sári újságírónő, írónő és színésznő, aki évtizedek óta élt Párizsban, elhunyt. Munkásságát Magyarországon is jól ismerték, „Én is voltam jávorfácska” című önéletrajzi írását néhány éve Bu­dapesten is kiadták. Megyery Sári végakaratában úgy rendelkezett, hogy hamvait szállítsák Budapest­re. Elhunyt Vörös Béla festőművész. A több mint ötven éve Francia­­országban élő neves művész mind­végig megtartotta magyar állam­­polgárságát. Több mint 300 alko­tását szülővárosának, Esztergom nak ajándékozta (amely már ré­gebben díszpolgárává választotta). A 84 éves korában elhunyt mű­vész hamvait Esztergomban helyezik nyugalomra. Címlapunkon: Petőfi-szobor a Március 15. téren 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom