Magyar Hírek, 1983 (36. évfolyam, 1-26. szám)
1983-02-19 / 4. szám
fcctí' Futballtavasz előtt 1. Nyilasi Tibor (sötét mezben) a magyar labdarúgás s a Ferencváros egyik nagy talánya - ősszel nagyon gyengén játszott... 2. Együtt a labdarúgó szövetség vezérkara (jobbról) Szepesi György elnök, Mészöly Kálmán szövetségi kapitány és Mezey György, az olimpiai válogatott szakvezetője 3. Verebes József, a bajnoki címet védő Rába ETO edzője FOTO: ZÁHONYI IVAN Február utolsó hetében folytatódik a labdarúgó-bajnokság. — A magam részéről elsősorban azt várom, hogy ez a bajnokság izgalmasabb lesz a múlt évinél. A játék még tovább gyorsul, színesedik, s érdekesebb lesz. Jobb meccseket látunk. Azután ... Nagyon remélem azt is, hogy javul a nemzetközi mérleg, gondolok a válogatottéra, de klubjainkéra is. Jó volna előbbre lépni az Európabajnokságon. Saját csapatom? Nos, boldog lennék ha feljavulna az MTK, és nem lennénk a kieső zónában egy percig sem. Ügy érzem, akiket igazoltunk — egytől egyig tehetségesek. Fiatalok, jó képességűek, ahogy mondani szokták: mindnyájan tarsolyukban hordják a marsallbotot. Az UEFA korábbi alelnöke, Barcs Sándor az ismert újságíró, bármily furcsa is, de mindezt 1968. februárjában mondta a Labdarúgás című lapnak adott nyilatkozatában. De mintha a mai gondokról beszélne. Vagyis 15 esztendővel ezelőtt sem volt túl rózsás a hangulat a magyar labdarúgás házatáján, pedig akkoriban még Albert Flórián, Varga Zoltán, Göröcs János, Mészöly Kálmán és Farkas János fémjelezték a magyar válogatottat. De idézzük, mit mond napjaink felelős labdarúgó-vezetője: — Csupán az eredmények szempontjából az eltelt négy esztendő is — az aranycsapat 1950— 54 közötti idejét leszámítva — ugyanolyan volt, mint a magyar labdarúgás nyolc évtizede — nyilatkozta Szepesi György, a szövetség elnöke, akit a sportvezetés újabb négyéves időszakra megerősített tisztségében. — Az azért sikernek tekinthető, hogy erős csoportunkból elsőként jutottunk be a világbajnokság 24-es mezőnyébe, de a magyar futball alapjaira jellemző megtorpanás már újra látszott a Mundialon. Az utóbbi időkben csak részsikerek jelezték az utánpótlást, az ifjúsági csapatok játékát, s ha örvendetes is, hogy a korábbinál több fiatal mutatta meg „oroszlánkörmeit”, mégis igazán nehéz felfedezni vérbeli tehetségeket, olyan fiatalokat, akik rövidesen vezéregyéniségek lehetnek. És ez a legnagyobb gond, mert klasszisok nélkül aligha lehet felépíteni a válogatottat, de még tekintélyes klubcsapatokat sem lehet formálni. Az 1982-es őszi idény 120 élvonalbeli mérkőzése 368 gólt hozott. összesen 309 játékos szerepelt a 16 csapatban. Az „őszi befutó” végül is a remekül hajrázó Csepel lett, a nagymúltú gyáróriást maga mögött tudó csapat, amelyik utoljára 1959- ben nyert bajnokságot. Könnyen elképzelhető, hogy 23 esztendő 1 után a jelenlegi edző, a volt válogatott csatár Keszthelyi Mihály vezérletével megismétlik ezt a bravúrt. A szakember nagyszerű együttest formált. Nem véletlen, hogy a kialakulóban levő magyar válogatott keretben nyolc csepeli játékost is számításba vettek. Közülük az elmúlt év őszén Tulipán, Kelemen és Budavári a törökök, illetve a franciák ellen már a nemzeti tizenegyben is szerepelt a győri és a párizsi találkozón. A júliusban nyugdíjba vonuló Keszthelyi Mihály várhatóan csúcsra jut csapatával, mert jelenleg a Csepel játssza a legstílusosabb futballt, annak ellenére, hogy lényegében nincsenek igazi sztárok a csapatban. Nagy vetélytársuk a Rába ETO, az elmúlt évi bajnok. A „győri mágus”, Verebes József hangzatos nyilatkozataival, a nem éppen szerénységre valló kijelentéseivel sok ellenséget szerzett, de szakmájának igazi mestere. A „totális futballt” akarja megvalósítani Győrben, az egykori Ajax és a holland válogatott stílusát alkalmazva. A 90 perc során mind a védekezésben, mind a támadásban létszámfölényre törekednek. Rengeteget mozognak, mindig akad üres emberük, s ezzel a játékfelfogással alaposan meglepték a fővárosi klubokat. Az elmúlt évben diadalt aratott Rába 1982 őszén már négy vereséget is összeszedett. Ez azt bizonyítja, hogy az ellenfelek kiismerték a harcmodort és megtalálták ellenszerét. Mindenki kíváncsian várja, hogy tavasszal képes-e újítani a Verebeslegénység. A kérdésre annál is érdekesebb a válasz, mert az Európa-bajnoki selejtezőkön az angol, a dán, a görög és a luxemburgi csapat ellen Mészöly Kálmán szövetségi kapitány a Rába ETO-ra akarja építeni a válogatottat. Hannich, Póczik, Burcsa és Szentes tehát kettős feladat előtt áll. A hazai labdarúgás állóvizében azonban mindenképpen örvendetes az új utat kereső Győr törekvése. A Budapesti Honvéd a Kuvaitba szerződött Tichy Lajos edző távozása után ma nem több, mint lelkes, de jellegtelen csapat. Komora Imre, a volt technikai vezető lett az utód. Mentségére szolgáljon, hogy csak ismerkedik új szerepkörével, a kispad gyötrelmeivel. Nyolc győzelem, három döntetlen és négy vereség, bizonyítja a kispestiek hangulati változásait. A negyedik helyen álló Vasas tavasszal kellemes meglepetést okozhat híveinek. A 61. évében járó Illovszky Rudolf az elmúlt bajnokságban csak vergődő, szétesően futballozó piros-kékeket képes volt „összerázni”, s az idén akár a dobogóért is versenyben lehetnek. Illovszky mester dinamizmusa, megszállottsága példa a magyar edzői kar több fiatalja számára. Az Űjpesti Dózsa áll az ötödik helyen. A hetvenes években kilencszer nyertek bajnokságot csaknem sorozatban, de a mai lila-fehér gárda legfeljebb középcsapatnak tekinthető. Törőcsik András balesete óta megállt a fejlődésben, s most már alighanem örök reménység marad. Egyébként az Üjpesti Dózsa érdekes átigazolást tervez. Szeretnék, ha a budapesti Műszaki Egyetem másodéves hallgatója, a nigériai Patrick Umoh is lila-fehér mezben futna ki a pályára. A színesbőrű diák robbanékony, gólveszélyes balszélső. A Ferencváros a talányok talánya. A két évvel ezelőtti bajnok, majd tavalyi második helyezett csak árnyéka önmagának. Nincs igazi vezéregyéniségük, mert a hébe-hóba szereplő Nyilasi Tibor emberi tulajdonságai miatt képtelen a karmesteri feladat ellátására, Ebedli Zoltán pedig 30 éves kora ellenére megöregedett. Tudása rendkívüli módon megkopott. Pölöskei, a Győrből jött balszélső az egyedüli klasszis, őszi hatodik helyezésük joggal keseríti el a nagy múltú klub népes szurkolótáborát. A középmezőnyben foglal helyet négy, szebb napokat látott együttes, a Debrecen, a Videoton, a Tatabánya és a Diósgyőr. Debrecenben és Tatabányán két tapasztalt edző dirigál, Kovács Ferenc és Dalnoki Jenő, míg a Videotonnál és a Diósgyőrnél pályakezdő fiatal: Molnár Ferenc és dr. Puskás Lajos vezeti a csapatot. Az említettek közül elsősorban Dalnoki Jenő v^an nehéz helyzetben hiszen a bányászcsapat korábban dr. Lakat Károly irányításával még remekelt, most pedig az egykori rettegett, kőkemény Fradi hátvéd irányításával csak botladoznak. A Haladás és a Békéscsaba szurkolói sem alhatnak nyugodtan: az MTK-VM, a Pécs, a Zalaegerszeg és a Nyíregyháza csapatát pedig a kiesés réme fenyegeti. A magyar labdarúgósport történetében oly kiemelkedő szerepet betöltő kék-fehérek talán képesek lesznek a bennmaradás kiharcolására. Egyik tehetséges játékosuk például a Sándor Csikarra emlékeztető, higanymozgású jobbszélső, Fodor, akire már a szövetségi kapitány is felfigyelt. GYENES J. ANDRÁS 26
