Magyar Hírek, 1982 (35. évfolyam, 1-26. szám)
1982-06-26 / 13. szám
KALLÓ ESPERES Körkép A magyar antifasiszta ellenállás egyik — eddig csak a történészek által ismert — epizódját elevenítette föl az a televíziós dokumentumfilm Kálló esperes életéről, amelyet, Ami a képek mögött van címmel vetített a Magyar Televízió. Megszólaltak benne volt munkaszolgálatosok, nyugalmazott katonaorvosok, papok és az ellenállásban részt vett mártírok hozzátartozói. Ez a dokumentumfilm közvetlenül is bizonyította, hogy a hadseregen és az egyházon belül is volt harcos ellenállás a fasizmussal szemben; hogy a nemzet megmentésének gondolata alapján egységfrontba szerveződtek a józan gondolkodású papok, katonatisztek, kommunisták és demokratikus érzelmű antifasiszta magyarok. A filmet Bohó Róbert írta és rendezte: ,.Szegvári Károly festőművész barátomnál láttam egyszer egy képet, amelyen egy szovjet katona egy sebesült magyart támogat a kötözőhely felé. Nem sok jelentőséget tulajdonítottam a témának, mindaddig, amíg' meg nem tudtam, hogy ez a barátom személyes élménye. Később. amikor az eset más szereplőivel is megismerkedtem^, valamenynyien nagy szeretettel és tisztelettel beszéltek Kálló Ferenc esperesről, aki a Királyhágó úti 11-es Helyőrségi Kórház lelkésze volt. Az anyaggyűjtés során egyre világossá vált, hogy Kálló esperes állt az események középpontjában. Ö volt a 11-es Helyőrségi Kórházban szerveződött ellenállási góc vezéralakja. Kálló felső kapcsolatai a Magyar Frontig vezettek, pontosabban annak a fegyveres ellenállás céljára létrehozott Felszabadítási Bizottságáig, amelynek vezetői Pálffy György és Sólyom László voltak. A felszabadulás utáni becslések szerint a kórház orvosai és ápolói segítségével mintegy háromezer embert mentettek meg. de ma már megállapíthatatlan azoknak az üldözötteknek a száma, akik a tőlük szerzett hamis papírokkal bujkáltak. Külön szerencsénknek tartom, hogy a mártírhalált halt Kálló esperesen kívül a 11-es Helyőrségi Kórházban folyt embermentő akció főbb szereplői és túlélői még életben vannak és így filmszalagra rögzíthettük visszaemlékezésüket és az általuk rendelkezésünkre bocsátott dokumentumokat. Történelmi tudatunkban még ma is élénken él, hogy mi voltunk Hitler utolsó csatlósa. Úgy éreztük, ezzel a filmmel, amely a nemzeti alapon szerveződő antifasiszta ellenállásnak csak egyik esetét eleveníti fel, hozzájárulhatunk egy egészségesebb nemzeti önismeret kialakításához.” Dr. Leitner Ferenc nyugalmazott orvos ezredes volt a 11-es Helyőrségi Kórház parancsnoka: „Kálló esperessel teljes volt az összhang közöttünk, hogy származásra való tekintet nélkül mindenkit mentenünk kell. Hamis orvosi diagnózist állítottunk ki. Ha kellett, vért itattunk a „betegekkel”, akik ettől a megfelelő időpontban vért hánytak, röntgenfelvétel előtt higanykenőccsel kentük be a hátukat, amitől a tébécés tünetek jelentkeztek, különféle preparációs műtéteket végeztünk, amellyel meg lehetett hosszabbítani a kórházi tartózkodás időtartamát. Az árjaságot igazoló hamis okmányok elkészítése Kálló feladata volt — a származást igazoló bizottság elnökeként is tevékenykedett — és így a frontra irányított „viszszatérés nem kívánatos” minősítésű munkaszolgálatosokat kórházi munkára oszthattunk be. Felsőbb kapcsolataink és orvoskollégáink részére is, de sokszor olyanok számára is készült nálunk- hamis igazolvány, akiket sosem láttunk.” Sőtér István író is a fertőző osztályon vészelte át a háború utolsó szakaszát: „Tanúja voltam annak, hogy Leitner Ferenc orvos ezredes miként tette lehetővé Thassy Jenő és Görgey Guidó főhadnagyok számára, hogy lőszert és hadianyagot rejtsenek el a kórházban, felkészülvén ezzel a végső, fegyveres ellenállásra. A fertőző osztályon — ahová még a legelvetemültebb pribékek sem mertek belépni — külön helyet biztosítottak három baloldali írónak: Szerb Antalnak, Sárközi Györgynek és Halász Gábornak, akiket Thassy főhadnagy akart a kórházba csempészni, de Szerbék tétovázásán a terv elbukott, mindhárman elpusztultak. Én már csak a háború után tudtam meg, hogy a szervezet irányítója Kálló Ferenc tábori lelkész volt.” Bohó Róbert rendezd: „Kálló vékony testalkatú, alacsony termetű ember volt, de fizikumát meghazudtoló erővel végezte ezt a kemény, nagy bátorságot kívánó munkát. A gyóntatófülkében fogadta az összekötőket, nyíltan, a szószékről hirdette antifasiszta nézeteit. A Beteg Honvédek Számára 1942-ben kiadott imakönyvében a nemzet megmentésének eszméit is belevette. 1944-ben a Rókus kápolnában mondott misét, amelyet a rádió is közvetített. de a cenzor a prédikáció felénél légiriadóra hivatkozva beszüntette az adást. Később Kálló figyelmeztetést kapott, hogy rajta van a nyilasok halállistáján, tehát tűnjön el. Megfelelő búvóhelyről is gondoskodtak számára, de tanúk szerint ő Máté evangéliumával válaszolt: »Nincs nagyobb szeretet annál, ha az ember életét áldozhatja felebarátaiért.-« Az akkor már beteg papot a nyilasok a budakeszi vámnál meggyilkolták. A Hadtörténeti Múzeum őrzi a reverendáját, hat golyót eresztettek a testébe.” Szépréti Ottó esperes túl jár 80. életévén, Pesterzsébeten él: „Én temettem el, az alezredesi rangban levő tábori lelkésznek egyébként kijáró katonai tiszteletadás nélküL Abban az időben már senki nem mert eljönni egy ilyen ember temetésére. Beszenteltem a sírt, amelyen egy szál virág sem volt.” A film bemutatásának napján a Hazafias Népfront Papi Békebizottsága nevében dr. Várkonyi Imre kanonok, az Actio Catholica igazgatója, országgyűlési képviselő koszorút helyezett el a mártírhalált halt Kálló Ferenc esperes síremlékén. LINTNER SÁNDOR Kepess Imre, Egyesült Államokban élő honfitársunk egy 1848-as huszártiszti tölténytáskát (kartus) ajándékozott a Budapesti Országos Hadtörténeti Múzeumnak. * Dégh Lindát, az Indiana Egyetem (USA) professzorát kitüntették az egyetem legmagasabb kitüntetésével, a Distinguished Professor címmel. * Tavaly emlékeztünk meg arról, hogy Magyarországon száz esztendeje alakult meg a Nemzeti Vöröskereszt. Monori Ilona Sáo Paulóban (Brazília) élő honfitársunk érdekes felvételt küldött szerkesztőségünknek, amelyeken brazíliai magyar vöröskereszteseket örökítettek meg. A felvétel 1942 táján készült. A képen: a kalapos hölgy a Vöröskereszt brazil kiküldöttje, mellette Szikra Irma, a Nőszövetség elnöke. Továbbá: Apostol Jánosné. Fürstné, Varga Albertné és levélírónk, Ilonka néni. A férfiak: P. Jordán Emil, Ft. Apostol János és Németh László. * Kamenyeczky Istvánt, a Bécsben élő neves szobrászművészt két esztendeje mutattuk be olvasóinknak. Nemrégiben a Naturstein című osztrák szakfolyóirat képekkel illusztrált terjedelmes cikkben méltatta munkásságát. Képünkön: Das Heilige Wappen (A Szent Címer) című műve. * A Magyar Hírek ez évi harmadik számában cikket közöltünk „Magyar etnográfus a busongók között” címmel Szakonyi Péter tollából. Dr. Gros Péter Párizsban élő honfitársunk levélben hívja fel a hungarológia-kutatók figyelmét, hogy a cikkben szereplő Livingstone és Magyar László munkásságát részletes bibliográfiával méltatja a párizsi Le Monde 1981. augusztus 9-i vasárnapi melléklete. Mint mór korábban hírül adtuk, Fodor Nagy Árpádot, a New York-i Magyar Társaság elnökét, az Amerikai Magyar Szó című lap ügyvezető bizottságának tagját, több évtizedes tevékenysége elismeréseképpen, 65. születésnapja alkalmából a Magyar Népköztársaság Zászlórendjével tüntette ki a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa. Időközben képet is kaptunk a jeles eseményről. A magas kitüntetést dr. Petrán János, washingtoni nagykövetünk nyújtotta át 6
