Magyar Hírek, 1982 (35. évfolyam, 1-26. szám)
1982-02-20 / 4. szám
Az egyházak életéből Az évek során hagyománnyá vált, hogy az egyházak és felekezetek vezetői — akik közül többen választott tisztséget viselnek a Hazafias Népfrontban — rendszeresen találkoznak a népfrontmozgalom vezetőivel, s megbeszélik a nemzetközi élet, a belpolitika fontos kérdéseit. Az idén januárban lezajlott találkozón Sarlós István, a népfront főtitkára tájékoztatta a megjelent egyházi vezetőket a magyar társadalom előtt álló feladatokról. A találkozó során kifejtette véleményét dr. Lékai László bíboros, prímás, esztergomi érsek; dr. Bartha Tibor református püspök; dr. Nagy Gyula evangélikus püspökhelyettes; Szakács József, a Szabadegyházak Tanácsának elnöke; Héber Imre, a Magyar Izraeliták Országos Képviseletének elnöke; Hecker Frigyes, a Metodista Egyház elnöke és Bíró Imre kanonok, az Országos Béketanács katolikus bizottságának főtitkára. A találkozón részt vett Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke. * A Lutheránus Világszövetség budapesti nagygyűlését előkészítő bizottság negyedik ülésén dr. Káldy Zoltán püspök-elnök számolt be az előkészületekről. * A tudomány felelőssége a nukleáris katasztrófa elhárításában címmel konferenciát rendeztek Debrecenben. A bevezető előadáshoz hozzászólt dr. Bartha Tibor református püspök. Véleménye szerint egyre hatékonyabb együttműködés alakul ki a keresztyén teológia és a tudomány képviselői között. * A tiszáninneni református egyházkerület egyházmegyéiben lelkésznőket bocsátottak teljes jogkörű szolgálatra ; a zempléni egyházmegyében nyolc, az egervölgyi egyházmegyében két, a borsodi egyházmegyében kilenc, az abaúji egyházmegyében hét lelkésznőt. * Az Országos Béketanács a Békéért című kitüntetést adományozta nyolcvanadik születésnapja alkalmából Uhl Antal baranyaszentgyörgyi plébánosnak, aki a második világháború éveiben több száz üldözöttet mentett meg francia földön a koncentrációs táboroktól, a haláltól. Búcsúzunk Haraszti Sándor újságíró, a Magyar Tudományos Akadémia lexikon-szerkesztőségének nyugdíjas szerkesztője, aki a két világháború között a Nyugatnak és a Gaál Gábor szerkesztette erdélyi Korunk című lapnak dolgozott, életének 85. évében elhunyt. * Bukarestben 59 éves korában meghalt Majtényi Erik költő, író, műfordító és újságíró, a romániai magyar irodalmi élet jeles személyisége. Sport Ausztráliában szeretettel és érdeklődéssel fogadták a magyar labdarúgó-válogatottat. Az első négy mérkőzésen a mérleg két győzelem (Canberra válogatottja 4:1, St. George Budapest 2:0), egy döntetlen (Sydney Olympic 3:3) és egy vereség (Vojvodina 1:2). * Taróczy Balázs a New Yorkban rendezett Mesterek Tornája után az olajmilliárdos Lamar Hunt által szervezett és patronált World Championship of Tennis versenyén játszott Mexikóvárosban, és Delray Beachben. Az egyesben mindkétszer a legjobb nyolcig jutott, párosban pedig a második helyen végzett. * Klampár Tibor, a legjobb magyar asztaliteniszező Bérezik Zoltán kapitány tanácsára nem vett részt a Nantes-ben rendezett Európa 12 versenyen. A Világ Kupa tavalyi magyar győztese betegsége miatt nem készülhetett megfelelően és most a Budapesten rendezendő Európa-bajnokságra összpontosít. * Egy mondatban: A Magyar Olimpiai Bizottság legutóbbi ülésén az 1984-ben Los Angelesben rendezendő olimpiára történő felkészülésről tárgyaltak... Növényi Norbert olimpiai bajnok birkózó tavalyi gyengébb éve után nagyszerű formában nyerte a volt kapitány, Matura Mihály emlékére rendezett idénynyitó versenyt ... Romák Éva és Harmati Sándor, a Testnevelési Főiskola tanárai, a torna, illetve az atlétika nemzetközi hírű szakértői a Munka Érdemrend ezüst fokozata kitüntetésben részesültek... A BSE női kosárlabda együttese ismét bekerült a Bajnokcsapatok Európa Kupájának négyes döntőjébe ... Ebben az évben Zircen rendezték — immár tizenhetedszer — a téli úttörőolimpiát, a 14 éven aluli iskolás fiatalok versenyét. * Megkezdődött a Magyarok Világszövetsége Levelezési Sakkversenyének a döntője. Résztvevői: 1. Jakab Tibor, Jugoszlávia; 2. dr. Bacskulin József, Német Szövetségi Köztársaság; 3. Czira Ferenc, Ausztrália; 4. Bacskulin Amo-László, Német Szövetségi Köztársaság; 5. Sorsák József, Csehszlovákia; 6. Orbán Tihamér, Szovjetunió; 7. Majerszky Ferdinánd, Német Szövetségi Köztársaság; 8. Martyin Miklós, Ausztrália; 9. Vágásy Jenő, Svédország; 10. Dr. Jakus Béla, Német Szövetségi Köztársaság; 11. Markus Franz, Német Szövetségi Köztársaság. A versenyen mindenki egy játszmát vált ellenfelével. A döntő versenyvezetője, Czibulka Zoltán, Kalocsa. A verseny előreláthatóan 3—4 évig tart. Állásáról folyamatosan beszámolunk. Böngésző ÖTSZÁZ ÉVE SZÜLETETT FRÁTER GYÖRGY Titokzatosság, cselszövés, sanda gyanakvás kísérte végig életét, s a köztudat ma is homályban — amolyan műtermi, csinált ködben — őrzi alakját. A nevéhez tapadt talányok és fondorlatok — azok, amelyeket a kortársak és az utódok róla híreszteltek, és azok is, amelyekkel ellenfelei az ő lépéseit próbálták keresztezni — a korszakkal és kimagasló képességeivel függnek össze. Korának világpolitikáját hosszú évtizedeken át két hatalmas egyéniség világuralmi vetélkedése határozta meg: V. Károlyé és II. Szulejmáné. Az előbbi, a Habsburg német-római császár birodalma kelet—nyugati irányban Litvániától Mexikóig ívelt át, és lényegében ő volt az ura Ausztriának és az örökös tartományoknak is, amelyeket öccsének, a Mohács után magyar királlyá is megválasztott I. Ferdinándnak engedett át. Szulejmánról is hasonló erényeket jegyezhetett fel a história: az ő uralma alatt volt a leghatalmasabb az oszmán félhold. Mohács után e két hódító útjába került Magyarországon egyetlen kiemelkedő képességű, világpolitikai realitásokban gondolkodó, messzire látó államférfi volt; Fráter György. Reá hárult a feladat, hogy a nemzeti király, Szapolyai János, majd halála után a kiskorú János Zsigmond legbefolyásosabb embereként megőrizze a magyar államiságot. Hajlékonyságra, az erőviszonyok világos számbavételére, roppant diplomáciai érzékre volt ehhez szükség — s az már csak természetes, hogy aki Fráter György nagyszabású politikai manővereit át nem láthatta, annak számára a barát ténykedése talányok és fondorlatok sorozata maradt. Kétségtelen, hogy Buda török elfoglalásáig, az ország három részre szakadásáig Fráter György mindenkor gondosan mérlegelte, hogy az ország érdekében milyen arcot mutasson Ferdinánd és milyet a szultán felé, ám 1541 után a gyulafehérvári udvar politikáját egyetlen célnak rendelte alá: Habsburg-segítséggeVkiűzni a törököt az országból Fráter György azután kezdett hozzá a későbbi, a XVII. századi függetlenségi harcokban döntő szerepre szert tett önálló erdélyi állam kiépítéséhez, miután kitűnt: Ferdinánd gyöngesége és a várt nyugat-európai segítség késlekedése egyre távolabbra tolja ki a török kiűzésének lehetőségét. Szó se róla, kötéltánc volt az, amit Fráter György művelt, s mutatványában Ferdinánd nem segítőtársává, hanem beteges bizalmatlanságából adódóan inkább akadályozójává lett. Ahhoz nem volt meg az ereje, hogy hadsereget adjon a török ellen, de ahhoz igen, hogy Castaldo tábornokot néhány ezer zsoldossal Erdélybe küldje, s ezzel a barát ellen haragítsa a szultánt. Fráter György ekkor lépett érintkezésbe a Portával, de szövetségesét nem árulta el. Ezt a lépését értette félre a tábornok, akinek a zsebében volt a királyi felhatalmazás, hogy ha az árulás gyanúja fölmerül, ölesse meg a barátot. A gyilkos merénylet körülményei valóban regénybe illőek. A barát december 17-én Gyulafehérvárott, fényes ünnepségen készült fogadni a pápai legátust, aki azért indult a messzi Erdélybe, hogy átadja neki a bíborosi jelvényeket. Az előző nap kereste föl őt alvinci pihenőkastélyában spanyol és olasz zsoldosaival Castaldo és egy másik császári tábornok, Sforza Pallavicini. E két kalandor buzgalma inkább táplálkozott az alvinci kastély mesés kincseiről, a háromszázezer aranyról s a mérhetetlenül sok ékszerről keringő hírekből, mint a kötelességtudatból. A barát már nem indulhatott el Gyulafehérvárra. Áruló titkára, a szintén olasz Marc Antonio Ferrari éjjel tőrrel leszúrta. A vérfürdőt Pallaviciniék fejezték be: szabályosan szétkaszabolták a Mohács utáni negyedszázad legnagyobb magyar politikusát. PAPP GÁBOR (NÉPSZABADSÁG) MÁSFÉL MILLIÁRDOS FORGALOM A KULTÚRA Külkereskedelmi Vállalat a világ 95 országával áll kapcsolatban, most elkészült mérlege szerint 1981-ben mintegy másfél milliárd forintért exportált-importált könyveket, folyóiratokat, zeneműveket, hanglemezeket, valamint iskolai oktatási és szemléltetőeszközöket és teljesített nyomdai bérmunka-megrendeléseket. Az export 100 millió forinttal meghaladta az importot. A kulturális cikkek forgalma tisztán 1 milliárd forintot jelentett. A vállalat áruforgalmi mutatóiból következtetni lehet a magyar kultúra, művészet, és tudományos eredmények nagyvilágbeli megítélésére és fogadtatására. Magyar nyelvű könyveket tavaly 80 millió forintért szállított külföldre a vállalat, ezek többsége a szocialista országokban élő magyar anyanyelvű lakosság igényeinek kielégítését szolgálta. Mintegy 2500 féle Magyarországon megjelent könyvet rendeltek meg a szocialista országokban. Idegen nyelvű folyóirat Magyarországról külföldre a múlt évben 20 millió forint értékben, magyar nyelvű folyóirat pedig 70 millió forint értékben jutott. Hanglemezeket, kazettákat szocialista és 35 tőkésországba összesen mintegy 85 millió forint értékben exportált tavaly a KULTÚRA. Főleg a klaszszikus lemezeket vásárolják, de nagy sikerük van a könnyűzenei felvételeknek is. Egyre több magyar hanglemezt vásárolnak az USA-ban és Franciaországban, az NSZK-ban, Hollandiában, Angliában és Kanadában. Jóval többet lehetne eladni a magyar különlegességekből, például a Gregoriánum sorozatból. Az utóbbi öt évben megkétszereződött a zeneműexport: 1981-ben 1 millió magyar kotta került határainkon túlra. Különösen a magyar kortárs zeneszerzőknek azok a művei keresettek, amelyeket külföldi felkérésre írtak. /mth 4
